Tátra téri vásárcsarnok

XX. kerület, Erzsébetfalva, Tátra tér 5.

Írta: Varga Máté 2021. április

A Tátra téri vásárcsarnok nem csak a kerülethez, hanem egész Budapesthez mérten is egy különleges külsejű építészeti remekmű. Megépültét Budapest agglomerációs terjeszkedése tette indokolttá.

Az élelmiszer-piac, a telep idejében a mostani városháza helyén és környékén volt. Ez a terület akkoriban még hatalmas kiterjedésű beépítetlen föld Englerth József tulajdona volt. Ezt a község megvette piactérnek, de nem sokáig használhatták, mert a környező telkek gyorsan beépültek és a terület szűknek bizonyult, ezért a piacot áthelyezték a Zsigmondy-féle telekre, a mai Szent Erzsébet térre.

Az akkori Szent Erzsébet tér inkább piac jellegű volt, mint egy templomhoz méltó környék. Telve bódékkal, árusító kocsikkal, kofákkal, lármás, hangos civakodással, – ha meggondoljuk, hogy még vasárnap reggel is piac volt tíz óráig – nem kell arról külön szólanunk, hogy a templomi ájtatosságra mily felemelő tudat volt ez a vásári zsivaj. Nem szólva arról, hogy minden jó érzésű ember esztétikai érzékét sértette a szép templomépületnek ez a csúnya kerete.

A mai Pesterzsébet az 1860-as években kezdett el benépesülni és a lakossága 1920-ra már meghaladta a negyvenezret, a Szent Erzsébet téren működő piactér hamarosan szűkösnek bizonyult. A szerény bódékkal teli piactér az időközben megépült Árpád-házi Szent Erzsébet főplébánia templomhoz sem volt méltó.

A Szent Erzsébet templom és a piac ábrázolása egy 1910-es térképen (a templom 1909-ben készült el)

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett. A város legelső intézkedés volt a piac tér ideiglenes rendezése. Az összetákolt deszkabódék tömegei a templom előtti térnek nemcsak hogy elvették minden szépségét, hanem a vásárosok lármája, a zaj, a kiabálás, a vasárnapi istentiszteletek áhítatát is zavarták. 1924 tavaszán ezek a bódék lebontattak és a templom háta mögé telepítettek át.

1925-ben végül megnyílt a Vermes József műépítész által tervezett háromhajós vásárcsarnok a Kossuth Lajos utcai, Jókai Mór utcai és Kende Kanuth utcai telektömbön, amelynek határos utcáit keramit-burkolattal látták el.

A pincét, földszintet és galériát tartalmazó csarnok körítő falai téglából falazottak, monolit vasbetont kiváltókkal és födémekkel. A szerkezeti kialakítás harántvázas, négy főállással és a főállásként működő két végfallal. A főállás irányában a pincében öthajós, mely a földszinten és galérián háromhajóssá alakul a közbenső három hajó összevonásával. A homlokzatok vakoltak, egyszerű tagozattal megbontottak.

Az 1990-es évek második felében a vásárcsarnokot egy részben nyitott, modern piactérrel toldották meg, ami a csarnok mögött helyezkedik el.