Alig több, mint száz évvel ezelőtt fogalmazódott meg Magyarországon a látássérültek intézeti ellátásának igénye és jöttek létre a bentlakásos intézetek. Zsófia, Habsburg Főhercegasszony kezdeményezésére ekkor alapították meg - ismereteink szerint 1902-ben - a Vakok Állami Intézte jogelődjét is. Ez az Intézet már szintén bentlakásos volt és a fizikai ellátás mellett az udvarára telepített műhelyben speciális munkát: kosár és gyékényfonást, kefekötést végeztek az ott élők. Az intézet életében a következő döntő jelentőségű esemény az 1949-ben kiadott kormányrendelet volt, amely állami feladattá nyilvánította a látássérültek ellátását. Így lett állami fenntartású, költségvetésből gazdálkodó szervezet és kapta meg a Vakok Állami Intézete nevet.

AJÁNLÓ

Az épület Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei alapján épült 1899 és 1904. között.

A mindenkori hatalom magatartásmódjára jellemző módon Lechner szalonképtelenné nyilvánítása, egyetemi katedrától történő távol tartása békésen megfért követőinek megtörésével, sőt jelentős állami megbízások nekik juttatásával. Ezért, miközben a lechneri stílus hivatalosan megbélyegzettnek, elutasítandónak minősült, elsősorban azokban a vidéki nagyvárosokban, amelyek ebben az időben váltak nagyvárosokká, egyre-másra épültek a lechneri stílust terjesztő, azt hosszútávon meggyökereztető, városképet meghatározó épületek. A követők elsősorban Lechner Ödön közvetlen köréből kerültek ki, akik valamikor munkatársai voltak a Pártossal közös irodában és a korábbi évek nagy építkezésein, akik eszméit, különösen pedig formavilágát mélyen sajátjukénak érezték.

A nemzeti stílus megteremtése egy egész nemzedék célja volt, de világosan megfogalmazott és formailag is követhető példát egyedül Lechner állított kortársai elé. Természetes, hogy egész iskola alakult ki körülötte annak ellenére, hogy a mester-tanítvány viszony soha nem vált hivatalossá, a mester eszméit többnyire kávéházi beszélgetéseken lesték el rajongó fiatalabb kollégái.

Baumgarten Sándor (1864-1928) Lechner munkatársa volt annak néhány pályázati tervénél és a Postatakarékpénztár épületénél. Eközben 1888 és 1908 között Herczegh Zsigmonddal (1848-1914) együtt a Kultuszminisztérium építészeként dolgozott. Ez az időszak a magyarországi oktatási intézményhálózat kialakításának legjelentősebb időszaka volt. Húsz év alatt a két építész különböző szintű oktatási létesítmények egész hálózatát alakította ki saját tervei szerint és - sajátos módon - nagyrészt saját vállalkozásban.

A több száz óvodából, elemi iskolából, polgári iskolából, felsőbb leányiskolából, kereskedelmi és felsőkereskedelmi iskolából, bábaképzőből, tanítóképzőből, főreáliskolából, gimnáziumból, csökkent képességűeket foglalkoztató intézményből álló életművük egyedi tervei közül a legjelentősebbek Lechner stílusában készültek, de velük párhuzamosan a megrendelői igényeknek megfelelően tetszés szerinti historizáló stílusban is építettek.

Alkotásaik az egész Kárpát-medencében megtalálhatók, és máig az oktatás nélkülözhetetlen helyszínei. Munkáik java része egyedi terv. Szinte elképzelhetetlen, hogy hogyan volt lehetséges ilyen mennyiségű épületet megvalósítani, amelyek között olyanok is akadtak, mint a budapesti munkáik közül is kiemelkedő, 1899 és 1904 között épült Vakok Intézete és a mellette álló Erzsébet Nőiskola (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium, 1901-1902). Éppen a Lechnerrel történt szorosabb együttműködés éveiben készült mind a két terv, és érdekességük, hogy gyakorlatilag egy időben, ugyanazoknak a stílusjegyeknek egy historizáló, neogótikára emlékeztető és egy modern, puritán és Lechner stílusát átvevő változatát mutatják.

A meghatározó motívum mindkét épületnél az ablakokat keretező és a sík homlokzati felületet tagoló téglaszalag. Az egymással összeépült két épületet azonos formálású, szép kovácsoltvas kerítés veszi körbe. Az is Lechnertől tanult módszer; ahogy a gazdagon díszített rácselemek közötti mezőket egyszerű felület, egy könnyen, sorozatban gyártható szabványos drótháló tölti ki.

A Vakok Intézetének eredeti formát őrző lépcsőháza és különösen gazdag ornamentikája, templomi ablakokra emlékeztető ólombetétes üvegablakokkal díszített nagyterme érdemel különös figyelmet.

A színes ablak ritka példája a szecessziós ornamentikájú és vallásos témájú műveknek, rajta a négy evangélista jelképei és a magyar szentek ábrázolásai mellett a nemzeti jelképek is megtalálhatók.

Az iskolát látogató vak gyermekek számára az épület befejezésekor elkészítették a homlokzat részletes makettjét úgy, hogy annak minden díszítése kitapogatható legyen. Nyilvánvaló, hogy a gazdagon faragott belső berendezés, a lépcsőházi rácsok mintái a tapintás útján történő érzékelés számára éppen úgy örömet okozhattak, mint maga a látvány.

Az Erzsébet Nőiskola elődjét Zirzen Janka alapította öt esztendővel a kiegyezés után, ez volt Magyarországon az első olyan intézmény, amely magasabb képesítést adott leányok számára. Nevét az 1898-ban meggyilkolt, Magyarországon rendkívüli népszerűségnek örvendő királynéról kapta, akinek emlékét számtalan emlékmű, intézmény, városi létesítmény viselte és viseli mindmáig. Az intézetben a hatosztályos felsőbb leányiskola mellett tanítónő-, nevelőnő-képzés, háztartási és háziipari ismeretek oktatása folyt. A hatalmas tömb háta mögött a főváros további szociális épületeket emelt, mint amilyen a legkorábbi munkáiban ugyancsak Lechner Ödön stílusát követő Hajós Alfréd által tervezett Vakokat Gyámolító Országos Szövetség székháza.

Az iskola a sarkokon emelt kerek téglaoszlopokkal, a homlokzati felületek téglalizénáival és különösen az attikafal szív és hagyma formájú téglaszalagos mintázatával Baumgarten és Herczegh lechneri stílusban épült iskoláinak mintapéldája, azonban közülük nemcsak a legnagyobb, hanem külső és belső kiképzésében a leggazdagabb is. A főbejárat előtti faragott kőkorlát, a homlokzati lizénákon ülő terrakotta baglyok, a javarészt elpusztult tetődíszek, a belső korlátok ennek a gazdagságnak a hordozói, azaz Lechner épületeihez képest még ebben az esetben is nagyon puritán, egyszerű épületről van szó, azonban a kisebb vidéki iskolák is híven tükrözik a lechneri nemzeti stílus eszményét. Ezért ezek az iskolák döntő szerepet játszottak abban, hogy a lechneri formavilágot az egész ország területén közvetlenül megismerhessék, és az aztán divatként a magánépítkezések területére is behatoljon.

 

Telephelyek

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége - Hermina út 47.

Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona - Ajtósi Dürer sor 39.

Vakok Állami Intézete - Hermina út 21.
Fenntartója: Nemzeti Erőforrás Minisztérium

Vakok Állami Intézete Rehabilitációs Intézménye
1146 Budapest, Hermina út 21.
Székelyen működő szolgáltatások: családsegítés, fogyatékos személyek nappali intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, látássérültek elemi rehabilitációja ambuláns módon vagy bentlakással, VERCS, fogyatékos személyek otthona (új szakfeladatként ápolást, gondozást nyújtó intézményi ellátás)

Vakok Állami Intézete Ápoló Gondozó Otthona
1146 Budapest, Hungária krt. 146-148.
Telephelyen működő szolgáltatás: fogyatékos személyek otthona

Vakok Állami Intézete Oktató-, Képző-, Foglalkoztató Centrum
1146 Budapest, Ida u. 5-7.
Telephelyen működő szolgáltatások: intézményen belüli foglalkoztatás (munka-rehabilitációs és fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás), valamint az ERFO Kht. kihelyezett foglalkoztatója, ahol a VÁI kliensei dolgoznak.

Vakok Állami Intézete "Reménység Háza”
1082 Budapest, Rökk Szilárd u. 21- II/10.
Telephelyen működő szolgáltatás: látássérültek rehabilitációs célú lakóotthona

Vakok Állami Intézete "Kiléptető lakás”
1142 Budapest Sárrétpark 3. I/4.
Telephelyen működő szolgáltatás: látássérültek kiléptető lakása, a rehabilitációs intézmény külső férőhelyeiként

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ