A Mexikói út 60-as szám alatti telken 1905 és 1908 között épült sötétvörös, sajtolt nyerstéglás épületet Lajta Béla tervezte.

AJÁNLÓ

Az ötvenes évek eleje óta mozgássérült fiatalok iskolájaként és diákotthonaként működő ház eredetileg vak gyerekek számára készült. Az építkezés anyagi fedezetét a kor híres építkezési vállalkozója, a sziléziai származású Wechselmann Ignác és neje, Neuchloss Zsófia által létrehozott alapítvány biztosította.

A gyermektelen házaspár már a férfi 1903-ban bekövetkezett halála előtt tizenkét évvel meghagyta, hogy hatalmas vagyonukból egymillió-négyszázezer koronát vak gyerekek számára alapítandó tanintézet felépítésére használjanak fel. Ugyanebben az iratban olvasható egy másik felajánlás is: kétmillió koronát szántak tanítók segélyezésére. Záradékban kötötték ki, hogy mind a vak gyerekek, mind a tanítók számára adományozott pénzből ötven-ötven százalékban részesüljenek zsidó és a keresztény vallásúak.

Az alaptőke kezelésével Wechselmann a Pesti Izraelita Hitközséget bízta meg. Ők vásárolták meg ezt az akkor olcsónak számító, 1512 négyszögöles telket. A Városliget mögött, a város belseje felől érkező István út folytatásaként e ház megépültével jött létre a mai Korong utca. A méreteivel és díszítésével egyaránt jelentős épület az újonnan kialakuló városrész jelzőkövéül szolgált. Az intézmény férőhelyeinek számát az évkönyvek hetvenötben határozták meg, az induló létszám ennek a töredéke, tizenkét fő volt. Nem csoda, hiszen a Vakok Általános Iskolájának elődje már 1901-től működött, nem is messzire innen, a mai helyén, az Ajtósi Dürer sor zuglói torkolatánál.

Az épület átadását követően az újságok elsősorban a Lajta-ház különleges értékeivel, azok elemzésével voltak tele. Számtalan fénykép, építészeti leírás látott az épületről azóta is napvilágot. Ezek legtöbbje a szimmetrikus főépület tömbösítését, a puritán homlokzatokat, az 1900-as párizsi világkiállítás nagysikerű építészeinek, leginkább Eliel Saarinen finn építőmérnöknek a hatását emeli ki.

Méltatták a ház valamennyi részletének egységes megjelenítését, ezzel összefüggésben a mester aprólékos és invenciózus munkáját. A felesége szerint nagy kedvvel dolgozó építész a ház szecesszión is túllépő modern iparművészeti megoldásaiban ízlésesen ötvözte a legtöbbször saját gyűjtőkörútjain lerajzolt népművészeti motívumokat.

A "Vakok Wechselmann intézete" 1909-ben

A növendékeinek kezdettől fogva ingyen ellátást biztosító intézet épületének sorsa az országéhoz hasonlóan, meglehetősen mostohán alakult. Az első világháború idején több éven át hadikórházként működött. Amerikai és holland misszió rendezkedett itt be. Az ezeket az esztendőket követő gazdasági válság az intézet anyagi csődjét okozta. A túlélést kizárólag a Hitközség állandó támogatása és James Pedlownak, az amerikai misszió vezetőjének áldozatos segítsége biztosította.

A patinás Mexikói úti épület a háború után 1949-től három éven át az Idegennyelvű Főiskolának adott helyet. Ezt követően vették birtokba a mozgássérült fiatalok. Az 1956-57-es iskolaévben már a diákotthon is ide költözhetett. 1960-ban az akkori igazgató, Zsótér Pál a Lajta-féle stílushoz igazodó, modern épületszárnnyal bővíttette az intézményt, a nyolcvanas évek közepén pedig elkészült az uszoda.

Mindeközben a műemléki védettséget élvező, sokat méltatott Lajta-ház kerítésének gazdag díszítése és a főbejárat parabolás portikuszának szegecsekkel és faragásokkal ékesített kettős kapuja bántóan kevés figyelmben részesült. Részleges felújításukra is csak 1993-ban került sor. A helyreállításnál az ajtók újjávarázsolása volt a könnyebb feladat. Sok kiadványban szerepelt az eredeti főbejárat vakok számára is jól kitapintható, faragott betűkből álló pontos szövege, a vaksággal kapcsolatos szentírási idézetek.

A következők: ISTEN ADJA A SZEMNEK A LÁTÁST KI TESZ LÁTÓVÁ, VAGY VAKKÁ NEMDE ÉN AZ ÖRÖKKÉVALÓ VAK ELÉ NE GÖRDÍTS AKADÁLYT HANEM FÉLJ A TE ISTENEDTŐL AZ ÖRÖKKÉVALÓ MEGVILÁGOSÍTJA A VAKOT NEM VAKULNAK MEG A LÁTÓK SZEMEI

A külső kapu közepén éppen a szépen megmunkált kilincs választja ketté az idézetet: ÉS MEGHALLJÁK A MAI NAPON A SIKETEK A KÖNYV SZAVÁT | ÉS HOMÁLYBÓL ÉS SÖTÉTSÉGBŐL LÁTNAK A VAKOK SZEMEI

Legfelül félkörben hosszabb, egybefüggő szöveg olvasható: VEZETEK VAKOT ISMERETLEN ÉS SZÖVEVÉNYES ÚTON, A SÖTÉTSÉGET ELŐTTÜK VILÁGOSSÁGGÁ TESZEM

A palota kapuját káprázatosan gazdag népies faragással látták el. Középen egy istenfa díszíti, amelynek ágait paradicsommadarak tépdesik. Készítője ezt írta sarkaiba: LAJTA BÉLA ÉPÍTŐ RAJZAI UTÁN CSINÁLTA / MALOMSÓKY JÓZSEF ASZTALOS.

A Braille-írás pontjaira emlékeztető szegecsekből kirakott keretek és kacskaringós virágformák közötti csiszolt üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek. A két ajtó közötti, fehér és fekete kövekkel kirakott, zárt oszlopcsarnokban még megvannak az eredeti fekete márványtáblák. A jobb oldalin az adományozók neve áll: ALAPÍTOTTÁK EZT AZ INTÉZETET / EMBERBARÁTI SZERETETBŐL / SZEME VOLTAM A VAKNAK.

A kerítés díszei

A másik oldalon az építés megkezdésének időponját, és a Pesti Izraelita Hitközség elnökeinek nevét örökítették meg: Ő FELSÉGE I. FERENC JÓZSEF URALKODÁSA ALATT 1905 OKTÓBER 23-ÁN KEZDETTÉK MEG AZ INTÉZET ÉPÍTÉSÉT A MIKOR KOHNER ZSIGMOND VOLT A PESTI IZRAELITA HITKÖZSÉG ELNÖKE 1908. MÁRCIUS 31-ÉN FEJEZTÉK BE DR. WEINMANN FÜLÖP ELNÖK MóKÖDÉSE IDEJÉBEN / AZ ÉPÜLET TERVEZŐJE / LEITERSDORFER BÉLA.

E tábla fölül sajnos már hiányzik a régi fényképeken még jól olvasható szöveg: TI MEGÖRVENDEZTETTÉTEK AZT, AKI NEM LÁT, ÁLDJON MEG BENNETEKET, KI MINDENKIT LÁT, DE KIT SENKI SEM LÁT.

A főbejárat két oldalán álló örökmécsesek szépen felújított kovácsoltvas fedelének alsó szegélyén ugyancsak szentírási szövegelemek olvashatóak: ISTEN ADJA A SZEMNEK A LÁTÁST / A VAK GONDOLATÁT ÉGI ATYJÁRA IRÁNYÍTSA.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ