Szent Anna templom

V. kerület, Belváros, Szervita tér 7.

Írta: Varga Máté 2021. augusztus

1725-1732 között, barokk stílusban épült Hölbling János, majd Paur János György irányításával. Mai átalakított, eklektikus főhomlokzata és toronysisakja Diescher József munkája 1873-ból.

IV. Béla király idejében a Johannita-rend Szent Miklós temploma állt itt a hozzá kapcsolódó ispotállyal. 1541. után megjelentek a törökök, s az ispotályt a templommal együtt dzsámivá alakították át; ez volt a pesti Nagy dzsámi (Büjük dzsámi).

A magyarosan szervitának nevezett férfi szerzetesrendet 1233-ban Firenzében alapították a Fájdalmas Szűz tiszteletének terjesztésére, akik Széchenyi György hercegprímás támogatásával, 1689-ben, három évvel a törökök alóli felszabadulás után telepedtek meg a tér déli oldalán, ahol a mai Városháza telkén kapnak ideiglenes helyet. Itt ideiglenes imaházat alapítanak, majd amikor a telekre az Egyház hadirokkantak kórházát tervezi, megkapják a téren lévő egykori Nagy-dzsámi romjait (Evliya Çelebi, török történetíró szerint a hódoltság idején Budán 24 dzsámi, 43 mecset, 3 türbe és 10 kolostor volt).

Széchenyi György esztergomi érsek tesz végrendeletében alapítványt a sebesült és rokkant katonák kórházára és menhelyére: az 1747-re elkészült Invalidus-ház alapkövét 1716-ban fektették le (ennek munkálataiban részt vett a bécsi építőmester Anton Erhard Martinelli, s nyilvánvalóan erre a mozzanatra nyúltak vissza az 1953. évben a teret Martinelli térre átnevező városgazdák, amely megnevezés 1992-ig maradt fenn).

A szerviták új rendháza 1718-ban készül el, majd 1725-ben templomot kezdenek el építeni.

A templom és a rendház az 1730-as években
(a Vasárnapi Újság 1882-ben emígy ír magyarázatot a képhez: "Pest külvárosainak keletkezése előtt való időszakból, vagyis a múlt század közepe tájáról mutatunk itt be két képet. Egyik templomostul a szerviták épületét s a vele kapcsolatban levő utczát ábrázolja, mely ma koronaherezeg-utcza néven ismeretes. Mennyire eltörpülnek ezen erőtlen bordájú alacsony viskók a mai napság helyükön álló palotákhoz mérve. Udvarukon ott látszik az ősi gémes, kerekes kut s a léczből készült rácsozat. Szűk ablakaikon lopva jár be a napsugár. Az utczán csizmakoptató gránitkövezet helyett kényelmes puhasággal kecsegtető homok várja a járó-kelőket")

A napjainkban ismert Nagykörút felé ekkoriban még pusztaságok voltak, bár az Invalidus-ház alapkőletételre 1716-ban került sor, azonban az építkezés több okból akadozott, illetve évekre leállt, végül a terv nem is valósult meg teljesen (ezért sem ábrázolják a fenti képen). Maga a város, Pest a rendháztól jobbra kezdődik, míg a rendház mögött gazdasági épületek foglaltak helyet. Az itt folyó állattartás miatt állandóan zúgolódtak a helyi lakosok, s panaszkodtak az állandó bűzre és állatbőgésre.

A rendház elé a város vezetése 1700-ban adott ki engedélyt kovácsműhely létesítésére, amely viszont zavarta volna a Rend csöndes működését. Épp emiatt a Rend végül 1726-ban megvette Liegler Péter kovácsmestertől a 11-es számú házhelyet, amelynek adásvételét a város vezetése azzal a kitétellel hagyta jóvá, hogy a telek örök időkre a rend tulajdonában marad, de azon nem építkezhetnek, csak vallásos emlékművet emelhetnek. Ők ezt be is tartották, ugyanis nem sokkal később kis kertet alakítottak ki a telken, majd 1729-ben Mária-szobrot állítottak. A Szervita tér tulajdonképpen ekkor született meg.

A térnek sokáig nincs neve, eleinte Am Platz-ként (A terecskénél) említik, illetve a pestis járvány idején az atyák itt, nyílt téren, a Mária oszlopnál tartják a miséket, mivel pestisjárvány idején nem nyithattak ki a templomok – ekkor a Forum Servitanum megnevezés is használatban van. Több pestisjárvány is végigdúlta Magyarországot a század során, az egyik a Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben tört ki. A járványok levonulása után sok helyen fogadalomból vagy a megmenekülés iránti hála miatt Maria Immaculata-oszlopot emeltek. Pestis 1738-ban és 1740-ben is kitört Budán, erre emlékeztetnek azok a házak is, amelyek a hajdani pestistemető helyén épültek.

Az ekkor még folyó építkezéseket az eredeti tervező, Hölbling János halálát követően az építésvezető Pauer János György fejezte be; végül a rendházat 1732-ben szentelték fel, de a templomhoz csatlakozó kétszintes, zárt udvart körülvevő kolostorépület csak 1772-re készült el. Ezt követően a templom a egészen az 1848-1849-es szabadságharcig ki tudta szolgálni a katolikus híveket, s díszére volt Pestnek.

A templom eredetileg egyszerű, pilaszterekkel tagolt, kétszintes barokk homlokzatot és egyszintes, hagymasisakos tornyot kapott; a kolostor egyszerű, kissé hátrébb húzott homlokzatát csak a szobordíszes, közvetlenül a templom mellett nyíló kapu tette változatosabbá.

A tér képe 1840-ben
(a képet a templom előteréből kell értelmeznünk: jobbra a kétemeletes sarokpalota, az egykori Teleki-ház,
balra a háromemeletes ház földszintjén Ehrenreich műkereskedése látható)

Az 1849-es szabadságharc alatt a templom és a rendház súlyosan megsérült, amikor Heinrich Hentzi ágyúztatni kezdte Pestet. A sebeket csak hosszú évek után, 1871-74 között tüntették el teljesen, amikor Diescher József vezetésével felújították az épületegyüttest. Diescher viszont nem csak helyreállította az épületegyüttest, hanem új arculatot is tervezett neki, mivel az addigi barokk homlokzat helyett a templom és a kolostor neoreneszánsz megjelenést kapott. Emellett egy vonalba hozta homlokzatát a temploméval és a két épületnek közös homlokzatot komponált. A kolostoré egy háromtengelyes összekötő szakasz közbeiktatásával megismételte a templomét, ugyanolyan párkányos lezárással.

"Így valósult meg a mai neorenaissance keverékstílusú templomhomlokzat, az eredetihez képest 10 méterrel magasabb toronnyal, az eredeti nagyvonalú pillér-rend és a lantformájú ablakok elépítésével. Az oromfal tetején áll Szent Ágoston és Benizi Szent Fülöp szervita törvényhozók kőszobra. A bejárat oromzata fölötti dombormű a rend szent Alapítóit ábrázolja”, efölött kórusablakot és órát helyeztek el. A homlokzatot díszíti Szent Peregrin és Szent Julianna szobrai is, „fölöttük egy-egy égő kandelláber, majd az Üdvözítő keresztfelirata" - olvasható a Budapest folyóirat 1947-es számában, Gerő László A Szervita-tér című cikkében.

De nem csupán a templomot építették újjá, hanem egy bérházként is működő, háromemeletes kolostorépületet is emeltek, aminek földszintjén boltokat alakítottak ki: Keller és Szabó "női divat- és confectió-üzlete", valamint Zelenkai R. L. boltja – "mindennemű fésűk, kefék, legyezők, jótállás mellett valódi teknősbékahéj-, elefántcsont-, bivaly- és brazíliai szaruból, valamint valódi angol és franczia illatszerek, pipere-szappanok es diszmű-czikkekkel" – várta a vásárlókat. A bérleti díjakból származó bevételt a kolostorépítésre felvett bankkölcsön törlesztésére fordították.

Az Erdélyi Helikon könyvnapi sátra a Szervita téren, 1932.
(kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)

A volt császári-királyi 7. huszárok requieme 1937. május 7. után,
a szerviták temploma előtti hősi halott emlék megkoszorúzása
(kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár / Gróf Teleki Sándor emlékbeszéde. A kép bal szélén katonai viseletben József Ferenc főherceg, jobbról a második, kezében cilindert tartó férfi alatt "Gr. Apponyi Albert", a mellette álló egyenruhásnál pedig "Dálnoki Miklós Aladár" felirat betűzhető ki, tőlük a második férfi "Horthy István tábornokként" van megjelölve. Teleki gróf jobbján látható férfi alatt Liptai László felirat látszik)

A rendház és templom a második világháborúban súlyosan megsérült. Felmerült a templom homlokzatának barokk állapotának visszaállítása, de ez végül nem történt meg, csupán az oldalhomlokzatokon, ahol kibontották a lant alakú, különleges ablakokat. Az ugyancsak elpusztult templom előtti műemlék helyébe 1948. évben emelték Erdey Dezső szobrászművész Madonnáját, az eredeti, 1719-ből származó talapzatra.

A kép az otromba parkolóház helyéről készült, amely ekkor még nem létezett, bal szélen az Invalidus-ház látható

A szervita rend második világháborúban elpusztult bérházának romjai még az 1960-as években is a téren éktelenkedtek. Az évtized második felében merült fel a szomszédos postaépület bővítése, majd az új épület tervezésére 1968-ban pályázatot írt ki a Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium és a Főváros. A meghívásos, zártkörű pályázaton részt vevő 7 állami tervezővállalat összesen 15 pályázatot nyújtott be, ezek közül hármat díjaztak, rangsorolás nélkül. Az épület megtervezésére Jeney Lajos és Bán Ferenc, a BVTV (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) munkatársai kaptak megbízást.

Épületük alaprajza a Szervita templomot a telekhatárokat követve ölelte körül, ahogy ez a rend korábban itt álló bérháza esetébeni is történt. Így a telek középpontjában az utcáról, illetve a térről is elérhető kisebb belső udvar jött létre.

Az 1976-ban megnyílt 6 emeletes Távbeszélő Központ monolit vasbeton pillérvázas szerkezettel készült, utcai homlokzatain – a korban kedvelt – függönyfal borítással. Ez az építészeti elem olyan fém-üveg homlokzati rendszert jelent, aminek nincs tartó funkciója, ezért alkalmas nagyméretű üvegtáblák befogadására. A függönyfal raszterét a sík enyhe konkáv törése, ún. "meghomorítása" oldotta, kis rálátást biztosítva oldalról is a homlokzatra.

Az épületet mindhárom irányból meg lehetett közelíteni, a Petőfi Sándor utcai árkádos oldalon, a transzparens üvegfal mögött nyíltak az ügyfélterek, üzletek, telefonfülkék és innen lehetett eljutni az első emeleten elhelyezett tudakozó-szolgálathoz is. Az 5. emeleten 600 nm-t foglalt el az Országos Tudakozó és Névsorszerkesztő Hivatal, illetve a Tudakozók (volt utca szerinti, szám szerinti, vidéki és a különleges tudakozó is).

„A közönségforgalmi helyeken sötét márvány és faburkolatok készültek. A földszinti terek külső térelhatárolása keret nélküli üveg szerkezetűek, ugyanígy készültek a telefonfülkék is. A belső terekben meghatározóak a piros fabútorok, a sötét márványburkolat, az edzett üveg, krómacél, Luxalon álmennyezet.” – írták ismertetésükben a tervezők.

Két védett köztéri plasztika is kapcsolódik az épülethez: a Petőfi Sándor utcai bejáró falán helyezték el Józsa Bálint-Kovács Ferenc: Íves hullámok című mészkő munkáját (1976), a homlokzaton pedig Csiky Tibor-Bohus Zoltán homlokzati fémplasztikáját (1975).

Az épület alsó, üzleti szintjei már a 2000-es évek környékén elveszítették eredeti funkciójukat, majd az ingatlant kihasználatlanság miatt eladták. A ház bontása 2017-ben kezdődött, helyére lakó-irodaház építését kezdték meg.

Az Óbuda Építész Stúdió Kft. vezető építészei, Peschka Alfréd, Nemes Bertalan és Csernik Tamás által tervezett egyedi lakóház és boutique hotel építészetileg, anyaghasználatában és szolgáltatásait tekintve is egyedi kategóriát képez, a szakirodalomban a „Landmark” lakásfejlesztések nevet viseli.

Az átalakítás során az épület nagy részét, ahol a lakások kerülnek kialakításra, egészen a második emeletig kellett visszabontani, majd erre épült vissza hat új szint, monolit vasbetonból. Az összesen nyolc szintes épület három felső szintjén felfelé egyre csökkenő alapterületű tetőteraszok találhatók a Szervita tér felől. A Petőfi Sándor utcai homlokzat 2,5 méter mélységű sávját a földszintig kellett bontani, majd új pillérek és födémek zsaluzását betonozását követően újjáépíteni. Ennél a szárnynál a 4,75 méter magas szerkezetek zsaluzására a MEVA MAMMUT rendszer nagy teherbírású, gyors és daruzható, fal- illetve pillérzsaluzatait használták.

Az épületszárny része egy telefon adótorony is, amelyet a kivitelezés teljes időtartama alatt meg kellett védeni a sérülésektől.

Az épületsarokban, a torony sraffozott területét a földszintig vissza kellett bontani, ezt követően pedig rohamtempóban – egészen pontosan hetente 1 szint - épülnek újra ezen a területen a pillérek, a falak, a liftakna és a födémek. A bontáskor megszűnő lépcsőház miatt és a feljárás biztosításához felállítottak egy 33 méter magasságú MEVA lépcsőtornyot.

A templommal szemben a hetvenes években épült parkolót ugyancsak elbontották, ide 2020 harmadik negyedére felépül a Szervita Square Building hétemeletes irodaháza (cím szerint a Szervita tér 8. és a Fehér hajó utca 1.)

A fejlesztő, Horizon Development Kft. koncepciója: "a környezettudatos minősítést megcélzó Szervita téri fejlesztés 2020-tól 14.900 négyzetméteren kínál modern kereskedelmi- és irodatereket, valamint luxus lakóingatlanokat Budapest szívében. A modern, hét emeletes épület különleges formavilágával, könnyed, éteri szerkezetével, lágy homlokzatkontúrjaival és tükröződő felületeivel organikusan illeszkedik történelmi környezetébe. Átlagon felüli bevilágítottságával, funkcionális és hívogató belső tereivel, rugalmas kialakításával, természetes arányaival, kozmopolita hangulatával, valamint kiváló vizibilitásával és megközelíthetőségével ideális iroda- és kereskedelmi központ a belvárosban (kiemelkedő márkaértéket képviselve bérlői számára), és tökéletes helyszínül szolgál az emeleti luxuslakásoknak is".

Folytatjuk!
Forrás: Magyarepitok.hu, Kiscellimuzeum.hu, Postamuzeum.hu

Szent Anna templom

V. kerület, Belváros, Szervita tér 7.

Képek

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek