A Savoyai-kastélytól északra vásárolt telket 1879-ben Irén leánya számára Sacellári György neves bankár. Az igen gazdag Sacellári Irén - aki 1884-ben férjhez ment a nálánál fiatalabb, nagyra törő Törley Józsefhez - 1898 körül historikus stílusban kastélyt emeltetett.
A kétszintes épület tervezőjét
nem ismerjük. A belső feltehetően később készült, mint a külső. E
kastély körül angolparkot alakítottak ki, melyet a tulajdonosnő kedves
gesztenyefáival és egyéb díszfákkal ültetett be. A parkot magas
kőkerítéssel vették körül.
Sacellári Irén férjével, Törley Józseffel a szomszédos Törley-kastélyban
lakott, ezt a kastélyt csak nyáron használták. Törley 1907-es hirtelen
halála után a két család között keletkezett viszályok miatt a két
kastély közé magas kőfalat húztak. Az épületet 1926-ban -a legenda
szerint- a tulajdonosa elkártyázta. A kártyaparti győztese a kastélyt
eladta a postának. Így a két világháború között postás szanatóriumként
működött. Az államosítás után a Tétényi úti Kórház tüdőgondozó
részlegéhez került.
Az épület jó állapotban és különösebb pusztítások nélkül átvészelte a
negyven esztendőt. 1987-ben a Magyar Hitel Bank-é lett, amely
hozzáértően, az értékek megőrzésével újíttatta fel. Az újonnan épült
fogadóépülettől a kastélyig tervezett üvegezett összekötő folyosó
szerencsére nem valósult meg. Az épület évekig a Nemzetközi
Menedzserképző Központnak adott otthont, napjainkban a Közép-Európai
Egyetem működik itt.
A Sacellary-kastély régi képeslapon
Az épület központját a két szint magasságú, nagy
légterű, faburkolattal ellátott hall alkotja, innen vezet az emeletre a
tölgyfalépcső. A hall köré csoportosulnak a kisebb helyiségek: az
ebédlő, a szalon, a télikert, a könyvtár és a biliárdszoba. Az emeleti
helyiségek a galériáról érhetők el. Az igénytelenebb,
historikus-romantikus külső igényesebb kialakított finom belsőt rejt.
A faburkolatok és a berendezés az egyéb kiegészítőkkel, valamint a fonom
megoldású festett színes üvegablakok a szecesszió gyöngyszemei. Az
ólmozott és savmaratott üvegek anyagukban színezettek. Az amerikai
Tiffany által kikísérletezett opalizáló üveg egyik legkorábbi hazai
alkalmazása ez. Feltehető, hogy Róth Miksa munkái, az Osztrák-Magyar
Monarchiában 1898-tól elsőként alkalmazta ezt a márványosan mintázott,
opálos fényű üveganyagot. Az üvegablakok és a belső nagy része a
szerencsének, a gondos kezelésnek és a példaértékű helyreállításnak
köszönhetően maradtak fenn.
Képek