Budai Várhegynek a Víziváros felett álló várfalszakasza a múlt század végén került az érdeklődés középpontjába: a Mátyás-templom átépítését tervező Schulek Frigyes azért, hogy méltó keretet biztosítson a koronázó főtemplomnak, azzal azonos neogótikus stílusú építményt emelt a középkori falakra. Munkálatai megkezdése előtt kutatásokat végzett a bástyán: ekkor találta meg azt az - általa casamatának nevezett - építményt, amelyet később a szakemberek Szent Mihály kápolnaként azonosítottak.
A Szent Mihály kápolna történetéről kevés írásos
adatot ismerünk. Egy 1443-ból származó írás szerint Senftenberger Miklós
volt a Szent Mihály kápolna rektora. Szerémi György emlékirataiban
leírta, hogy Hunyadi László 1456-ban az ezen a helyen található
"kysaythón" próbálta elhagyni a Várat, mielőtt elfogták. A következő
említés 1541-hez kapcsolódik, amikor a császári csapatok egyike az
ugyanezen a kisajtón jutott be a Várba, ám észrevették, és kiverték
őket.
A Budai Várnak a törököktől történt visszafoglalása után Matthey mérnök
által készített térkép 1730-ban ezen a helyen egy, a Mátyás templomtól
független, félbevágott nyolcszögletű hajóval kialakított kápolnát mutat.
Az írásos dokumentumokból az építményt a Budavári Nagyboldogasszony
templom melletti temető Szent Mihályról elnevezett kápolnájának
alépítményeként azonosíthatjuk. Szent Mihály a halottak védőszentje,
tiszteletére emelték a középkorban volt temető kápolnáját.
Az építmény 12 méter hosszú, és mintegy 7 méter széles. Kéthajós terét
keleti oldalon nyolcszögű szentély zárja le. Oldalfalai és a teret
elválasztó pillérek valószínűleg a XV-XVI. században készültek, míg
dongaboltozatának ívei XVIII. századiak. Három oldalról a várfal illetve
a Budai Várhegyet alkotó mészkő határolja. Északi falán egy, a vár falát
védő ágyúnyílás látható, déli falán a kápolna egykori födémét tartó -
valószínűleg XVIII. századi - fafödém gerendafészkei figyelhetők meg.
Nyugati falának alsó harmadán erős feketedés látható: ez egy valamikori
tűzvész nyoma.
A kápolna az elmúlt két és fél évszázad alatt feledésbe merült. Schulek
Frigyes a feltárás után a Halászbástya építési terveit módosította, hogy
az értékes építményt az utókor számára megőrizhesse. Ezért csak a
statikailag legszükségesebb szerkezetet építette be: az északi hajó
keleti végébe egy, a bástya tornyát alátámasztó téglapillér került be. A
bejáratokat vékony fallal elfalazták, hogy később megnyithatók legyenek.
Schulek a kápolna megközelítését a Szent István szobor felől tervezte
megoldani, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt erre már nem került sor.
A kápolnát századunkban először Gerő Győző vizsgálta meg 1961-ben, majd
1996-97-ben megtörtént régészeti feltárása. Ekkor középkori és barokk
kori csontok, edények tömege került elő. Több száz éves
Csipkerózsika-álmából életre keltve 1997. augusztus 20-án nyitotta meg
kapuit a nagyközönség előtt.
A kápolnában a liturgikus szertartásokhoz szükséges berendezések mellett
helyet kapott az az emléktábla, mely a Budai Vár története során a
Várban és a Várért elesett hősöknek és áldozatoknak állít emléket.
"Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a
halottak feltámadása is"
(Pál apostol első levele a Korinthusbeliekhez 15,21)
Képek