A XVIII. század végén épült kastély Festetics János gróf uradalmához tartozott. Hosszú hányattatás után az épületet 2000-ben újította fel teljes körűen és korhűen annak új tulajdonosa. Napjainkban magánlak.

AJÁNLÓ

A kastély építésének ideje nem ismert (amit helytörténészek 1792-1798 közöttre tesznek), viszont annyi bizonyos, hogy 1799-ben már állt. Ekkor Festetics János József gróf uradalmához tartozott. Emellett nem ismert az épület tervezőjének és építtetőjének a neve sem.

Az épület főhomlokzata földszintes volt, a hátsó a lejtő telek miatt emeletes. A főhomlokzat közepén négyoszlopos, nyitott tornácot építettek, amit felül rozettás fríz szegélyezett, e fölött volt a timpanon. A kastély mellett gazdasági épületeket hoztak létre.

1825-ben a kastély teteje kigyulladt és leégett.

1847-ben Egressy Ákos színész és barátai kétnapos kirándulást tettek a birtokon, ugyanis Zsivora György - akinek öccse a Nemzeti Színház énekese volt - meghívta a társaságot a birtokára. A kirándulók között volt a Nemzeti klasszikus gárdájából a Lendvay házaspár, az Egressy, a Fáncsy, a Szigligeti család, az idősödő Déryné, Laborfalvi Róza, az írók közül Petőfi Sándor és Czakó Zsigmond, az utóbbi szintén a színház tagja. A viseltes jelmezekben felvonuló társaság ezúttal önmaga szórakoztatására adott műsort; fürdéssel, főzéssel, céllövéssel, lakomázással múlatták az időt, és a szabadban éjszakáztak. Ennek emlékére komponálta Egressy Béni a Rákosi emlék című, zongorára írt és nyomtatásban is megjelentett dalát, amelyet Szentpétery Zsigmondnak, a kor leghíresebb apaszínészének ajánlott.

(Zsivora Györgyöt tudományos munkája elismeréseként a Magyar Tudós Társaság 1833. november 15-én levelező tagjává választotta. Hazajövetele után Pesten telepedett le, számos cikket írt a Tudománytárba és a Conversations-Lexikonba. Tagja lett a pesti evangélikus egyházközségnek, amely hamarosan presbiterré és jegyzővé választotta)

Deák Ferenc igazságügyi miniszterként 1848-ban Zsivora Györgyöt nevezte ki a Hétszemélyes Tábla váltóosztályának bírájává, így ezzel őt a legmagasabb bírói polcra emelte. A szabadságharc bukása után azonban Zsivora visszavonult a magánéletbe és mint ügyvéd, birtokpereket intézett.

Más források szerint Zsivora a birtokot csak 1854. augusztus 14-én vette meg gróf Festetich Jánostól, a Rákos-patak mindkét oldalán, ahol mintagazdaságot hozott létre (ő teremtette meg ennek egy részén 1870-ben Rákosfalva (ma Budapest XIV. kerülete) alapjait). Ha a dátum igaz lenne, akkor Egressy Ákos nem írhatta volna 1847-ben, hogy Zsivora birtokán tartottak két napos bulit.

A kastélyt ekkor Zsivora-kastélyra keresztelték át, majd miután a tulajdonos lánya, Gizella Jozefa Amália Emma 10 éves korában, 1856-ban meghalt, nevét Gizella-kastélyra változtatták meg (a timpanonban látható, valószínűleg 1863-ból származó "Z. G." betűk a leány monogramját jelentik).

Zsivora György (1804-1883)

1883-ban a Nemzet című újság életével kapcsolatban többek között így fogalmazott: "...boldog, de rövid házasságából egy leánya származott, [...] kit azonban a halál már 10 éves korában elragadott. Ettől fogva lett ő azután egy csoport elhagyatott és segélyre szoruló árvának, tehetséges szegény fiatal embereknek, neveltető atyja. Segélyezettjei száma légió, b ezek során több van, a ki az ő költségén bevégzett nevelés folytán, kitűnő szakember lett. [...] Szorgalom s tudomány által szép vagyont szerzett, melyet megháromszorozott az általa a pesti határban szerzett rákosi birtok nagyobb részének részletekben eszközlött kedvező eladása által azon időben, midőn az ingatlanok értéke váratlan magasságra emelkedett. Megtartotta azonban a rákosi Festetich-féle kastélyt, hol testvérét, mint kezelőt, elhelyezte [...] E vagyont azután oly nemesen használta fel, mint csak igen kevesen. A protestáns árvaházra már életében 10,000 forintot ajándékozott”.

Zsivora György összesen 32 tanulót nevelt fel, az alsó gimnáziumi osztályoktól kezdve az egyetemig, ellátva őket mindennel. Végrendeletében 161.000 forintot hagyott adományként: mint alapítvány, a magyar tudományos akadémiának a százezer forintot azon kötelezettséggel hagyta, hogy általános örökösévé tett testvérének, Zsivora Józsefnek, míg él, az Akadémia negyedévi részletekben 4000 forint évi járadékot fizessen (ami fizetésére vonatkozó kötelezettsége 1887-ben bekövetkezett halálával szűnt meg.

Rákosfalva és a Zsivora-birtok egy 1896-os térképen

A XIX. század végén a Zsivora-birtok végül széthullott, nagy részét a Főváros vásárolta meg. Az épület vélhetőleg hamar romlásnak indult; egy 1924-es forrás elhanyagolt állapotáról tudósít. 1931-ben egy cég birtokolta, 1945 után gazdálkodó szervezetek használták.

1914-ben eképp ír a birtokról a Rákos Vidéke: "Rablóvilág! A héten az egyik estilapban rosszindulatu közléssel kompromittálta valaki Rákosszentmihály közbiztonságát, mely ellen pedig lelkiismeretesen nem igen lehet panaszkodni. Apróbb esetek mindenütt előfordulnak, igy nálunk is, de a felszólalónak néhány évi anyagot kellett összefoglalni, hogy meghurczolhassa községünket, hol a tyúklopásokért és olykor előforduló betörésekért biránkat akarja felelőssé tenni, mert nem fogja el a betörőket. Az ilyen bölcselkedés szerencsére nem sok kárt tehet bennünk, de az már annál komolyabb dolog, a mi szerdán éjjel történt a „Sárga csikónál“, s a melyet a fővárosi sajtó szintén Rákosszentmihályra helyezett át, bizonyára azért, mert a mi csendőrségünk szerepelt a dologban.

A környékbeli csavargók és tolvajok ugyanis egy idő óta a Schmidl-család tulajdonában levő régi, lakatlan Grassalkovich-kastélyban ütöttek tanyát. Valamikor Mária Terézia lakott itt az emeleten, a környéken vadászgatván a magyar urakkal; Grassalkovich herczeg később Zsivora Mihálynak ajándékozta, a Zsivora-család pedig eladta. Azóta sok kézen ment keresztül, mostani tulajdonosa a környékbeli területet parczelláztatta, a kastély azonban teljesen elhagyatott.

Csendőrségünk megtudta, hogy milyen publikuma van az épületnek és szerdán éjjel tizen körülvették azt, hogy a veszedelmes népséget kézrekerítsék. Mikor éjszaka a kastély tövéig nyomultak, hirtelen sortüz dördült el. A csendőrök lekapták a puskát vállukról és formális csata fejlődött ki az éjszakában a sürü fenyőerdőben. A gonosztevők voltak a támadók, akik állták a tüzet, sőt ők kerekedtek felül, mert a csendőrök közül két legény, Gergely József és Jób Péter összerogyott. Társaik kénytelenek voltak visszavonulni és elvinni őket. A kerepesi útra húzódtak el és ott várták meg a hajnalt. Hajnalban egy szekér érkezett s azon bevitték a két megsebesült csendőrt a honvédhelyörség kórházába, Budapestre.

Gergely József nagyon súlyosan sebesült meg, mellét ütötte át egy golyó. A csendőrök reggel erősítést kértek és magukhoz vették a fővárosi vadőröket. Fölkutatták az erdőt, megnéztek minden zeget-zugot, de a zsiványok eltűntek. A fővárosi államrendörség szintén akczióba lépett és megállapította, hogy a sortüzes gonosztevők valószínűleg a főváros felé menekültek. Most a detektívek keresik őket. Az elmenekült kompánia már pénteken megtréfálta üldözőit. Pénteken hajnalban betörtek a „Rákosszentmihály“ állomás hivatali helyiségébe, feltörték a kézi pénztárt és tartalmát elrabolták. A nyomozás most már kettőzött erővel folyik".

A második világháborúban a kastélyt katonák vették birtokba, majd a háború után az Állam tulajdonolta.

1984-ben az Állam kastélyfelújító programot indított, amely által a felújított kastélyokat később magánkézbe óhajtott adni. Ezen program keretén belül jutott némi összeg az állagmegóvó munkálatokra, minek következtében az épületet teljesen kiürítették.

És bár a felújítás végül elmaradt, az épület a falak alátámasztása által megmenekülhetett az összedőléstől. Ezután csak hajléktalanok laktak a kétszintes, boltíves pincéjében. Az általuk okozott kár - például a faelemek eltüzelése - azonban már nem volt akkora, mint amilyet korábban a "műgyűjtők" okoztak. Az üresen álló, lezárt kastélyból ugyanis már korábban elvitték az intarziás parkettát, lebontották a cserépkályhákat, elemelték a zsalugátereket, az ajtókat.

Az állványokkal megerősített épület 1985-ben

A '90-es években szállodává való átalakításáról is szó volt, információk szerint el is készültek erről a tervek, de aztán az üzlet kútba esett.

1999-ben egy magyar magánszemély vásárolta meg a Gizella-kastélyt, aki korhűen újíttatta fel az épületet és birtokát. A korábbi tulajdonos, a helyi önkormányzat a Műemlékvédelmi Felügyelőség jóváhagyásával 60 millió forintért értékesítette az épületet és a telket.

A felújított kastély és kertje napjainkban (kép: Google)

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ