Magyar Királyi Honvéd Gépkocsi Szertár

XVI. kerület, Mátyásföld, Újszász utca 41.

A Honvéd Gépkocsi Szertár a második világháború előtti években nyilt meg, hogy kiszolgálja a hadsereg gépjárműigényét. A terület eredetileg a Magyar Általános Gépgyár illetve a Mátyásföldi repülőtérnek adott otthont.


AJÁNLÓ

1914-ben a hadügyminisztérium repülőgép-motorok előállításával bízta meg a gyárat, amely cikk tekintetében 1916 végére a második helyen állt a monarchia legjobban foglalkoztatott iparvállalatai sorában, mely részvénytársaságba 1915-ben a Skoda csoport is bekapcsolódott. Így a cég 1916 januárjában Cinkota határában megvásárolta az un. erdő-öv és a Keresztúri út között fekvő 142 000 négyszögöl terjedelmű Beniczky-telket. Előbb, még abban az évben a repülőgép majd a következő évre egy, az addiginál jóval nagyobb autómobil gyárat is felépített. Az egész beruházás 5 millió koronába került (az épületék létesítésére 1,6 millió, a gépberendezésre 2,4 millió koronát fordítottak).

Bár Mátyásföld 1933-as önállósodását követően is egészen 1950-ig Cinkota közigazgatásához tartozott, mégis mátyásföldiként említik a területet (üzem és a repülőtér), ami az ó-mátyásföldi villatelep déli szélével határos. A Magyar Általános Gépgyár épületei – egy 39 méter magas víztoronnyal és egy 30 méteres gyárkéménnyel – 10 katasztrális holdon épültek fel. A motorgyárból, repülőgépgyárból és repülőtérből álló gyártelep az első világháború után teljesen az autógyártásra állt át.

Mivel a háborút lezáró trianoni békediktátum a repülőgépipart és repülést korlátozó rendelkezései következtében az üzem repülőtere kihasználatlan maradt, ezt követően előbb bérbe, 1926-ban pedig eladta azt az államnak, ami másfél évtizedig központi szerepet töltött be a hazai és nemzetközi légi forgalomban.

A Magyar Általános Gépgyár épületei 1927-ben körülbelül 10 katasztrális holdon helyezkedtek el. Az 1940-es évektől kezdve nyugatra, majd a repülőtér területén keletre és délre is számos további ipari létesítmény (épületek) és laktanya (később ebből lett az Újszász utcai lakótelep), iskola, új iparvágány is létesült.

A XX. század elején, a robbanómotorok feltalálása, a haditechnika területén is éreztette hatását. A hadseregben megjelentek a kötetlen mozgást biztosító, a kiépített utak hiányában is manőverezni tudó, gép- és harcjárművek. A felmerülő problémák elkerülésére, a harcanyag és a technikai eszköznemek országos, hadseregszintű tároló, ellátó, javító és egyéb feladatainak biztosítására, központi bázisokat hoztak létre.

A Horthy-korszak hadserege, a Magyar Királyi Honvédség gépjármű-technikai ellátását a Magyar Királyi Honvéd Gépkocsi Szertár végezte. A szertár a Honvédelmi Minisztérium Anyagi Főcsoportfőnökének irányítása alatt álló HM 3/b. Osztályközvetlen alárendeltségébe tartozott, amely a hadsereg gépjárművekkel, gépi harceszközökkel, kerékpárokkal és üzemanyaggal való ellátásának legfelsőbb irányító szerve volt.

1939-től,a háborús években a Gépkocsi Szertártevékenységi köre egyre bővült. Az Ezredes utcai szűk objektum már nem biztosította a megnövekedett feladatok végrehajtását. A szertár ekkor Mátyásföldre, a korabeli Budapest egyik peremfalujába költözött át. 1939-ben, amikor már előrevetítette árnyékát a második világháború, a hadsereg felszerelése érdekében a szintén Mátyásföldön működő Magyar Általános Gépgyár területét a honvédség vette igénybe. A gyár katonai parancsnoka Matolcsi Elemér alezredes lett, és a kapu fölé felkerült a felirat: Magyar Királyi Honvéd Gépkocsi Szertár.

Responsive image
Javítandó gépjárművek

A Honvédség által birtokolt terület amolyan gépkocsiraktár és -szervizként üzemelt. Gépjármű javításával foglalkozó szervek voltak a m. kir. honvédség részéről:
a) honvédelmi minisztérium 3/b és 32/b osztálya;
b) m. kir. honvéd gépkocsiszertár parancsnoksága, Mátyásföld;
c) m. kir. központi gépkocsijavítóműhely, Hajmáskér;
d) m. kir. I. gépkocsizó vonatosztály, Budapest;
e) m. kir. II. gépkocsizó vonatosztály, Komárom;
f) m. kir. III. gépkocsizó vonatosztály, Szombathely;
g) m. kir, IV. gépkocsizó vonatosztály, Pécs;
h) m. kir. V. gépkocsizó vonatosztály, Szeged;
i) m. kir. VI. gépkocsizó vonatosztály, Debrecen;
j) m. kir. VII. gépkocsizó vonatosztály, Miskolc;
k) m. kir. VIII. gépkocsizó vonatosztály, Kassa;
I) m. kir. IX. gépkocsizó vonatosztály, Kolozsvár;
m) m, kir. erődítési parancsnokság, Budapest.

Responsive image
A főépület látványa 1943-ban a szertár felől nézve

Responsive image
A főbejárat és a ma is álló főépület

Responsive image
Nimród páncélvadász és légvédelmi gépágyúk

1945 tavaszán Buda magyar parancsnoka Oltay Károly alezredest bízza meg a Gépkocsi Javító Műhely és Honvéd Gépkocsi Szertár vezetésével. A fő feladat a helyreállítási munkák mellett a gépjárművek gyűjtése volt.

1948. október 01-én a szertárt kettéosztják, és a szertár megmaradt állományával Mátyásföldre költözik. A ma is álló raktárépületek 1950-től fogva több mint egy évtizedig épültek fel. Az intézet feladata volt a beérkező új járműtípusok átvétele és csapatpróbája. Megszervezték a technikai kiszolgálások rendszerét, a teljesített km alapján történő rendszeres ellenőrzést.

1951-benmegváltozik az anyagkiadás rendje, bevezetésre kerül a negyedéves igénylés. Az igények összeállításához normafüzet kerül kiadásra.

1956 őszéiga csapatok gépjárműtechnikai eszközeinek szakanyaggal történő ellátása a megszokott rendben folyt.

1957 tavaszánaz intézet megnevezése Központi Páncélos és Gépjármű Anyagraktár MN 9595lett.

1983. augusztus 01-énmegalakul a Páncélos és Gépjárműtechnikai Ellátó Központ, amely szervezetileg a Páncélos- és Gépjárműtechnikai Szolgálat Főnökség közvetlen alárendeltségébe tartozott. Feladata kezdetben a Magyar Néphadsereg, későbbiekben a Magyar Honvédség páncélos- és gépjárműtechnikai eszközökkel és fenntartási anyagokkal történő ellátása volt.

2000. november 01-én a szervezeti átszervezések, a NATOkonformitás, valamint a takarékosság jegyében a korábbi haditechnikai eszközök ellátására szakosodott önálló ellátó központok megszüntetésre kerültek. Jogutódjukként mátyásföldi központtal megalakult a Magyar Honvédség Haditechnikai Ellátó Központ

Idővel a Gépkocsiszertár átalakult, más neveket kapott, majd a területének egy részét az egyik autójavító vállalatnak adta át. Később, a rendszerváltás után tovább osztották az utóbbi területet. Jelenleg több cég használja raktározásra.


AJÁNLÓ

Képek

Responsive image


AJÁNLÓ

Adatok

  • Tervezője: -
  • Építés ideje: 1939.


Megközelítése

  • Jókai Mór utca