Csillaghegy Óbuda és Békásmegyer között leginkább a XIX. század végén kezdett igazán fejlődésnek indulni és kiépülni. Nevét is 1910-ben kapta (melyre több magyarázat is van). A 20-as években egyre többen költöztek ki a belvárosból a megszépülő Csillaghegyre, így a református lakosság is megnőtt. A hívek 1925-ig a Pomázi Református Egyházközséghez tartoztak, majd 1925-tő a közelebb levő Óbudai Református Egyházközség fiókegyházává szerveződött. Ám a gyarapodó település saját templomra áhítozott.

AJÁNLÓ

Kontra Aladár óbudai lelkipásztor és Szántay Endre építész-egyházgondok (a templom tervezője) 1926-ban tették le a csillaghegyi templom alapkövét. 1931-re elkészült az alagsor és 1933-ra ideiglenes fémállványon elhelyezett harangot is felszentelték. Ekkor Tóth Ernő óbudai vallástanár és lelkész lett a gyülekezet pásztora. Az építkezések 1/3-át holland adományokból fedezték (s nem keveset lehetett köszönni Tóth Ernő holland származású feleségének: Johanna de Boernek).

Rövid ideig 1932-től 1941-ig Csillaghegy az Újpesti Református Egyházközség leányegyháza lett. Önálló Egyházközséggé 1941-ben alakult és még ebben az évben, június 29-én Ravasz László püspök felszentelte a 15 év után elkészült templomot.

Szántay Endre műve elkészülte után egy évre hunyt el. A háború 1944 nyarán Magyarországot is elérte, de a templom sértetlen maradt (lévén, hogy a tornyot csak 1949-ben emelték, ami így nem adott okot a bombázásra). Budapest ostromakor 1945. február 9-én árvíz öntötte el Csillaghegy nagyobbik területet, ezért többen menekültek a magasabban fekvő, ekkor mentsvárrá váló templomba.

Belső elrendezése a templomnak jellegzetesen protestáns puritanizmusról árulkodik. 286 férőhelyes padsorok mellett a szószéket és a lelkészi padokat magyar népi tulipános díszítés teszi jellegzetessé. A szószék fölött ál-orgona mennyezet takarja el a betűző-zavaró napsugarakat, melyen mind magyarul és hollandul jól olvasható: "Minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr" (Fil. 2:11.)

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ