AJÁNLÓ
A reformkor emblematikus építészének, Hild Józsefnek csak Budapesten több mint nyolcszáz terve volt, amelyek jelentős része meg is valósult. A mai Budakeszi úton két épülete is áll, amelyek egyike a 2016-ban helyreállított, 240 négyzetméter alapterületű ingatlan, a Hild-villa. A villa mai mérete több hullámban alakult ki, majd tulajdonosváltások és átépítések sora, hosszas magára hagyatottság után egy 2013-ban elfogadott törvény juttatta az Magyar Művészeti Akadémiához.
A Budakeszi út 1846-ban (Liebrich festménye)
Első bővítése Hild halála után, Pucher József tervei
szerint ment végbe az 1870-es évek elején. A két szárnyacskához egy-egy
szobát csaptak jobbról is, balról is, akkor tűntek el az oszlopos
oldaltornácok. Később hátulról is megtoldották az épületet egy szobával.
A második világháború után lakásokat alakítottak ki benne, aztán
egy alapítványhoz került, s végül hosszú huzavona végén maradt az
Államnál. Kisebb csoda, hogy a kommunizmus évei alatt nem darabolták fel
a telket és közkézen maradt az épület.
2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia kapta meg, hogy ott kutatóintézetet
alakítson ki.
A felújítás megtervezése 2014-ben kezdődött, míg a tényleges bontás és
építés 2016 januárjában. Mivel az eredeti forma és díszítés nem ismert,
ezért a felújítás eredménye sem teljesen korhű. A tervező, Kokas László
úgy döntött, a Pucher-féle toldásokat megtartja, a jóval később épült,
gyengébb színvonalú hátsó traktus eltünteti.
A Hild-villa és a Svájci-lak felújítása 2016-ban (kép: drónfelvétel a
Hild-villa felújításáról)
(timelapse)
Kokas László a munka során végigkutatta a falakat és a legnagyobb megdöbbenéssel tapasztalta, hogy bár építészetileg, arányaiban tökéletes alkotás Hild Józsefé, de a gyakorlatban egészen silány minőségben kivitelezték azt. Gyakorlatilag nincs alapozása, a falakat pedig nem éppen pedáns sorokba rakott téglák alkotják. Aki lesétál az épület pincéjébe az maga is meggyőződhet róla, mert egy tanúfalat meghagytak a föld alatt.
A két épület felújításának látványterve
A felújítást vezető építész semmiképpen sem akart egy klasszicizáló, Hildet szolgaian
utánzó, hamis részt építeni a hátsó traktusba, de egy élesen elütő, stílusidegen toldással sem
akarta megzavarni az épület harmóniáját. Így született meg az az új
szárny, amely hatalmas ablakaival inkább kortárs megoldás, de a
párkányzattal, a tető hajlásszögével, anyag- és színhasználatával
ugyanakkor hozzásimul a villához.
Az alagsorba kerültek a
mellékhelyiségek és a gépészet (ahol elfért
néhány más helyiség is). A fűtés a padlóba és a mennyezetbe került. A telken földhőszivattyúk nyúlnak le
95 méterre, az öntözést esővízgyűjtőkből látják el, és a falakat
(melyeket injektálással szigeteltek) körbedrénezték, hogy fel ne
ázzanak.
A belsőépítészeti kialakítás, de még a bútorok választása is a Kokas
Műterem munkája. Egyedül az előcsarnokban igyekezett többé-kevésbé
tiszta klasszicista stílusra, a bútorok dizájnja már
mai, és a funkcióknak leginkább megfelelő.
A külső színhasználatban is megpróbáltak az eredetihez visszanyúlni, de
a kutatások során négy különböző szín bukkant elő. Ez a kicsit
visszafogottabb árnyalat mindenesetre jobban áll a háznak, mint a
korábbi élénksárga, ami kedvelt színe volt néhány évtizede a hazai
műemlékeseknek.
A teljes rekonstrukció 823 millió forintba került.
Az impozáns épület célja nem elsősorban a reprezentáció: a fókusz a
tudományos, elméleti vonatkozású kutatásokon és az azokhoz kapcsolódó
rendezvényeken van. A főépület földszintjén az igazgatói iroda, a
titkárság és kisebb tárgyalók kaptak helyet, a bővített szárnyban pedig
a kutatók munkaállomásai. A villaépület alagsora is a kutatói
feladatokat szolgálja, a Svájci-laknak nevezett kerti lakban pedig egy
tárgyaló és két kisebb iroda van.
A Svájci-lak
A telken egy másik ház is áll, amelynek tervezőjét egyelőre nem sikerült
kideríteni, valamikor 1873 körül épülhetett. Ekkor még kertészlakként
használták, kicsiny, egy traktusos, szimmetrikus épület volt, igényes
asztalosipari munkával kialakított verandával. Ezt is Pucher tervei
szerint bővítették először 1889-ben: hozzácsaptak egy szobát a nyugati
oldalon (ekkor vált aszimmetrikussá az épület), aztán a Budakeszi út
irányába is kapott egy teljesen új traktust. Az alakítgatás egészen a
90-es évekig tartott.
A mosatni felújításnál keletre bővítették az épületet, így ismét
szimmetrikussá vált. A toldást azonban eltérő anyagú, deszkaburkolat
jelzi. Itt is sikerült Kokaséknak a kortárs megoldások közül a leginkább
harmonizálót kiválasztani. Az egykori nyári lak arányai helyreálltak, de
az építészeti megoldások finoman jelzik, melyek az eredeti részek.
AJÁNLÓ
Képek
A Hild-villa 2014-ben, a felújítása előtti években (kép: index.hu)
Látvány a Budakeszi útról 2019-ben (kép: Google)
AJÁNLÓ
Bíróság
