Az óbudai zsinagóga Budapest legrégibb zsinagógája, az európai klasszicista zsinagógaművészet remekműve. A zsinagóga 1957 óta műemléki védelem alatt áll. Részleges felújítását követően 2010. szeptember 5-én újraavatták.

AJÁNLÓ

Óbudán már a XIV. században éltek zsidók, az első hiteles okmány 1349-ben jelzi ottlétüket. A XVIII. században Zichy gróf védelme alatt állottak és miután az előírt védelmi pénzt megfizették, a hatóság nem zaklatta őket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak. Megengedték, hogy saját istentiszteletet tartsanak, hogy belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek. A zsidóbírót, kit a Zichyek engedélyével maguk a zsidók választottak, nagy tiszteletben részesítették. A bíró mindig egy nagy díszes pálcát tartott a kezében s ha az utcán ment, a hitközségi szolga előtte járt. A zsidók mint bérlők, szétszórtan laktak a városban.

1737-ben 43 család (198 lélek) lakott itt. Ekkor szereztek temetőtelket és építették az első zsinagógát.

Első templom
Óbuda első, nagyobb zsinagógája már 1732-ben állt, gyakorlatilag a mai épület helyén, az úgynevezett bognárház-telken. Az épület valójában nem a legelső istentiszteleti helye volt a helyi zsidóságnak, ám az először épült imaházat egy, a Zichy családon belül kirobbant örökösödési per folyományaként gróf Zichy Ferenc fegyvereseivel leromboltatta. Az újjáépített, és a korábbinál pazarabb zsinagóga a következő években egyre több hívet fogadhatott falai közé.

Második templom
Özvegy gróf Zichy Miklósné már az 1765-ös kiváltságlevelében engedélyezte a zsinagóga újraépítését és kibővítését. Minthogy a zsidó lakosság a mai Fő tér környezetében és a Lajos utcában élt, itt fogtak hozzá az erősen düledező első templom helyetti második zsinagóga felépítéséhez is. Az elöljáróság a széles körben elismert építészt, Matheus (Máté) Neupauert bízta meg az új zsinagóga megtervezésével. Az elkészült épületet 1769-ben avatták fel.

1770-ben alapították a Chevra Kadisát, 1784-ben nyílt meg a nyilvános népiskola, az első világi zsidó iskola Magyarországon.

1787-ben már 320 zsidó család lakta Óbudát. Üzemek, manufaktúrák alakulnak. Az egyik ilyen kékfestő manufaktúrát 1784-ben Goldberg Ferenc aranyműves alapította. Családja érdekes: őse a spanyol-zsidó Perez a XVIII. század elején települt le Óbudán, a fia Goldberg Sámuel pedig a magyar ipar egyik úttörője, a Goldberger művek megalapítója volt. Az óbudai ma már nem önálló hitközség, a hívek a Budai Körzethez tartoznak, nincs működő templom, az egykori zsidó létesítményeket egy kivételével a többi óbudai házzal együtt lebontották.

A zsinagóga és a katolikus templom látványa a Margitszigetről 1910-ben

Harmadik templom
A közösség a jelentősen leromlott állapotú zsinagóga újjáalakításával Andreas Landherrt bízta meg, aki a csak részben lebontott épülethez teljesen új déli homlokzatot emelt, illetve oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet tervezett. Az épület képét a mai napig a homlokzata elé ekkor kerülő hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású, nyitott oszlopcsarnok, azaz portikusz határozza meg. A homlokzat legmagasabb pontján, ahol az oszlopok összeérnek, a Tízparancsolat mondatainak kezdő szavait megjelenítő márvány kőtáblák emelkednek. A külső jegyei alapján klasszicista, de belső terében barokk jegyeket viselő zsinagógát 1821. július 20-án avatták fel. Az épület belsejét 1900-ban szecessziós stílusban felújították.

A zsinagóga 1930-ban

A zsinagóga elődje 1767-69 között épült, Nepauer Máté tervei alapján. A kedvezőtlen talajviszonyok miatt falai megrepedeztek, ezért újjáépítették. A falak nagy része megmaradt (1947-ben megállapították, hogy az alapfalak római épületmaradványokon állnak). Új déli homlokzatot, oszlopos előcsarnokot és tetőszerkezetet építettek. Ekkor alakult ki a templom ma is látható végleges képe, amely valamennyi Budapestet bemutató leírásban, képen szerepel, a XIX. századtól napjainkig. A Landherr András tervei alapján átépített templomot 1821-ben avatták fel. A klasszicista stílusú homlokzat dísze a hat korinthoszi oszloppal alátámasztott, timpanonos záródású nyitott portikusz.

A hanyatlás évei
A vészkorszak Óbuda zsidóságát is súlyosan érintette. Az embertelen terror 3 ezer áldozatot követelt a városrésztől. Az épület a világháború poklában maga is jelentős károkat szenvedett. A megrongálódott imahelyet 1946-47-ben helyreállították. A ’60-as évek derekán a Magyar Izraeliták Országos Képviselete eladta az épületet az Államnak. A Tóra-tekercseket ismeretlen helyre szállították, az épület a Magyar Televízió tulajdonába került, amely stúdiót majd díszletraktárt rendezett be itt.

Az épület újjáéledése
2010-ben ismét élet költözött a zsinagóga falai közé. A közösség összefogásával rendbetett épület újra megnyitotta kapuit a hívők előtt. A közösség a zsinagógát saját erőből, adományokból tartja fenn. Ebben a megújulási folyamatban nagy előrelépést jelent a felújítást támogató jelentős állami segítség is.

A zsinagóga 2007-ben

A zsinagóga látványa a Duna felől

2016. áprilisában átadták a felújított óbudai zsinagógát. Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, társadalmi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára ünnepi beszédében hangsúlyozta: aki zsinagógát, templomot újít fel vagy épít, az embereket, lelkeket szolgál és ment meg. Kiemelte: napjainkban sokszor lesz éjszakai mulató egy-egy templomból, Óbudán azonban ellenkező irányú folyamat valósult meg azzal, hogy egy méltatlanul használt épület kezdett újra zsinagógagént működni.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a zsúfolásig telt zsinagógában arról beszélt, hogy a 2009-ig tv-stúdióként használt, az óbudai zsidó közösség által 2010-ben használatba vett és azóta folyamatosan megújuló épület története is bizonyítja, hogy nem kell megvárni a tökéletességet. Nem kell az utolsó szögnek is a helyén lennie ahhoz, hogy a közösség imádkozni és dolgozni kezdjen.

"Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amíg egy épület nem tökéletes, addig nem költözünk be, nem használjuk az oltárt, amíg nincsenek falak, nem imádkozunk, mert nem tudunk elég jól imádkozni, és nem tanítunk, mert úgysem tudunk eleget ahhoz, hogy tanítsunk” – fogalmazott Köves Slomó. Rámutatott: "A Tóra azonban arra tanít, hogyha csak két betűjét ismerjük is a héber ábécének, akkor legalább az egyiket adjuk tovább valaki másnak, és mivel mindenki hisz legalább egy kicsit, használjuk ki az alkalmat, és imádkozzunk”.

2022. május 14-én hajnalban az Óbudai Zsinagógában kereste a konyhán dolgozó barátnőjét egy férfi, mivel a nő nem válaszolt telefonhívásaira. Az épület zárva volt, ezért előbb letépte a biztonsági kamerát, majd berúgta az ajtót és bement. Később egy másik ajtót is megrongált, letépett egy kilincset, és egy konténerépület redőnyeit feszegette. Végül – mivel ott sem talált senkit – távozott. A rendőrséget délelőtt értesítették, amikor a rongálást észrevették. A Budapesti Rendőr-főkapitányság III. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói gyorsan azonosították a feltételezett elkövetőt, akit a Bűnügyi Bevetési Osztály beosztottai az első bejelentést követő három órán belül lakásán elfogtak.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ