Eredetileg Erzsébetváros plébániatemplomának épült 1880-ban, de miután a tér közepén a nagy templom felépült, 1905-ben átadták a görög-katolikus egyháznak, ezzel megnyílt a főváros első görög-katolikus temploma, Roskovics Ignác ikonosztázával.

AJÁNLÓ

A bizánci szertartású katolikusok jelenléte Budapesten a középkor végétől számítható. Mivel akkor még nem szerveződtek liturgikus közösséggé, ezért nincsenek pontos adataink erről az időről. A dokumentálás szempontjából a XIX. század második fele jelent mérföldkövet az egyházközség életében, ugyanis ekkor sokan költöztek föl vidékről Budapestre, hogy megélhetésüket biztosítsák. A beköltözésnek köszönhetően az 1890-es években már megindult az a mozgalom, amelyből megszületett a mai egyházközség. A mozgalom szervezésében 1895. január 6-án, a Nemzeti Tornacsarnokban tartott ülésen már meg is választották a képviselőtestületet, és megfogalmazták az egyházközség működési szabályzatát.

Ekkor még nem volt temploma a közösségnek. A szertartásokat az Egyetemi templomban végezték. 1898. június 30-án a Fővárosi Tanács kegyurasága alá fogadta az egyházközséget, vállalva ezzel anyagi támogatását is. Egyúttal a szervezők kérvényt nyújtottak be templomjuttatásra, illetve a közösség szervezeti életének kialakítására. A Szegényház téri templomot szerették volna megkapni.

A templom 1890 körül

Ez a kis templom Czigler Győző tervei alapján készült 1875 és 1880 között. Mivel ez a 400 főt befogadni képes templom a római katolikusok számára kicsi volt, és mellette már épült a Steindl Imre által tervezett Szent Erzsébet plébániatemplom, bizakodtak, hogy megkapják a templomhasználati jogot. Ebben az időben lett a Szegényház térből is Rózsák tere. 1904. augusztus 17-én a Belügyminisztérium jóváhagyta a kérelmet, és 1905. január 8-án Vaszary Kolos Ferenc esztergomi bíboros, hercegprímás rendeletével hivatalosan is megalakult a budapesti görög katolikus parókia. Az első Szent Liturgiát 1905. december 3-án mutatták be, bár az emléktáblán január 7-e olvasható.

Az egyházközség megalapítása előtt már megindult a vita, hogy a leendő egyházközség melyik egyházmegyéhez tartozzon. Mivel az egyházközség az eperjesi és a munkácsi egyházmegyéből elszármazott görög katolikusok is tartoztak, ezért mindkét püspökség kinyilvánította illetékességét. A vitát Vaszary Kolos Ferenc bíboros döntötte el, a már említett rendeletével, amelyben a Rózsák terei egyházközséget, az esztergomi egyházmegyéhez csatolta. A Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye felállítása után az egyházközséget az új egyházmegye fennhatósága alá rendelték.

Parókiaépület ekkor még nem volt. A lelkész lakása a Rottenbiller utcán volt. A mai parókia építését 1929-ben fejezték be, a templom két oldalán lévő üres területen. Ezzel egy időben megkezdődött a templom belső átalakítása a keleti egyház liturgikus előírásainak megfelelően. A templombelső festésére 1932-ben Petrasovszky Emmánuelt kérték fel, aki a Takács István festőművész barátjával festette meg a szentély seccóit. A szentélyben található 3 üvegablak 1881-ben készült, amikor még a római katolikusok használták a templomot. Középen Szent Erzsébet, két oldalán pedig Szent Mátyás apostol és Szent József ábrázolása látható. A régi fából készült oltárt 1933-ban, a megváltás 1900-ik évfordulóján kőoltárra cserélték.

Az oltárképet, amely Máriát, mint a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, illetve az ikonosztázion két alapképét, és az utolsó vacsora képét Roskovics Ignác festette. A Magyarok Nagyasszonya abban az ábrázolásban lett megfestve, ahogy a magyar görög katolikusok 1900-ban tartott zarándokútjukon, a XIII. Leó pápának adott emlékkönyv borítóján látható. Azért így festették meg, mert a kegyúr kikötötte, hogy ez a kép csak ebben a formában festhető meg.

A szentély két oldalán lévő mellékasztalok fölötti képeket Kontuly Béla festette, a királyi ajtó képei pedig Lohr Ferenc alkotásai.

A II. világháborúban a templom sérüléseket szenvedett. Ezeket a sérüléseket kijavították egy kivéteével, amely a Magyarok Nagyasszonya kép mögött található fel nem robbant bomba emlékét őrzi. A háború óta a templom kétszer lett felújítva. Először 1975-ben, majd 2001-ben.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ