Pesterzsébet Városháza

XX. kerület, Pesterzsébet, Kossuth Lajos tér 1.

Írta: Varga Máté 2021. április

Az 1906-ban átadott pesterzsébeti városháza napjainkban bár nem hasonlít az eredeti önmagára, mégis a kerület egyik legszebb épületének számít. A második világháború elött szépséges tornyai és szecessziós díszitései tették rendkívülivé. Ám ha az épületet magát nem is, a környékét igen szépen rendezték az utóbbi években. Az ide vezető Kossuth Lajos utca sétálóutcává vált, míg a városháza közvetlen környezetét parkosították.

A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki a parcellázások során. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.

A piac a telep idejében a mostani városháza helyén volt. Nemsokára viszont már annyira beépült a környék, hogy szűknek bizonyult a terület és ezért - a mai áthelyezéshez hasonló sok vitával - áttették a Zsigmondy-féle telekre, a mai Szent Erzsébet térre, amelyről az elöljáróság a hatalmas homokdombot elhordatta és a teret keramittal beburkoltatta.

Pók Ignác és Suda János értelmi vezetése mellett, Walcha Mihály és Wéber József építési vállalkozók által közadakozásból, 1882-ben a mai Kossuth Lajos utca és Széchenyi utca sarkán megépül az első községháza.

Amikor 1913-ban az épületet lebontották (hogy helyére a mai szakközépiskola elődjét, a polgári leányiskola épületét emeljék), falába falazva két emléktáblát találtak, amelyek az alapítást, a községháza építését és az adakozók nevét - közöttük Erzsébet királynéét is - megőrizték az utókor számára. A két táblát az iskola Kossuth Lajos utcai bejáratának egyik oldalába helyezték el, mellé tettek egy harmadikat is a következő szöveggel: "Ezen épület helyén állott Erzsébetfalva község első székháza, melynek homlokzatán és tanácstermében befalazva volt alábbi két emléktáblát a múltak iránti kegyeletből itt elhelyezte a község elöljárósága az 1913. évben".

A község gyors fejlődésével a közigazgatása is növekedett. A századfordulóra a régi községháza már szűknek bizonyul és ezért megkezdték az új, ma is használatos székház építését. A képviselő-testület díszes keretek között tartotta első közgyűlését az új községházában. Bartha Tivadar községi főbíró beszédében az épület két tornyára utalva, a közügyek templomának nevezte. "Kívánom, hogy uralkodjék itt közöttünk az egyetértés, az egymás iránti bizalom, hogy a tisztelet és a szeretet érzelmeitől ihletetten működhessünk közre a község haladása és boldogulása érdekében". Szavai évtizedekre előre aktuálisnak bizonyultak. Az épület bejárati részének két falába ebből az alkalomból emléktáblát helyeztek el az építők, a képviselő-testület tagjainak a felsorolásával (a tábla sajnos ma már nem látható).

A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett. A városháza megépítésével vette kezdetét a környék folyamatos fejlődése és a kerület természetes centrumává alakulása.

A pestvidéki törvényszék Székely-tanácsa 1929. június 22-én kezdte meg tárgyalni a hivatali sikkasztás, magán- és közokirathamisítás bűntettével, valamint felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségével vádolt Szerencsés Ferenc, jelenleg felfüggesztett városi számvevő bűnügyét, aki a vádirat szerint 1926-ban és 27-ben több mint 2o.ooo pengőt sikkasztott el. Mint kiderült, abból támogatta a helyi futballklub működését.

Szerencsés Ferenc számvevő a Városháza pénzügyi osztálya által a pesterzsébeti csatornázási munkálatok részfizetése fejében kiutalt összegek egy bizonyos részét megtartotta, s hogy felettesei rá ne jöjjenek, ezzel kapcsolatban egész sereg magán és közokirathamisítást követett el. Pesterzsébet városa ugyanis nagyarányú csatornázási és vízvezetéki munkát rendelt meg különböző építési vállalkozóknál, akik bizonyos időközönként a már teljesitett munka fejében kaptak részfizetéseket. Ezek az akták Szerencsés Ferenc kezén mentek keresztül, akik az adóhivatalt megkerülve, elmulasztotta a kiutalt összegek illetékezését, s ezeket a pénzeket felvette, de nem juttatta el a rendeltetési helyére, hanem saját céljára forditva, elsikkasztotta. A vizsgálat befejezése után Szerencsés Ferencet felfüggesztették állásából, aki ebben az időben a villamoson egy detektivvel beszélgetett, akinek többek között azt mesélte, hogy ő tulajdonkepen bűnbak, mert a visszaéléseket mások követték el a polgármester tudomásával. Azuttán kijelentette, hogy nem fog hallgatni, hanem az ottani egyik helyi lapban nyilvánosságra hozza a városháza ügyeit.

A pestvidéki törvényszék az első tárgyalásra 22 tanút idézett be, akik között ott volt Dr. Chikán Béla Pesterzsébet polgármestere is.

Csak részben érzem magam bűnösnek - kezdte védekezését a vádlott. Aután elmondotta, hogy összesen 15 esetben több mint 2o.ooo pengőt tartott meg, de hogy ez megtörténhetett, annak nagyrész

Az MTI jelenti 1930. október 17-én: "A pesterzsébeti városházán teljes erővel folyik Dr. Chikán Béla felfüggesztett polgármester ügyében a vizsgálat. Ma délelőtt megjelent dr. Vitéz Somody János, a pestvidéki ügyészség alalnöke, aki több városi tisztviselőt hallgatott ki a polgármester ellen beadott bűnvádi feljelentésekre vonatkozólag. Ugyancsak tanúkihallgatásokat folytat dr. Balogh Géza t.b. vármegyei főügyész, a vármegye vizsgálóbiztosa".

Az ügyészek október 20-án több olyan vállalkozónál is házkutatást tartottak, akik a Városháza megbízásából végeztek közmunkát. Pest megye fegyelmi választmánya a napokban dönt három ujabban bejelentett pesterzsébeti főtisztviselő fegyelmije elrendelésének kérdésében.

November 15-én dr. Balogh Géza vármegyei tiszteletbeli főügyész - mint vizsgálóbiztos - olyan szabálytalanságokat állapított meg, amelyeket nem egyedül a polgármester követett el, hanem az ő vezető tisztviselői. Ezért szombaton délben kihirdettók a pesterzsébeti városházán dr. Erdélyi Loránt alispán véghatározatát, amely hat pesterzsébeti városi tisztviselő ellen indít fegyelmi vizsgálatot. Az új fegyelmi vizsgálat során az alispán Orbán Béla műszaki tanácsnokot és Szántó Samu pénzügyi tanácsnokot felfüggesztette hivatali állásából, míg Toronyi Mór főszámvevő, Zsolgya Árpád mérnök, dr. Balázs Adolf városi tiszti főügyész és Suda Kálmán pénztáros ellen folyik a fegyelmi vizsgálat. Az új fegyelmi vizsgálatot is dr. Balogh Géza vármegyei tiszteletbeli főügyész, mint vizsgálóbiztos folytatja le.

1931. január 26-án, hétfőn délelőtt több mint ötszáz pesterzsébeti munkanélküli vonult fel zárt sorokban a pesterzsébeti városháza elé, ahol zajos tüntetést rendezett munkát és kenyeret követelve, majd Szekeres Sándor képviselőtestületi és megyebizottsági tag vezetésével hattagú küldöttség járult Nagy-Győri István polgármesterhelyettes elé. A küldöttség tagjai a közmunkák megindítását, az ahoz szükséges fedezet kiutalását, lakbérnonratóriumot és munkanélküli segély kiutalását kérték. A polgárnesterhelyettes kijelentette a küldöttségnek, hogy a város mindent megtesz az inségakció keretén belül, a munkanélküliek kívánságai azonban olyan nagyok, hogy ahoz nen áll rendelkezésre a városnak megfelelő anyagi erőforrás. A polgárnesterhelyettes sürgönyileg jelentette a tüntetést dr. Erdélyi Lóránt alispánnak. A küldöttség távozása után a munkanélküliek rendzavarás nélkül szétoszlottak.

Január 28-án a pesterzsébeti munkanélküliek ismét tüntetést kezdtek a Városháza előtt. Hangos kiáltásokkal kenyeret és munkát követeltek, majd héttagú küldöttség járult Nagy-Győri István helyettes polgármester elé, akitől azonnali munkát és munkanélküli segély kiutalását kérték. A polgármesterhelyettes igyekezett megnyugtatni a küldöttséget, azonban a válasza nem elégítette ki a küldöttséget. Amikor a rendőrség kiérkezett a helyszínre, a tömeg átvonult dr. Chikán Béla felfüggesztett polgármester Rothermere utcai lakása elé, majd miután Chikán Bélát magukkal vitték a Városháza elé, a volt polgármester beszédet tartott a Városháza udvarán. Elmondta, hogy sajnálja a helyzetüket, de tartózkodniuk kell a rendzavarástól és tiszteletben kell tartaniuk a rendőrséget. Megígérte, hogy a város vezetése javítani fog a sorsukon. Ezután a tömeg szétoszlott.

1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, majd a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.

1932. július 17-én munkanélküliek, asszonyok és gyerekek tüntettek a Városháza elött.

1933. február 5-én a munkanélküliek ismét tüntetést tartottak, akiket végül a rendőrség kardlappal oszlatott szét. A szervezett munkásság tiltakozik a karhatalom eljárása ellen és követeli a közmunkák haladéktalan megindítását.

Március folyamán a kommunisták jó lehetőséget láttak a munkanélküliek tüntetésében, ezért röplapokon biztatták a népet az ellenállásra. Az ANTIFA Bizottság 2 röplapot adott ki, amelyben Pesterzsébet és a Hangya-telep munkásait harcba hívja a "fasiszta burzsoázia" ellen, majd megjegyzi, hogy "Szept. 17-én ANTIFA gyűlés". A kommunista csőcselék megmozdulásait a Népszava aktívan támogatta.

Pesterzsébet nagy részét az 1944. április 3-ai és a 16-ai angol terrorbombázás döntötte romba. A halottak száma 213 volt és ezres nagyságrendű a sebesülteké. A lakóházak közel egyötöde romossá vált. Teljesen romba dőlt a Városháza (és bár tornyai viszonylag épségben megmaradtak, mégis lebontották azokat), leégett a villanytelep, súlyosan megsérül a Széchenyi utcai polgári iskola és még számos iskola, valamint a vasútállomás.