XIV. kerület, Istvánmező, Istvánmezei út 3.

Az új stadion tervei

2013-ban egyszereplős meghívásos közbeszerzési eljárás indul az új Puskás Ferenc Stadion tervezésére. A Nemzeti Olimpiai Központ részeként megvalósuló Millenáris Velodrom tervezésére pedig nyílt nemzetközi tervpályázatot írt ki a Nemzeti Sportközpontok (NSK).

Az NSK keddi közleménye szerint a két létesítménynél lezárult a rekonstrukció megkezdéséhez szükséges szerzői jogi vizsgálat. Mivel a Velodrom esetében "nem állapítható meg a tervek jogtulajdonosának kiléte", nyílt nemzetközi építészeti tervpályázat indul a tervek elkészítésére - a kiírás pontos részleteiről a közeljövőben születik döntés. Az új Puskás Stadionnál viszont egyértelműen be lehet azonosítani a tervek jogtulajdonosát, így a törvényi előírásoknak megfelelően a meghívásos közbeszerzési eljárásra az eredeti terveket készítő Középülettervező Vállalat jogutódja, a Közti Zrt. kapott meghívást.

 

2006-os tervek

Az Ekho Építész Műterem és a Laterna Építész Iroda tervei (Forrás: magyarfudball.hu)

A TM Janeda és az M-Teampannon tervei

A Modellab és a CDC tervei

 

2014-es tervek

Az új stadion tervezése előtt három koncepció vetélkedett egymással: a régi mellett, a régi helyén vagy a régiben épüljön meg Magyarország legnagyobb sportlétesítménye. Az illetékesek a „stadion a stadionban” koncepció megvalósítása mellett döntöttek egy egyszereplős, hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljáráson. A Középülettervező Zrt. (KÖZTI) összesen 2,65 milliárd forintért tervezte meg a stadiont.

A terveket sajtótájékoztató keretén belül mutatták be 2015. július 30-án. Az eseményen jelen volt Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok vezetője, Skardelli György vezető tervező és Csányi Sándor, az MLSZ elnöke.

A bemutatón még felsorolni is nehéz volt, hogy milyen funkciói lesznek az új arénának: 180 szobás szálloda, konferencia-központ, irodaház, sportmúzeum, diagnosztikai labor, üzletek, éttermek, mélygarázs, panoráma-futópálya, kondi-terem és egy saját rendőrőrs. A tervek szerint a Nemzeti Olimpiai Központ 38 hektáros területén a tornászok, a vívók, az asztaliteniszezők, az öttusázók, a dzsúdósok, a birkózók, az úszók, a vízilabdázók és az atléták is megtalálják majd a helyüket, akiknek nemzetközi versenyekre alkalmas létesítményeik is lesznek. Az atlétika nem fér el a régi és az új stadion között, ennek önálló épületegyüttest építenek. A beruházás további részei: a Körcsarnok és a Millenáris Velodrom felújítása, a Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok átépítése, egy multifunkcionális edzéscsarnok kialakítása, egy atlétikai versenyek megrendezésére alkalmas pálya megépítése, valamint egy fedett atlétikai edzőpálya létesítése és a kiszolgáló létesítmények, parkolók kialakítása.

Az új tervekben az eddigi toronyépület megmarad, a felújítás és a kibővítés után pedig a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum állandó központjává válik. A régi lelátót le kell bontani, s maga a futballpálya valamivel távolabb kerül majd a toronyépülettől. Az új, háromszintes nézőtér pedig jóval közelebb lesz a gyepszőnyeghez.

A toronyépület mögött az egész Istvánmező biztonságát szolgáló rendőrőrsöt alakítanak ki kihallgató szobával, konzuli helyiségekkel és őrizetes cellákkal. A Magyar Labdarúgó Szövetség az új stadionnal benyújtotta pályázatát a 2020-as Európa-bajnokság mérkőzéseinek rendezésére. Ha elkészül az aréna, akkor Budapest jó eséllyel pályázhat akár Bajnokok Ligája-, akár Európa Liga-döntő rendezésére is.

Az új stadion látványa madártávlatból

2015 májusában aztán bejelentették, hogy egyszerűsítik a Puskás Ferenc stadion terveit, mivel az eredetieket nem lehetne megvalósítani a megadott 100 milliárd forintos költségvetésből, valamint a kivitelezési idő is jelentősen növekedett volna. A tervek egyszerűsítésével a projekt olcsóbbá válhat. A beruházást 2015-ben átvett Fürjes Balázs - a budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos - szerint méretében, tömegében, műszaki megoldásaiban és funkcióiban nehezen megvalósítható a Puskás Ferenc Stadion eredeti terve, ráadásul a határidő és a költségkeret betartásával is problémák adódnának.

Az egyszerűsítés ellenére megmarad a "stadion a stadionban" koncepció, vagyis egy új épület épül a a régi köré, így az eredeti tervekhez képest a komplexum a nyilvánosságra hozott új arculata, formája nem változik, csak a funkciók szűkültek. A 20 sportágat kiszolgáló multifunkcionális épületből kiveszik a focin kívüli elemeket, de alkalmas marad kulturális rendezvények, akár 80 ezres koncert megrendezésére is. A korábbi tervek szerint 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, sportmúzeum, diagnosztikai labor, üzletek, éttermek, mélygarázs, panoráma futópálya, kondi-terem, kisebb sportcsarnokok és rendőrőrs kapott volna még helyet az épületben, melyek különleges műszaki megoldásokat igényeltek volna, így jelentősen drágítva és elnyújtva a kivitelezést.

Az új stadion makettje

 

Az új stadion építése

2015 július 17-én este a ‘80-as évek slágereitől volt hangos az átépítés elő álló Puskás Ferenc Stadion (lásd: Népstadion). Az utolsó nyitva tartott napon a nyolcvanas évek ihlette retro bulin olyan sztárok léptek fel, mint a Boney M, az Alphaville, a Bad Boys Blue, és C.C. Catch is, valamint a hazai színeket képviselő Dolly Roll és Zoltán Erika. A Retro 80’s Disco Party elnevezésű koncert szabadtéri jellegét fokozta a Stadion gyepszőnyege, amelyet ezúttal nem takartak le a szervezők.

2016. március 20-án elkezdődött a Puskás Ferenc Stadion vasbetonszerkezeteinek a bontása. Skardelli György építész-tervező a sajtónyilvános helyszínbejárás előtt azt mondta, a régi stadionból megtartanak néhány jellegzetes elemet, ez unikálissá teszi az új arénát. A toronyépületet nem bontják le, oda múzeumot terveznek. Az úgynevezett pilonok hasonlóak lesznek, mint a régi épületnél, s ezek tartják majd a fedést biztosító acél szerkezetet.

A stadion bontása (kép: MTI)

Skardelli György hangsúlyozta, hogy a háromszintes lelátó mind a 65 ezer ülőhelye fedett lesz az új stadionban, amely mindenben megfelel majd a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságra vonatkozó előírásoknak.

"A régi létesítmény esetében húsz percben határozták meg a menekítés időtartamát, ez az új stadionnál nyolc perc lett" - mondta az építész, s hozzátette, a legmodernebb számítógépes szoftverrel le is modellezték már a létesítmény kiürítését telt ház esetén.

Skardelli György arról is beszélt, hogy a válogatott futballmérkőzések mellett bármilyen nagy koncert megrendezésére is alkalmassá válik az új Puskás Stadion, amely konferenciáknak, s számos kisebb rendezvénynek is otthont tud adni. A nézőszám az adott rendezvény jellegétől függően akár 78 ezer is lehet.

A szakember azt mondta, az eredetileg tervezettnél 76 ezer négyzetméterrel kisebb lesz a létesítmény területe, a csökkentés megrendelői kérésre történt, így olcsóbb a kivitelezés.

"Az új arénához tizenkétezer tonna acélt és százötven ezer köbméter betont használunk fel" - mondta Skardelli György, s hozzátette, a létesítmény teljes egészében akadálymentesítettnek épül. Az új stadionban a sajtóhelyeket a nyugati oldalon alakítják ki, s ugyanott helyezik el majd a 400 férőhelyes VIP-lelátót is.

A stadion bontása 2016 májusában (kép: MTI / Ruzsa István)

Fürjes Balázs, a beruházást felügyelő kormánybiztos korábban elmondta, hogy minden feltételnek megfelelő új létesítmény épül, amelyben 2020-ban három labdarúgó Európa-bajnoki csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendezhetnek. Az új épület megjelenésében felidézi majd a sokak által szeretett Népstadiont, mindezt XXI. századi, multifunkciós formában - tette hozzá, jelezve, az új létesítmény otthona lehet a legnagyobb világsztárok koncertjeinek, olyan nemzetközi produkcióknak, amelyek eddig alkalmas létesítmény hiányában nem tudtak eljutni Magyarországra, Budapestre.

Az 1953-ban átadott egykori Népstadion területén jelenleg számos munkagép dolgozik, a lelátó alsó karéját, és a földrézsűket, valamint a reflektorokat tartó vasbeton állványokat bontják. A tervek szerint a Puskás Ferenc Stadion bontása nyolc hónapig tart majd, az új aréna építése 2016. decemberben kezdődhet el és 2019-ben fejeződik be.

A stadion bontása 2016 májusában (kép: MTI / Ruzsa István)

A stadion állapota 2016 júniusában (kép: Civertan)

2018. márciusában már javában zajlik az új Puskás Stadion építése, amelynek helyszínén óriási daruk és hatalmas betonszerkezetek magasodnak az égbe. "Ez év végére szerkezetkésznek, 2019 végére pedig teljesen késznek kell lennie az új Puskás Ferenc Stadionnak. Kedden megkezdtük beemelni az acél tetőszerkezet elemeit" – mondta Fürjes Balázs, a budapesti fejlesztések kormánybiztosa. Hozzátette, hogy "A válogatott színe dominálni fog a lelátón. Az atlétikai pálya eltűnik, így a lelátót közelebb tudtuk hozni, s meredekebb lesz, így igazi katlanhangulatot lehet majd teremteni".

A stadion építése 2018. április 21-én (kép: Blikk / Weber Zsolt)

A toronyépület teljes egészében megmarad, s a tartópilonok, bár újak, a régiekre emlékeztetnek. A Papp László Arénát is tervező Skardelli Györgyhöz az volt a kérés, hogy egy XXI. századi ultramodern, a focin kívül sok minden másra is alkalmas stadiont és rendezvényközpontot álmodjon meg, de látványelemeiben idézze a régi stadiont. Az arénában helyet kap egy Puskás Múzeum is, amely a névadónak, az Aranycsapat legendás játékosának és az egész magyar labdarúgásnak állít majd emléket.

Új és régi

A Terex CC 6800 típusú óriásdaru munka közben, amelynek a feladata a létesítmény acél tetőszerkezetének helyretétele

A Terex munkagép ritkaságnak számít, hiszen csak nyolc van a világon – súlya 1000 tonnát nyom és a 130 méteres gémjét három héten keresztül szerelik össze, míg az elemeit 60 kamion szállította Magyarországra. A gép megfelelő üzemeltetéséhez 45 méter széles, legfeljebb 0,3 százalékos altalajt is létre kellett hozni, amihez cementstabilizációt alkalmaztak a munkások. Az óriásdaru kívülről befelé haladva, előbb egy 130-140, majd egy 80-90, végül egy 30-40 tonnás elemet rak a helyére, majd ugyanezt elvégzi még harminchétszer

2018. júniusában a tetőszerkezet is felkerült a stadionra. Ehhez 130 ezer köbméter betonra, 19 ezer tonna betonacélra, illetve 12 ezer tonna gyártott acélszerkezetre volt szükség. A felépítésére 38 darab, 40 méter magas pilont és 1600 cölöpöt kellett felállítani.

2019. szeptember 6-án, este fél 10-kor a vihar ellenére is megtartották a Puskás Stadion első nyilvános fénypróbáját. Ugyan az előre meghirdetett időpontban jelentős esőzések voltak, de a stadion pilonjainak díszkivilágítása ennek ellenére is meggyőző látványt nyújtott. A kívülről megtekinthető esemény során többek között a nemzeti színeket is magára öltötte a létesítmény.

A stadion 2019. szeptember 6-án (kép: A stadion Facebook-oldala)

 

A stadion átadója

Hatvanhat év után, 2019-ben újra nemzeti stadiont avattak Budapesten: az este hét órakor kezdődő Magyarország–Uruguay barátságos mérkőzéssel hivatalosan megnyílt Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb futball-létesítménye, a Puskás Ferenc Stadion. Az új stadion valódi különlegességét az adja, hogy nemcsak a külsejében, hanem az alapanyagában is benne van a régi.

November 14-én hivatalosan is felavatták, 15-én este nyitómeccset játszottak az egykori Népstadion helyén. A 2016-2019 között fölépített, 67 ezer szurkoló befogadására képes Puskás Aréna futballstadionban 10 ezer tonna acél, 12 ezer köbméter vasbeton, 26 kilométer fúrt cölöp került felhasználásra, s jóval nagyobb lett, mint elődje: 54 méteres magasságával húsz métert ver a régi Népstadionra, amivel átrajzolta Budapest látképét.

Amikor a nyitómeccsre iszonyú gyorsan fogyni kezdtek a belépők, a Magyar Labdarúgó-szövetség a Twitteren azt közölte, hogy kedvezményes áron olyan belépőket is elérhetővé tesznek, amelyekről "nem minden irányban lehet tökéletesen látni a pályán történő eseményeket". A sajtó egy része szenzációként számolt be erről, pedig aki volt már – akár nemrég épült, korszerű – stadionban, tudhatja, hogy mindenhol vannak ilyen székek, amelyekre rendszerint olcsóbban lehet jegyet váltani. Az ilyen helyeken ülőknek általában egy kicsit el kell fordulniuk, vagy a fejüket kell megdönteniük, hogy belássák az egész játékteret. Úgy tudjuk, a Puskásban ez a probléma elsősorban a harmadik karéjban ülőket érinti, ahol már annyira meredek a lelátó, hogy az egyes széksorok közé korlátot kellett beépíteni a nézők biztonsága érdekében – ezek takarnak ki valamennyit a pályából. A stadion legtöbb pontjáról egyébként tökéletes a rálátás a küzdőtérre. Az erről készült vizsgálatban a Puskás információink szerint jobb eredményt ért el, mint a Bayern München stadionja, az Allianz Arena.

Aki mégis lemaradna a gyepen zajló akciókról, az megnézheti majd őket a stadion négy, egyenként 120 négyzetméteres kivetítőjén. Az arénának egyébként a hangrendszere is korszerű és rendkívül nagy teljesítményű – erről a környéken lakók többször is megbizonyosodhattak.

A létesítmény nem biztosít privát parkolóhelyeket: a mellette kialakított parkolóban 556 autó elfér ugyan - és a jövő nyári Eb-mérkőzések alkalmával megnyitják majd a Papp László Sportaréna mélygarázsát is, ahová további 1190 kocsit lehet letenni -, de ezeket a helyeket a civil látogatók nem használhatják, csak azok, akik behajtási engedélyt kapnak a szervezőktől. Az UEFA egyébként nem határozza meg, hogy a 4-es, azaz legmagasabb kategóriába tartozó stadion mellé hány nézői parkolóhely kell, pusztán annyit ír elő, hogy VIP-parkolóhelyből 150-re van szükség. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ korábbi vezetője, a Közlekedési Múzeum megbízott igazgatója szerint egyébként ez így helyes. Sőt, példaértékű, hiszen, ha tízezrek indulnának egyszerre autóval a stadionhoz, a környék teljesen bedugulna.

Átadó 2019. november 15-én (kép: Puskás Aréna)

Az új Puskás Stadion készpénzmentes: a szurkolói boltokban és a 45 büfében a helyszínen feltöltött HelloPay kártyával vagy egyérintéses Mastercard, Maestro, Visa és Amex bankkártyával lehet fizetni. A rendszer nagyban meggyorsítja a vásárlásokat, de – ahogy más tömegrendezvényeken már tapasztalni lehetett – kellemetlenséget is okozhat, hiszen a HelloPay-feltöltésnél alakulhatnak ki sorok.

A régi, még 1953-ban átadott Puskásban bizony gyakran előfordult, hogy a meccsekre kilátogató nők lecsúsztak a második félidő elejéről, olyan hosszan kellett sorban állniuk a mosdók előtt. Számtalanszor megesett az is, hogy – bár nekik kétszer annyi mosdóhelyiség volt kialakítva, több piszoárral és vécével – a férfiak is a női mosdókban intézték el a dolgukat, ha éppen az volt közelebb az ülőhelyükhöz. A mostanában épülő stadionokban már jóval több a női mosdó, de a helyzet még mindig nem rózsás, az UEFA előírása – amely szerint a Puskás tervezői is dolgoztak – ugyanis közel sem biztosít még csak objektív egyenlőséget sem. A szövetség azt követeli meg, hogy 250 férfi látogatóra jusson legalább egy vécécsésze, és 125-re egy piszoár, míg a másik nem számára 125 látogatónként egy vécécsészét rendel felszerelni. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a nők nagyjából kétszer olyan hosszú időt töltenek el vécézéssel, mint a férfiak, biztosak lehetünk abban, hogy lesznek sorok a női mosdók előtt. Erre persze lehet azt mondani, hogy egy futballmeccsre kevesebb nő látogat ki, mint férfi, de egy koncertre már korántsem biztos, hogy igaz ez.

A Puskás Aréna kivilágítva az egyik legnagyobb esti fényforrás lett, nála csak a parlament okoz erősebb fényt a pesti éjszakában. Mivel a stadion díszkivilágítása többféle színt is felvonultat váltakozva, az égre vetített fény is többszínű, nem csak fehér vagy narancs. Aki huzamosabb ideig, kellő távolságból figyeli este az épületet, felhős ég esetén azt láthatja, hogy amikor a magyar nemzeti lobogó színeivel van kivilágítva a Puskás, akkor fölötte az ég is magyar trikolórba borul. Nem biztos, hogy ez az építtetők eredeti szándéka szerint van így, de kétségkívül látványos eleme lett a stadionnak.

 

Az átadás után

2019. november utolsó napjaiban arra figyeltek fel a román Adevărul újságírói, hogy az erdélyi magyar labdarúgó-legenda, Bölöni László (aki először lépte túl a százszoros válogatottságot a román nemzeti tizenegyben) nagyobb megbecsülésnek örvend Magyarországon, mint Romániában.

Ezt többek között abból szűrték le, hogy több más neves magyar labdarúgó mellett az ő portréja is látható a nemrég átadott új Puskás Arénában Budapesten.

Az e mögött álló koncepció persze egyértelmű: ha a magyart egységes nemzetnek tekintjük, függetlenül a nemzetrészeket elválasztó mesterséges határoktól, akkor egy sikeres magyar labdarúgónak akkor is helye van a magyar futball panteonjában, ha a sikereit más ország színeiben érte el.

A román lap amúgy ebbe nem is kötött bele, nem mennek bele magyarozásba, vagy abba, hogy le akarjuk nyúlni a sztárjukat – inkább mélabúsan arra mutatnak rá, hogy bezzeg a magyarok megbecsülik a jelenleg a belga Antwerp edzőjeként tevékenykedő egykori futballcsillagot, míg Romániában jóformán senki sem törődik vele. Pedig hát aktív korában Romániának hozott dicsőséget – például a BEK-döntőt 1986-ban megnyerő Bukaresti Steaua játékosaként, vagy amikor a román válogatott szövetségi kapitányaként sikerült legyőznie a magyar nemzeti tizenegyet.

Az Adevărul újságírója felidézi, hogy Bölönit magyar szövetségi kapitánnyá is szerették volna kinevezni, de akkor katari szerződése miatt nemet mondott.

Majd meg is szólaltatták a Puskás Aréna-ügyben.

Bölöni elmondta: értesült róla, hogy portréja látható a budapesti stadionban, és nagyon jól is esik neki, megtiszteltetésnek tekinti, de a stadionavatóra egyéb elfoglaltságai miatt nem jutott el.

Így megy ez: amíg egy romániai magyar sikeres és Romániának szállítja a sikereket, addig jó román és sztár. Amikor már nem, akkor meg már a kutyát sem érdekli. Legfeljebb Budapesten.
Forrás: Foter.ro

2020. február 14-én a Puskás Aréna is versenybe szállt az Év stadionja-díjért.

A Puskás Aréna is szerepelt azon a 21 létesítményt felsoroló listán, amelyről kikerül majd a 2019-es év stadionja. A futballarénákkal foglalkozó stadiumdb.com honlap által meghirdetett versenyben 19 ország létesítményei közül választhatták ki az öt legjobbat a szavazók.

A legjobbnak ítélt stadionra öt, a másodikra négy, a harmadikra három, a negyedikre kettő, az ötödikre pedig egy csillagot kellett adniuk a voksolóknak és a szavazatok összesítése, valamint szakértő építészek véleménye alapján ítélték oda az Év stadionja-díjat.

A szavazás eredményeként végül a Puskás Aréna nyerte az év stadionja címről döntő szavazást. A Puskás Arénára közel 15 000-en szavaztak.

A stadiumdb.com beszámolója alapján a világ 107 országából 30632 voks érkezett, ezek majdnem felét, közel 14955 szavazatot a budapesti stadion kapta. A közlemény szerint a november 15-én felavatott létesítményre a világ minden tájáról, így a többi között Indonéziából, Argentínából, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és a Fülöp-szigetekről is érkeztek voksok. A listára csak a tavaly átadott és legalább 10 ezer néző befogadására alkalmas arénák kerülhettek fel, a Puskás Aréna mellett a dunaszerdahelyi MOL Aréna is versenyben volt. Szavazni március 15-ig lehetett a weboldalon.

A díjnyertes Puskás Aréna lesz az egyik helyszíne a koronavírus-járvány miatt idény nyárról a jövő évre halasztott labdarúgó Európa-bajnokságnak. A 2021. június 11-től július 11-ig tartó kontinensviadalon három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek a stadionban, amely 2022 májusában otthont az Európa-liga fináléjának is.

A Puskás Aréna 2020-ban (kép: MTI / Szigetváry Zsolt)