A Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság több mint egy évszázada működik. A vállalat még az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában kezdte el működését és két világháborút, illetve több rendszerváltozást átélve folytatja lényegében az eredeti célú tevékenységét: a különböző jellegű fogyasztók villamos energiával való ellátását.

AJÁNLÓ

1884-ben a Váci út - Dózsa György út sarkán még csak a "Magyar asphalt gyár" létezett

Budapest Székesfőváros Elektromos Művei központi telepének első éve 1893 volt. Ekkor már áll az irodaház két emelete, a turbinacsarnok, a kazánház, a víztisztító és a műhely épülete. A Váci út és a Dráva utca kereszteződésében lévő saroktornyos-oromzatos igazgatósági épületrész 1900-ra készül el.

Az Adó 1924-es kiadványa

Cikk fejléce 1934-ben

"A villamosenergia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931. évi XVI. törvénycikk - röviden energiatörvény - végrehajtási utasítása nemrég készült el a kereskedelmi minisztériumban. A napokban küldte meg a kereskedelemügyi miniszter a fővárosnak az energiatörvény végrehajtási utasítását hozzászólás végett. Az Elektromos Műveknél Günther Ferenc jogtanácsos most készíti a főváros válaszát, amelyet Borvendég Ferenc főpolgármesternek történt bemutatása után rövidesen megküldenek a kereskedelmi miniszternek. Az energiatörvény - mint ismeretes - közel négy évvel ezelőtt készült és azóta vár életbeléptetésére. A törvény harmadik szakasza kimondja, hogy a törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást a kizáróan vasúti és hajózási célokat szolgáló villamosművekre, eszerint tehát a Beszkárt nem érdekli a törvény és annak végrehajtási utasítása. Annál inkább vonatkozik az a székesfővárosi Elektromos Művekre és éppen ezért nagyon fontos, hogy milyen intézkedéseket akar a törvénnyel kapcsolatban végrehajtani a miniszter. Mindenekelőtt védi a törvény az Elektromosművek fogyasztó területét és kimondja, hogy mindaddig, amíg Budapesten az Elektromos Művek a villamosenergia szükségletek fedezésére képes és kész, addig az elektromos áram szolgáltatására kizárólagossági joga van".

A vállalat története több korszakra bontható:

1893-1918
1893-tól két magánvállalat, mint részvénytársaság gondoskodott a budapesti áramszolgáltatásról. A Budapesti Általános Villamossági Részvénytársaság (BÁV Rt.) 110 V váltakozó feszültséget, a Magyar Villamossági Részvénytársulat (MV Rt.) pedig 105 V egyenfeszültséget szolgáltatott. 1914-ben a két áramszolgáltató vállalat egyesítésével megalakult Budapest Székesfőváros Elektromos Művei (BSzEM)

1918-1950
Ebben az időszakban a vállalat irányítását a Fővárosi Tanács végezte. Az Elektromos Művek e kiemelkedő korszakban az áramtermelő- és az elosztó-berendezéseit jelentős mértékben gyarapította, gazdaságosabbá tette és korszerű színvonalra emelte a fővárosi áramszolgáltatás biztonságát is. E munka eredményeként vált Budapest Székesfőváros Elektromos Művei a főváros legnagyobb önálló vagyonú vállalatává, és ekkor alakult ki - a harmincas évek elején kibontakozó gazdasági válság ellenére - olyan szolgáltatási színvonal, amely a mai értelmezésű piacgazdaság feltételrendszerét is kielégítheti.

1950-1966
A villamosenergia-ipar egy része már a legelső szakaszban, az 1946. évi XX. törvény alapján állami felügyelet alá került. Az Elektromos Művek állami irányítása elvileg 1949. január 1-ével kezdődött, azonban ennek gyakorlati megvalósulása csupán 1950-től történt meg. A vállalat neve ezután Budapest Főváros Elektromos Művei (BFEM) lett. Az állami irányítás bevezetésével egyidejűen a vállalat szolgáltatási területe is jelentősen megnőtt. 1949-ben törvény született Budapest területének új megállapításáról, ennek alapján az elővárosokat és a fővárossal szomszédos települések egy részét is Budapesthez csatolták. Így a vállalat áramszolgáltatási területe kb. 15-szörösére növekedett és elérte a 3000 km2 nagyságot.

A Váci út - Dózsa György út kereszteződése a Fővárosi Vízművek irodaházából, 1976-ban

Dózsa György út - Váci út - Dráva utca kereszteződése a Volga Szállóból nézve 1980-ban (szemben a Fővárosi Elektromos Művek, balra a Fővárosi Vízművek székháza) (kép: Fortepan)

1991-1996
Ekkor a cég - alapítása után 99 évvel - visszatért az eredeti, részvénytársasági tulajdonformára, amelyben még csak hazai részvénytulajdonosok szerepeltek. Ez csupán egy átmeneti, rövid időszak volt, amely az 1992. január 1-i részvénytársasággá alakulástól a vállalat részleges külföldi tulajdonba vételéig, azaz 1996-ig terjedt. A vállalat elnevezése Budapesti Elektromos Művek Rt. (ELMŰ Rt.) lett.

A megalakult részvénytársaság legfontosabb feladatai voltak: a struktúra átalakítása a piacgazdaság követelményeinek megfelelően, revitalizációs program kidolgozása a hálózatok modernizálásához, az információs rendszer és a számítógépes hálózat továbbfejlesztése. A társaság olyan közszolgáltatást végez, amely nélkül nem képzelhető el a normális élet a XX. században.

Az alapvető célkitűzéseket ki kell egészíteni a társadalmi kötelezettséggel, amely az ELMŰ Nyrt. megfogalmazásában: "Társaságunknak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a fizetőképes fogyasztók villamosenergia-igényét a lehető legmagasabb színvonalon elégítse ki."

Jelenleg
A Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság jelenlegi korszaka 1995-ben kezdődött, és fő jellemzője, hogy a részvények többsége külföldi szakmai befektető tulajdonában van. A villamosenergia-piac átalakulására felkészülve, 2000. júniusától - a "Kihívás 2001" projekt keretében - a Társaság szorosabb együttműködést alakított ki az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt-vel. 2007. januárjában - a törvényi előírásoknak megfelelően - lezajlott a Társaság kereskedelmi és hálózati tevékenységének szervezeti és jogi szétválasztása.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ