1914-ben a hadügyminisztérium repülőgép-motorok
előállításával bízta meg a gyárat, amely cikk tekintetében 1916 végére a
második helyen állt a monarchia legjobban foglalkoztatott iparvállalatai
sorában, mely részvénytársaságba 1915-ben a Skoda csoport is
bekapcsolódott. Így a cég 1916 januárjában Cinkota határában
megvásárolta az un. erdő-öv és a Keresztúri út között fekvő 142 000
négyszögöl terjedelmű Beniczky-telket. Előbb, még abban az évben a
repülőgép majd a következő évre egy, az addiginál jóval nagyobb
autómobil gyárat is felépített. Az egész beruházás 5 millió koronába
került (az épületék létesítésére 1,6 millió, a gépberendezésre 2,4
millió koronát fordítottak).
Bár Mátyásföld 1933-as önállósodását követően is egészen 1950-ig Cinkota
közigazgatásához tartozott, mégis mátyásföldiként említik a területet
(üzem és a repülőtér), ami az ó-mátyásföldi villatelep déli szélével
határos. A Magyar Általános Gépgyár épületei – egy 39 méter magas
víztoronnyal és egy 30 méteres gyárkéménnyel – 10 katasztrális holdon
épültek fel. A motorgyárból, repülőgépgyárból és repülőtérből álló
gyártelep az első világháború után teljesen az autógyártásra állt át.
Mivel a háborút lezáró trianoni békediktátum a repülőgépipart és
repülést korlátozó rendelkezései következtében az üzem repülőtere
kihasználatlan maradt, ezt követően előbb bérbe, 1926-ban pedig eladta
azt az államnak, ami másfél évtizedig központi szerepet töltött be a
hazai és nemzetközi légi forgalomban.
A Magyar Általános Gépgyár épületei 1927-ben körülbelül 10 katasztrális
holdon helyezkedtek el. Az 1940-es évektől kezdve nyugatra, majd a
repülőtér területén keletre és délre is számos további ipari létesítmény
(épületek) és laktanya (később ebből lett az Újszász utcai lakótelep),
iskola, új iparvágány is létesült.
A XX. század elején, a robbanómotorok feltalálása, a haditechnika
területén is éreztette hatását. A hadseregben megjelentek a kötetlen
mozgást biztosító, a kiépített utak hiányában is manőverezni tudó, gép-
és harcjárművek. A felmerülő problémák elkerülésére, a harcanyag és a
technikai eszköznemek országos, hadseregszintű tároló, ellátó, javító és
egyéb feladatainak biztosítására, központi bázisokat hoztak létre.
A Horthy-korszak hadserege, a Magyar Királyi Honvédség
gépjármű-technikai ellátását a Magyar Királyi Honvéd Gépkocsi Szertár
végezte. A szertár a Honvédelmi Minisztérium Anyagi Főcsoportfőnökének
irányítása alatt álló HM 3/b. Osztályközvetlen alárendeltségébe
tartozott, amely a hadsereg gépjárművekkel, gépi harceszközökkel,
kerékpárokkal és üzemanyaggal való ellátásának legfelsőbb irányító
szerve volt.
1939-től,a háborús években a Gépkocsi Szertártevékenységi köre egyre
bővült. Az Ezredes utcai szűk objektum már nem biztosította a
megnövekedett feladatok végrehajtását. A szertár ekkor Mátyásföldre, a
korabeli Budapest egyik peremfalujába költözött át. 1939-ben, amikor már
előrevetítette árnyékát a második világháború, a hadsereg felszerelése
érdekében a szintén Mátyásföldön működő Magyar Általános Gépgyár
területét a honvédség vette igénybe. A gyár katonai parancsnoka Matolcsi
Elemér alezredes lett, és a kapu fölé felkerült a felirat: Magyar
Királyi Honvéd Gépkocsi Szertár.
Javítandó gépjárművek
A Honvédség által birtokolt terület amolyan gépkocsiraktár és -szervizként
üzemelt. Gépjármű javításával foglalkozó szervek voltak a m. kir. honvédség
részéről:
a) honvédelmi minisztérium 3/b és 32/b osztálya;
b) m. kir. honvéd gépkocsiszertár parancsnoksága, Mátyásföld;
c) m. kir. központi gépkocsijavítóműhely, Hajmáskér;
d) m. kir. I. gépkocsizó vonatosztály, Budapest;
e) m. kir. II. gépkocsizó vonatosztály, Komárom;
f) m. kir. III. gépkocsizó vonatosztály, Szombathely;
g) m. kir, IV. gépkocsizó vonatosztály, Pécs;
h) m. kir. V. gépkocsizó vonatosztály, Szeged;
i) m. kir. VI. gépkocsizó vonatosztály, Debrecen;
j) m. kir. VII. gépkocsizó vonatosztály, Miskolc;
k) m. kir. VIII. gépkocsizó vonatosztály, Kassa;
I) m. kir. IX. gépkocsizó vonatosztály, Kolozsvár;
m) m, kir. erődítési parancsnokság, Budapest.
A főépület látványa 1943-ban a szertár felől nézve
A főbejárat és a ma is álló főépület
Nimród páncélvadász és légvédelmi gépágyúk
1945 tavaszán Buda magyar parancsnoka Oltay Károly
alezredest bízza meg a Gépkocsi Javító Műhely és Honvéd Gépkocsi Szertár
vezetésével. A fő feladat a helyreállítási munkák mellett a gépjárművek
gyűjtése volt.
1948. október 01-én a szertárt kettéosztják, és a szertár megmaradt
állományával Mátyásföldre költözik. A ma is álló raktárépületek 1950-től
fogva több mint egy évtizedig épültek fel. Az intézet feladata volt a
beérkező új járműtípusok átvétele és csapatpróbája. Megszervezték a
technikai kiszolgálások rendszerét, a teljesített km alapján történő
rendszeres ellenőrzést.
1951-benmegváltozik az anyagkiadás rendje, bevezetésre kerül a
negyedéves igénylés. Az igények összeállításához normafüzet kerül
kiadásra.
1956 őszéiga csapatok gépjárműtechnikai eszközeinek szakanyaggal történő
ellátása a megszokott rendben folyt.
1957 tavaszánaz intézet megnevezése Központi Páncélos és Gépjármű
Anyagraktár MN 9595lett.
1983. augusztus 01-énmegalakul a Páncélos és Gépjárműtechnikai Ellátó
Központ, amely szervezetileg a Páncélos- és Gépjárműtechnikai
Szolgálat Főnökség közvetlen alárendeltségébe tartozott. Feladata
kezdetben a Magyar Néphadsereg, későbbiekben a Magyar Honvédség
páncélos- és gépjárműtechnikai eszközökkel és fenntartási anyagokkal
történő ellátása volt.
2000. november 01-én a szervezeti átszervezések, a NATOkonformitás,
valamint a takarékosság jegyében a korábbi haditechnikai eszközök
ellátására szakosodott önálló ellátó központok megszüntetésre kerültek.
Jogutódjukként mátyásföldi központtal megalakult a Magyar Honvédség
Haditechnikai Ellátó Központ
Idővel a Gépkocsiszertár átalakult, más neveket kapott, majd a
területének egy részét az egyik autójavító vállalatnak adta át. Később,
a rendszerváltás után tovább osztották az utóbbi területet. Jelenleg
több cég használja raktározásra.
Képek