Magyarország egyik legszebb barokk műemléke. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a magyar alapítású pálosok rendje építette, elpusztult és távol eső budaszentlőrinci anyamonostoruk helyett.
Hajója 1725-1742 között készült, tornyai azonban csak
1771-re épültek fel. Tervezője máig vitatott, talán Mayerhoffer András,
ifjabb Fischer von Erlach vagy Donato Alio lehetett. Az építkezést
kezdetben Drenker Mátyás, majd Mayerhoffer András, végül Siegl Márton
vezette. Amikor II. József a pálos rendet feloszlatta, a templomot és a
szomszédos kolostorépületet az egyetem teológiai kara kapta meg. A
szabadságharcban, Buda visszafoglalása után, 1849 nyarán a templom rövid
ideig az országgyűlés helyszíne volt.
A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögű oromzat
csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között baloldalon Remete
Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll.
Dúsan faragott kapu vezet a harmonikus, egyhajós, kétoldalt kápolnák
sorával kísért belső térbe. A falakat műmárvány fedi. A boltozatok érett
barokk freskói a világszerte ismert Hohann Bergl munkái. A főoltár Mária
születését ábrázoló mozgalmas szoborcsoportja Conti Antal Lipót műve,
freskója Mária mennybemenetelét ábrázolja. Sekrestye felőli oldalán a
három oszlop között Remete Szent Antal áll, vele szemben Remete Szent
Pál, jellegzetes pálmaháncs köpenyében - Hebenstreiter József alkotásai.
A remekművű szószék figurális díszei valószínűleg Conti Antal Lipóttól
származnak. A tölgyfából készült padok dús díszítései, különböző
jeleneteket ábrázoló táblaintarziái külön figyelmet érdemelnek.
A templom 1894-ben, mikor az egyetem épülete még nem tapadt az oldalára
A templom 1909 körül, az egyetem épületével összenőve
A templom mellett álló pálos rendház a szerzetesrend feloszlatása után – a
templomhoz hasonlóan – az egyetem Hittudományi Karának tulajdonába került, és a
teológiát tanuló papnövendékek lakhelyévé vált. Benne ma is a papok képzésével
foglalkozó Központi Szemináriumot találhatjuk. Az épületet az idők során
természetesen korszerűsítették, de klasszikus katolikus rendházat idéző
hangulata megmaradt.
Az épületnek van egy minden oldalról körülhatárolt, átriumos belső udvara,
illetve egy hátsó kertje, mely Budapest egyik legnagyobb magánkertje, amely a
belváros zajában elcsendesedni kívánó teológusoknak nagyértékű kincs.
A belső udvaron láthatunk egy szobrot, mely már akkor is az udvaron állt, amikor
az épület a pálosok rendháza volt. A szobor két térdelő, egymás felé forduló,
együtt imádkozó szerzetest ábrázol. Az anekdota szerint a két pap nem kedvelte
egymást, ennek büntetése az, hogy a szobraik örökké együtt, egymás felé fordulva
imádkoznak.
Az Egyetemi templom orgonája (kép: Varga Máté)
Képek
A templom felújítása, 2020.
Az Egyetemi templom felújítására vonatkozó felhívást
a Közbeszerzési Hatóság 2018. augusztus 3-án tette közzé. Ez tartalmazta
az Egyetem tér felőli homlokzat és a templom két tornyának felújítását,
az épület korszerűsítéséhez kapcsolódó munkálatokat, illetve a belső tér
bútorzatának és egyéb elemeinek restaurálását.
A felújítást a BAU-VIP Generál Építőipari és Szolgáltató Kft. végezte,
amely dolgozott már más budapesti templom felújításán is.
A munkálatokat némi csúszással (olyan dolgok miatt, mint a
műemlékvédelemmel való tanácskozás vagy a Kecskeméti utca váratlan
lezárása, és emiatt az építési anyagok szállításának megnövekedett
ideje) az év júniusának elején kezdték el, a munkálatok befejezését
pedig várhatóan 2020 szeptemberére becsülték.
A 2021-es, Budapesten tartandó
Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszus miatt a katolikus egyház
több belvárosi templom felújítását is kezdeményezte. E nagyszabású
rendezvény mellett a felújítást más tényezők is indokolttá tették,
például az, hogy a templom főhajóját bal oldalról szegélyező kápolnák
(amelyeknek fala összeér az egyetem épületével) többször is beáztak és
emiatt már használni sem lehetett őket.
A felújítás keretében a belvárosi Kisboldogasszony-templom külsejét is
teljesen restaurálták, így a faragott kaput, a tornyokat és a
homlokzatot is, de a toronysisakokat nem vették le, hanem helyben
újították meg őket.
A templom belső terét érintő munkálatok kezdetével a padló felszedett
kőburkolata és a barokk padok alól - a régészek és a templomban
szolgálók nagy meglepetésére - sok Dávid-csillaggal díszített tégla
került elő. Hogy pontosan honnan, kinek a gyárából származhatnak ezek a
téglák, nem sikerült kideríteni, de az világossá vált, hogy egyáltalán
nem meglepő a Dávid-csillagos pecséttel megjelölt téglák használata egy
ilyen épületben, ugyanis Budapesten több zsidó származású embernek is
volt téglagyára, akik előszeretettel alkalmazták a motívumot az általuk
gyártott téglák megjelölésekor.
2020. szeptemberére végül megújult a templom: restaurálták a szobrokat,
felújították a sekrestyét, kicserélték a padlóburkolatot és
korszerűsítették a fűtési és elektromos rendszert, valamint kijavították
a toronysisak rézburkolatát. A felújítás több, mint egymilliárd forintba
került, amit Erdő Péter bíboros áldott meg szeptember 6-án.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi
kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: az Egyetemi
templom és a mellette lévő Központi Papnevelő Intézet a kereszténység
élni akarásának szimbóluma, megmutatja, hogy a kereszténység nemcsak "poros
múlt”, hanem a tudomány közvetítője és a szépség megteremtője is.
Elmondta, hogy I. Lipót császár, miután Magyarország felszabadult a
török uralom alól, ígéretet tett, hogy annyi templomot építtet, ahányat
a törökök elpusztítottak. Három évtizeddel később tették le az épület
alapkövét, amely felépülése óta "szolgálja előbb pálos, majd egyetemi
templomként hitünket”. Kitért arra, a rendszerváltozás után is közel
három évtized telt el, hogy egy "másik pusztító időszak, a
kommunizmus” bukása után részben megújulhatott a templom.
"Három évtizede hittük, hogy a változás a kereszténységnek is nagy
erőt ad”, ma már látjuk azt is, mekkora küzdelem a kereszténység
megőrzése. Ha nem lennének kispapok, a hitet továbbadó fiatalok, minden
munkánk hiábavaló lenne, mert értékeket ugyan menthetnénk, de a
kereszténységet csak veletek együtt tudjuk továbbadni – tette hozzá
Soltész Miklós.
Erdő Péter szentbeszédében a "magyar Czestochowának” nevezte a templomot
és a mellette lévő hajdani pálos kolostort. Elmondta: a templom
főoltárát a czestochowai fekete Mária-kegykép másolata díszíti. Ez a
Szűz Mária-ábrázolás úgynevezett hodegitria, amely arra utal, hogy Mária
„vissza tudja vezetni a keresztény közösséget olyan városokba és olyan
tájakra, ahonnan elüldözték. Vissza tudja hozni a hitet olyan
társadalmakba, ahol az igazság, a szeretet és a Krisztusba vetett
bizalom kiszáradt az emberek szívében” – fogalmazott.
A bíboros reményét fejezte ki, hogy a templom, ahol nagy teológusok és
szentéletű papok hívők sokaságában tartották beszédeikkel a lelket, újra
erőt és kegyelmet sugároz majd mindenki számára.