Nagytétényi víztorony (és az egykori sertéshizlalda)

XXII. kerület, Nagytétény, Dűlő utca

Írta: Varga Máté 2021. április

Nagytétény sertéshizlaldája 1914-ben épült, s gyakorlatilag a rendszerváltásig működött. Erős szagával sokaknak okozott kellemetlenséget, akik a közelében lévő főúton elhaladtak mellette. Területén jelenleg a Harbor Park nevű logisztikai központ működik, régi épületeiből a siló és a víztorony számít ipari műemléknek.

Az 1911-es folyószabályozás és a sertéshizlalda építkezései során az egykori partszakasz geomorfológiai jellege erősen megváltozott. A holtágakat levágták, a partvonalat kiegyenesítették, a felszín egyenetlenségeit a közeli Duna sóderes hordalékával töltötték fel. A hely legújabb kori története 1914-ben kezdődött. Ekkor alapították a területen a Nagytétényi Sertéshizlaldát, amely 1915-ben már teljes üzemben működött és hamarosan az ország legnagyobb ilyen jellegű létesítményévé vált. A sertéshizlalda részére az Állam ugyan engedélyezi a húsfeldolgozást, viszont bárminemű állami támogatást megtagad tőle.

1915. március 6-án, a hizlalda építésével kapcsolatban: "Nagytétény község képviselőtestületének határozata szerint, amennyiben a hatóság a lakosság és a községben dolgozó munkások számára a szükséges lisztmennyiséget biztosítja, a liszt kifizetését magára vállalja. Előadó főjegyző bejelenti, miszerint a lakosság lisztszükségletének kielégítése céljából a hatósági intézkedések már megtörténtek, s az ezzel kapcsolatos teendők részletes ismertetése után megjegyzi, hogy úgy a helybeli, állandó lakosság, valamint a Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Részvénytársaság itteni építkezésénél alkalmazott munkások lisztszükségletének kielégítése céljából legalábbis 20 vagon lisztre van szükség".

A nagytétényi uradalom gazdasági térképe 1914-ből (a 2-es számmal jelölt telken épül fel a hizlalda)

Az 1920-as években már 20-25.000, a század közepétől 55-60.000 sertést tartottak számon. A sertéslakon túl egyéb jelentős, földmunkával járó beruházásokat is véghezvittek. Saját gabonasilóval, malommal és kisvasúti hálózattal rendelkezett.

1929. június 7-én a Főváros átveszi a Sertéshizlalda részvényeinek felét. A Főváros emiatt erős bírálatot kap. Október 22-én a Népszava ostorozni kezdte a Fölművelésügyi Minisztériumot, miszerint az megvétette a hizlaldát a Fővárossal, majd cserbenhagyta.

"Sürgősen rendezni kell a nagytétényi sertéshizlaló telep kérdését és a főváros már tárgyalásokat kezdett abban az irányban, nem venné-e át az állam a sertéshizlalda részvényeit a várostól. Tudvalevő ugyanis, hogy az intézmény részvénytöbbsége a fővárosé, míg a kisebbség a földmívelésügyi minisztérium birtokában van. Az államnak most módjában lenne az egész tulajdonjogot magához váltani. Egy másik megoldási mód is szóba kerülhet, mégpedig az, hogy a Községi Élelmiszerüzem venné át a telepet. Egész bizonyos, hogy e kérdésben is a döntés már az ősz elején megtörténik" - számol be a Független Budapest 1932. augusztus 3-án.

"A nagytétényi sertéshízlalónál továbbra is megtartja érdekeltségét a főváros" - írja fejlécében a Független Budapest 1933. november 29-én. Alább eképp folytatja:

"A Vásárpénztár eseményei nyomán beszéltek arról, hogy a főváros megszünteti érdekeltségét a nagytétényi s e r t éúüi z 1 aló te Lepnél is amely tudvalévőén Magyar Sertéshizlaló és Húsipari Rt. név alatt működik. Ennek a részvénytársaságnak közel 60%-a a főváros tulajdona, 40 %-a pedig a földmíve- lésügyi miniszter birtokában van. A legutóbbi évi mérleg 34.460 pengő deficittel zárult. Papanek Ernő számszéki igazgató és Sebő Bele főszámvevő vizsgálatot tartottak a részvénytársaságnál és a vizsgálat kielégítő eredményeként a főváros nem válik meg a nagytétényi telepnél vállait érdekeltségétől.

A vizsgálat szerint a kimutatott deficit ellenére a vállalat működése teljesen kielégítő. Deücit csak azért szerepel a legutóbbi mérlegben, mert a részvénytársaság értékcsökkenési és dollárkölcsőn alapja javára az elmúlt, érvben 94.000 pengőt tartalékoltak. A vállalat vezetését messzemenő takarékossággal intézik, a tisztviselők számát 23-ról 13-ra csökkentették, a személyzeti illetmények 100 000 pengőről 47.000 pengőre estek. Megszűnt ették a természetbeni járandóságok kiutalását is. Megállapította azonban a vizsgálat, bogy a nagytétényi sertéshizlalót elepnek van nak veszteséges alvállalkozásai, illetve érdekeltségei is. így többek között a Miskolci Seriéshízlaló és Húsipari Rt-, mely elvesztette alaptőkéjének 50 százalékát és részvényei szinte értékteleneknek, minősíthetők. Hasonlóképpen elértéktelenedtek a szegedi Hús és Vásárpénztár részvényei, melyekből jelentős menynyi sóg van a nagytétényi telep birtokában. Érdekeltséget vállalt a nagytétényi sertéshizlalda a barcsi sertéshízlaló r/.-nél is. Bár ez a vállalat még aktív, a számszéki igazgató mégis azt ajánlja, bogy a. Magyar Sertéshízlaló és Húsipari Rt. adjon túl ezen az érdekeltségén, nehogy később veszteségek érjék. Megállapította a jelentés azt is, hogy az értékpapírok tételén a jövőben nagyobb mértékű leírás válik szükségessé.

Kitér a számszéki jelentés a nagytétényi sertéshizlalda dollárkölcsönének körülményeire is. Amikor a főváros a vállalnál érdekeltséget vállalt, 400.000 dollár forgótőkekölcsömt vettek fel a Pesti Kereskedelmi Banktól. A kölcsönért a Községi Takarék vállalt garanciát 1-5%, azaz 6000 dollár jutalék ellenében, míg a Községi Takarékkal szemben maga a főváros vállalt kezességet jutalékmentesen. A dollárkölcsönt eredetileg egy évre vették fel, de később a Kereskedelmi Bank a hitelt meghosszabbította. Amíg a főváros dollárkölcsöneit a bankok csökkenő kamatláb mellett prolongálják, addig a nagytétényi sertéshízlalda dollárkölcsönének kamatai 7-25%-ra emelték fel. A kamatdifferencia évente közel 32.000 pengőt tesz ki és ezt a terhet a vállalat csak feltételesen vállalta. Ugyanakkor, amikor a kölcsön meghosszabbítására került sor, a Községi Takarék is csak azzal a feltétellel volt hajlandó a további garanciát vállalni, ha újabb 1.5% jutalékot kap. Ezt a jutalékkövetelést úgy a számszéki igazgató, mint a főszámvevő jogtalannak minősítik, mert a Községi Takarék kezességi kötelezettsége akkor, mikor vele szemben díjmentesen áll a főváros szavatosként, semmiféle kockázatot nem jelent. A kezességi jutalék kérdése tárgyalás alatt áll, mert a nagytétényi sertéshizlalda, azt sem szersződésszerűnek, sem jogosnak nem tartja".

1936-ban csőd fenyegeti a sertéshizlaldát.

1940 tavaszán árvíz súlytotta a hizlaldát, amelyben tetemes kár keletkezett. Budapest főváros törvényhatósági bizottsága ülést tartott a károk enyhítése érdekében, ahol Szentjóby-Staub Elemér törvényhatósági bizottsági tagnak a polgármester által is elfogadásra javasolt kötelező két indítványát fogadták el:

"1. Tekintettel arra, hogy az árvizekkel kapcsolatos elemi csapás elhárítása és megelőzése elsősorban állami feladat s így a nagytétényi sertéshizlaldában okozott károsodásból az államközösségnek is részt kell vállalnia, indítványozom : mondja ki a közgyűlés, hogy feliratot intéz a m. kir. Kormányhoz, hogy a székesfővárost, mint a nagytétényi sertéshizlalda tulajdonosát, az állam részéről megfelelő anyagi támogatásban részesítse annál is inkább, mert olyan elsőrendű közélelmezési érdekekről van szó, amelyeknek a megvédése egyik legnagyobb fontosságú állami feladatot jelent.

2. Tekintettel arra, hogy a Részvénytársaság telepén hizlalt nagyértékű sertésállományt csak egy egészen rendkívüli, hősies önfeláldozásig menő, teljes lelki és testi erőfeszítést megkívánó munkával lehetett megmenteni, mondja ki a közgyűlés, hogy amidőn a sertéshizlalda munkásainak férfias, áldozatos magatartásáért a főváros közönsége nevében hálás köszönetét nyilvánítja, egyúttal felhívja a polgármestert, hogy ezeknek a munkásoknak a Részvénytársaság részéről leendő pénzbeli megjutalmazása iránt a megfelelő lépéseket tegye meg.

Ugyanakkor a közgyűlés kiadja a polgármesternek, Szentjóby-Staub Elemér törvényhatósági bizottsági tagnak a következő két indítványát:

1. Mondja ki a közgyűlés, hogy amidőn elhatározza, hogy a polgármesternek a kár likvidálására vonatkozó tervezetét elfogadja és a Magyar Sertéshízlaló és Húáipari Részvénytársaságnak az üzletfeleivel kötött egyezséget jóváhagyólag tudomásulveszi és a Községi Takarékpénztár által a nevezett Részvénytársaságnak az ezen egyezségből kifolyólag nyújtandó 2,500.000 pengő hitelért kezességet vállal, - ezzel a Részvénytársaság további prosperitását nem látja teljes mértékben biztosítottnak, s ezért kívánatosnak tartja, hogy a Részvénytársaság további pénzszükségletének fedezéséről tőkeemelés útján gondoskodjék.

2. Mondja ki a közgyűlés, hogy tekintettel a főváros közönsége részéről a sertéshizlalda érdekében hozott áldozatra, a jelenleg ott hizlalt állományt a főváros közönségének a javára kívánja biztosítani és már eleve kijelenti, hogy azt export céljára nem hajlandó átengedni.

Ezt a közgyűlési határozatot kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. Belügyminiszter úrhoz fel kell terjeszteni".

1940 novemberében Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése fontosnak tartotta a nagytétényi sertéshizlalda fenntartását és oly mérvű fejlesztését, hogy minél nagyobb arányú legyen a bérhizlalás, ezért felkérte a polgármestert, hogy ide vonatkozólag mielőbb tegye meg a szükséges intézkedéseket.

1943-ban munkáslakótelep építésébe fogtak, az 1950-es évektől darakeverő és takarmánytároló épült a területen.

"A főváros exponált helyein, mint a nagytétényi és a kőbányai sertéshizlalda, meg a Philaxia szérumtermelő intézet, szintén zárlatot rendeltünk el. A nagytétényi sertéshizlaldában 850, a kőbányaiban 250 embert kellett bezárni, élelmezéséről, teljes ellátásáról, orvosi kezeléséről gondoskodni. Természetesen elhelyezésükről is. A nagytétényi sertéshizlaldában iskolát kellett berendezni és több bentlakó család gyermekeinek taníttatásáról gondoskodni. Ez az zárlat még ma is érvényben van, annál is inkább mert Nagytétény közelében, Törökbálinton, majd Budaörsön, újabban pedig Csepelen jelentkezett a száj- és körömfájás. Főleg a csepeli legveszedelmesebb a nagytétényi hizlaldára, mert a távolság légvonalban háromnegyed kilométer és félő, hogy a vész a 62.000 állatot számláló hizlaldára is átterjed. Minden intézkedést meg kell tehát tenni azért, hogy ez ne következzék be. A Csepel-lakihegyi állami gazdaságban 334 szarvasmarha van. A legszigorúbb zárlatot rendeltük el: ugyanolyat, mint korábban az ujmajori gazdaságban, vagy a nagytétényi hizlaldában. Eddig 9 megbetegedés történt a csepeli gazdaságban. Noha a védőoltások megtörténtek, lehet számítani arra, hogy szaporodni fog a beteg allatok száma. Elhullás ebben a gazdaságban még nincsen. Budaörsön két udvar van megfertőzve, ami ugyancsak veszélyezteti Budapestet annyiban, hogy az ipari dolgozók bejövetele korlátozva van és a tejtermékeket vissza kell tartani, ami Budapest ellátását nehezíti. A kerületi tanácsok felismerték az állatbetegség jelentőségét és minden lehetőt igyekeztek elkövetni, hogy a zárlat tökéletes legyen és az ott bezárt dolgozók ellátása biztosítva legyen" - Írja a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei 1953. április 9-én.

A ragadós száj- és körömfájás Csehszlovákiából és Ausztriából tört be Magyarorozágra, s Budapesten a XV. kerületi ujmajori állami gazdaságban jelentkezett először. Mindazokban az állami gazdaságokban - melyek Ujmajorhoz tartoztak, zárlatot rendeltek el. A zárlatot április 20-án oldották fel. A nagytétényi és a kőbányai sertéshizlalda, valamint Philaxia izórumtermelő intézet védelmére szintén zárlatot rendeltek el. Gondoskodni kellett 1100 ember élelmezéséről és teljes ellátásáról, orvosi kezeléséről.

"Gyermekkoromban azt tanultam Nagytétényről, hogy hires sertéshizlaldájáról, amely nemcsak európai, de világviszonylatban is az egyik legnagyobb sertéshizlaló. A főváros azóta határtalanul megnőtt. Nagytétény is a fővároshoz tartozik. A sertéshizlalóban rend és tisztaság uralkodik. Valóban szép és tiszta a hizlalda. Tisztasága viszont nem jelenti még azt, hogy teljesen meg tudnánk szüntetni az ottani határtalan bűzt és a legyek tenyésztődésének lehetőségét. Ha az ember a fehérvári országúton bármilyen gépjárművel közeledik a főváros felé a legsötétebb éjjel, meg tudja állapítani, hogy közeledik a fővároshoz, mert figyelmezteti rá a nagytétényi sertéshizlalda. De a sertéshizlalda mellett nemzetközi vasútvonal is halad el és nagyon sokszor megfigyeltük mi, kerületi lakosok, hogy a kalauzok felhúzzák a nemzetközi expressvonatok ablakait, amikor a hizlalda felé közelednek a vonatok és csak később bocsátják le az ablakokat újból, amikor a büzhatáron mar túljutott a vonat" - Mohácsi Viola, Budapest Főváros Tanácsa tagja, 1962. június 29.

1969-ben nagyarányú átépítésen esett át a hizlalda: a régi ólakat lebontották és új, már gépesített épületeket emeltek. Később kazánházzal és új műúttal bővült, 1970 és 1986 között pedig nagyszabású technológiai átalakításokat végeztek rajta, mígnem az 1990-es évek elején a telep megszűnt.

1989. májusában írja a Pest Megyei Hírlap: "Eredetileg a sertéshizlalda mellett vezették volna az MO-ást, de változtattak a terven, s áttették a nyomvonalat a vasút mellé. S míg a szakemberek a terven „rágódtak”, szépen megkezdődött a másik oldalon a Bartók Béla lakótelep építése. Nyilvánvaló, hogy azok, akik pár esztendővel ezelőtt vásároltak ott ingatlant, aggódtak otthonukért, s nem örülnek az autópálya közelségének. Már csak azért sem, mert ott megy a vasút is, s a kettő együtt már több mint elviselhető. Az építők zajvédő fallal és harmincméteres védő erdősávval igyekeznek majd megóvni a lakók érdekeit".

Az 1990-es évek végén a HARBOR PARK tulajdonában lévő területen Közép-Európa egyik legnagyobb logisztikai központjának építésébe kezdtek. Ebhez kapcsolódóan végeztek ásatásokat 2001 májusa és szeptembere között. Az összesen hét építendő raktár helyén több mint 8.000 négyzetmétert tártak fel. Az ásatás alkalmával a római limest keresték, de csupán néhány kelta cseréptöredéket találtak.

A leglátványosabb régészeti jelenség a 19 darab félig földbemélyített építmény volt, amelyek egyfajta járószintre támaszkodó tetőszerkezettel bíró kunyhók voltak. Ezek némelyikének északi sarkában összedőlt kőkemencét és egy közbülső tetőalátámasztás nyomát is megtalálták. Ezen kívül találtak néhány gödröt, amelyekben ló és emberi csontokra bukkantak.

Régészeti leletek: összekulcsolt kező emberi csontváz (balra) és egy ló csontváza

A volt nagytétényi sertéshizlalda műemlék víztornya vegyes építési technológiával készült. Az alap, az alépítmény és a törzs legalsó szintje vasbetonból, míg a következő három szint körítő falazata tömör téglából készült egészen a negyedik emelet ablaksora feletti vasbeton párkányig. A nyolc, tompaszögű konzollal alátámasztott 500 m3-es víztartályt magába foglaló fejrész kettős héjszerkezetű, változó vastagságú, igen vékony vasbeton lemezekből áll. A henger külső átmérője 12 m, a víztartályé 10 m. A köztes tér az egyik üregesen kialakított konzolon közelíthető meg a víztartály alatti legfelső szintről. Az íves záródásé teret a konzolok közeiben lévő apró négyzetes ablakok világítják meg. A fejrész körben, a konzoloknak megfelelően sávokkal tagolt, közeiben és a sávokban is összesen 16 darab keskeny ablak van. A torony tetején a körfolyosó párkányszerűen kiugrik, íves bádogborítású tetejét kis laterna zárja le. A víztorony jelenleg is üzemel.

Nagytétényi víztorony (és az egykori sertéshizlalda)

XXII. kerület, Nagytétény, Dűlő utca

Képek

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek