AJÁNLÓ
A Váci út 34-es ház a Csanády utca sarkán igazán
impozáns épület a magyaros - erdélyi szecessziós hangulatú elemeivel, a
hatalmas félköríves saroklezárási megoldásával. Szemben a Ferdinánd híd,
de innen indul a Lehel út is.
A Temesvárról származó Krayer (Krausz) Emil ragaszkodott az erdélyi
motívumokhoz a tervezésnél, melyek a mai napig láthatóak a – kivételesen
– jól karbantartott és felújított házon. A Krayer gyár – a későbbi
Budalakk festékgyár elődje - már a kezdetben, de a későbbiekben is,
főként az állami nagy cégeknek gyártott ipari lakkokat és festékeket.
Erről tanúskodik a Magyar Királyi Állami Hidak Igazgatóságának
bizonyítványa, mely szerint a Margit, a Ferenc József és a Lánchíd
Krayer festék bevonata a szokásosnál sokkal tovább, 10-11 évig tartott.
Biztosan a minőségnek is köszönhető, hogy alig volt olyan gyár a
10-20-as években Magyarországon, amely ne használta volna fel a
termékeiket, miközben nagyon sokat exportáltak külföldre is.
"Krayer E. és társa czég Budapesten, belajstromoztatta a budapesti keresk. és
iparkamaránál 1913. évi április hó 28-án az itt 26202. szám alatt ábrázolt
védjegyét"
A Krayer-ház egy 1914-es hirdetésen
"Ma már mind kevesebben vannak, akiket meg kell győzni arról mennyire fontos,
hogy Magyarország saját iparával rendelkezzék. Az ipar nemcsak a mezőgazdaságból
kiszoruló véreinknek ad kenyeret, de biztosítja a legnehezebb körülmények között
is az agrár lakosság elsőrendű szükségleteinek gyors kielégítését.
Az 1931-es bankzárlat után a külföld egyszerre megszüntette az áru kínálatot és
ha akkor nincs kifejlődött hazai iparunk, bizony sok cikknél áruhiány lépett
volna fel.
Emlékezzünk a háború utolsó évében és az 1920-as években, hogy ép egy szakmát
említsünk, a festék és lakk árukban milyen rettentő pótanyagok voltak a piacon.
Egy kerítést nem lehetett rendesen befesteni, ajtó, ablak lakkozásról nem is
beszélve.
Újra a hazai ipar és közte az ország legrégibb és legnagyobb tisztán magyar
tőkével és tudással dolgozó gyár, a Krayer lakk és festékgyár volt az, amely
pótolta a hiányokat, feleslegessé tette a békében idegravitáló külföldi gyárak
importját. Sőt ha már ép a Krayer lakk és festékgyárat említjük, azt is érdemes
felhozni, hogy a szívós magyar akarat nemcsak itthonról űzte ki külföldi
versenyt, hanem kedvezően vette fel a harcot a nagy angol, német és francia
gyárakkal a görög, török piacon is.
Mint halljuk egyébként, a Krayer-Inkk és festékgyár érdekközösségi tárgyalásokat
folytatott az itteni piacokon évtizedek) óta előnyösen ismert Bőhm Jenő
festékkereskedővel és Jvárosunk fejlődése, sőt egész keletmagyarország
áruellátása szempontjából nagyon is előnyös, hogy ez a tárgyalás sikerrel járt s
a nagy Krayer gyár a Bőhm Jenő festék cégnél (Kossuth-utca sarok) megcsinálta a
lerakatát, amelyet már a helyi cég kékszinü, művészi falfestése szembetűnő módon
hirdetett" - írja 1934. június 5-én a Szabolcsi Hírlap.
Újsághírdetés 1936-ból
A saroképület a magasból (kép: Google)
AJÁNLÓ
Képek
Hamarosan!
AJÁNLÓ
Lehel tér
Lehel tér 
Lehel tér
