Balás Béla (sipeki) ügyvéd, politikus villája. 1905-1907 között épült, Lechner Ödön, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján. Műemlék.

AJÁNLÓ

Sipeki Bálás Béla (1863-1929 után) Budapesten végzett jogi egyetemet, majd hosszabb külföldi útja után itt nyitott ügyvédi irodát. Törvényszéki jegyző lett, majd az igazságügyminisztériumba került, ahol tizenhét évig tevékenykedett, és az osztálytanácsosságig vitte. 1911-től 1917-ig Zala vármegye főispánja. Munkájáról eképp jegyezték meg az 1916-os balatoniárvíz idején: "A zalai főispán erélye, vasakarata garancia arra, hogy a balatoni kérdés mielőbb az összes érdekelteket kielégítő megoldást nyer".

Sipeki 1902-ben Lechner Ödönre bízta a Városliget szélén építendő villája tervezését, amelynek építési munkálatai 1903-ban kezdődtek és 1905-ben fejeződtek be. Nyaranta jelentős kulturális rendezvények voltak: kamarazenei hangversenyeket, irodalmi műsorokat tartottak az épületben. Ezeken a kor ismert zenészei, énekesei, színművészei gyakran vendégszerepeltek. A korszak meghatározó személyiségei is jártak e házban, köztük Horthy Miklós kormányzó.

Az épület 1908-ban

Lechner Ödön számos budapesti és vidéki köz- és magánépületet tervezett. Nemzeti, sajátosan magyar formai építészeti stílusra törekedett. A népművészet és a természet felé fordult, elindította a szecesszió forradalmát. Lechnernek a Sipekiék részére készített épületét tartják sokan a legszebb szecessziós alkotásának. Ezen az épületén jelennek meg először a felületet kitöltő, a vakolatba mélyítő díszítő elemek.

Sipeki 1917-től az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott jogtanácsosként, majd elnöke lett a vakok egyesületének. Az első világháború elvesztése után visszavonult a politikától, majd hosszas szünet után, 1929. július 19-én Zala vármegye örökös tagjává választotta. Társelnöke volt a Hubay Jenő Társaságnak is, amely a híres hegedűművész hagyatékát volt hivatott rendezni és ápolni. Balás Bélát 1938. februárjában a társaság elökévé választották.

1944. május 6-án halt meg Balatonfüreden. Felesége, Degen Eugénia (1869-1944) még az ostrom előtt halt meg. Ő közismert pozsonyi birtokos család tagja volt. A Sipeki házaspárt Budapesten a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Gyermekük nem volt.

Mivel Sipekiéknek nem volt örökösük, ezért az ingatlant a Hermina Mezei Egyházközségre, a Vakok Szövetségére (ami a jelenlegi MVGYOSZ jogelődje), illetve a Vakokat Gyámolító Országos Egyesületre hagyták. Utóbbinak világi elnöki tisztségét is Sipeki töltötte be, haláláig. 1953-ban az egyesület beolvadt a Vakok Szövetségébe, majd a Szövetség az egyházi tulajdonrészt megvásárolta.

1973-ban a ház hátsó fala felől egy új épületrészt építettek hozzá az akkoriban modernnek minősülő szocialista realista stílusban. Az új épületrészben a Szövetség közösségi eseményeinek helyszínei és a látássérült emberek életvitelét segítő szolgáltatásai kaptak helyet.

Az épület első pillantásra megragadja a szemlélő tekintetét. Egy kisebb kastélyra emlékeztet a külseje, magas, karcsú kéményekkel, szélkakassal, tornyokkal, szemet gyönyörködtető tetőzettel és míves ereszcsatornákkal. Lechner munkásságának gyöngyszeme, melyen elsőként alkalmazta a homlokzat vakolatának mélyítésével kialakított díszítési technikát. A ház belsejében az építész élete során alkalmazott összes díszítő elem megjelenik. Úgy az Indiában gyűjtött orientalista, és a Székely földről származó motívumok, mint az indusztriális elemek. A villa hallja két szintes. Mennyezete egy barokk templom boltíves szerkezetét mintázza, a formát azonban a hagyományos tégla helyett öntött betonból alakították ki. Impozáns lépcsősor vezet az emeletre, melyet Zsolnay Eozin mázas oszlopok által tartott márvány korlát szegélyez, ahogy a lépcső végződésében folytatódó függőfolyosót is. Két, eredeti gázfűtéses kandalló is túlélte a háború viszontagságait, melyek közül a díszesebb a hallban tekinthető meg. A télikertben bronz falikút biztosítja a pálmafák és más dísznövények vízellátási lehetőségét.

2021. márciusában jelentették be, hogy 1,94 milliárd forintból felújítják a villát, amelyben 2720 négyzetméternyi vakolat újul meg, 1610 négyzetméteren betonmunkákat végeznek, mintegy ezer négyzetméteren pedig parkettáznak majd amellett, hogy többek közt a hűtési és fűtési rendszert, illetve a vezetékhálózatot is modernizálják, valamint az 1973-ban épített toldaléképületet is lebontják, amelynek helyén egy korszerű és modern bővítmény kap helyet.

2022. február elején a terveknek megfelelően zajlanak a felújítási munkák (kép: Épkar Zrt.)

A Prím Kft.-vel a kivitelezésen konzorciumban működő Épkar Zrt. Facebook-oldalán közzétett tájékoztatás szerint a régi toldaléképület helyére emelt új épület szerkezetkész.

Folytatjuk!

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ