A templom 1754-1764 között épült, barokk stílusban. A templom ékessége az olasz eredetű Santa Conversatione Mária-kép.
1212-ben Megyer, 1287-ben már Békásmegyer néven
szerepel. Szőlő- és szántóföldjeit sokan birtokolják. A török időben a
XVII. sz. második felére teljesen elpusztul. A török kiűzése után a
Zichy grófok birtoka lesz, akik svábokat telepítenek le. Ősi, a XIII.
századból származó templomának alapjait a csillaghegyi HÉV-állomás
közelében találták meg, Fehéregyháza filiálisa volt. Ugyancsak a XIII.
században területén épült királyi kápolna, amelyet Puszta-templomnak
hívtak, 95 m2 alapterületen romjai még a múlt században álltak. 1930-ban
egy villát építettek rá a Kossuth Lajos sétányon. A letelepült sváb
hívek a XVIII. sz. elején misére Óbudára jártak.
1754-ben kezdték meg a mai templom építését Scháden János Mihály
építőmester tervei alapján. 1764-re készül el a szentély, a mai hajó
első harmada, 1766-ban szentelték fel. 1787?89 között fejezik be a
templomépítést a mai formájában (222 m2). Műemlék jellegű. Falait
1929-ben támpillérekkel erősítették meg. A templom ékessége az olasz
eredetű Santa Conversatione Mária-kép, barokk szószéke és orgonája
öregebb a templomnál. A templomban látható Szent Fábián és Sebestyén
képet 1867-ben festették, ugyancsak a templomban látható két Szent
Flórián kép az 1792-es és 1891-es nagy tűzvészekre emlékeztet.
Békásmegyer 1778-ban
1946-ban a színkatolikus sváb lakosságot - 2281
személyt - kitelepítették, helyükre 2221-en jöttek az ország különböző
tájairól. Területén épült a hatalmas Békásmegyeri lakótelep.
Műemlékvédelem alatt áll a múlt században eklektikus stílusban épült
plébániaépület, hasonlóképpen a mellette álló egykori katolikus iskola.
A templomkertben barokk Maria Immaculata szobor és egy nagyméretű
feszület áll. A templom teljes külső felújítása 1997-1998-ban elkészült.
Képek