A Baross utca tengelyében álló kéttornyú, késő barokk stílusú templomot Tallher József tervei alapján Kundt Ignác kőművesmester építette 1794-1798-ban. Homlokzata Kasselik Fidél műve (1814). 1863-1865 között Hild József felújította és újraboltozta. Mai formáját az 1891-1895 között történt restaurálás alkalmával kapta, melynek során dísztelennek tartott homlokzatait, valamint belsejét eklektikus ízlés szerint alakították át. A főhomlokzat orompárkányán álló Szent József-szobrot Dunaiszky Lőrinc készítette 1820-ban.
A plébánia megalapítását 1777-ben Szent József titulussal, Batthyány József hercegprímás rendelte el. Az itt szolgáló plébánosok, káplánok és a hívek első közös munkája a templomépítés volt. Nagy próbatételt jelentett az 1838. évi nagy pesti árvíz. 1895-ben a templomot felújították. A századfordulóra a plébánia a világ egyik legnagyobb egyházközsége lett, 12 káplánnal látta el feladatát. Ekkor épült meg az új, ma is működő plébánia épület. Az I. világháború után a hitéletben a szociális segítő és karitatív csoportok létrejötte volt jellemző.
A templom és környezete a XIX. század vége felé
Az 1945. utáni időkben a kommunista diktatúra nyílt, majd burkolt egyházüldözése alatt is élt a plébánia. Ide látogatott 1984-ben Roger Schütz, amikor még nem mondhatott beszédet (az állam nem engedte), de együtt imádkozott a józsefvárosiakkal. 1985-ben megtörtént a templombelső tatarozása és az új liturgikus tér kialakítása Sedlmayer János és felesége tervei alapján.
A templom és a 32-esek tere a Nagykörútról korabeli képeslapon
A templom 1957-ben
A templom felújítása 1958-ban
1986-ban Kalkuttai Boldog Teréz Anya látogatott a
templomba.
Második látogatásakor négy nővért hagyott itt, néhány évre rá pedig
házat alapított a közeli Tömő utcában.
(1986. május 26-án, hétfőn este szállt le Budapesten a repülő Teréz
anyával, itt a nővérközösség nevében Szobonya M. Jolánta, akkori
tartományfőnöknő fogadta. A repülőtérről egyenesen a Boldogasszony
Iskolanővérek (akkor még Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek)
Knézich utcai rendházába mentek. Teréz anya az akkori betegszobában
kapott szállást. A mai általános iskola udvarára nyíló helyiséget azóta
átépítették, itt kapott helyet a lifttorony. A látogatás másnapján Teréz
anya a Patrona Hungariae Gimnázium kápolnájában vett részt szentmisén a
nővérközösséggel, diákokkal. A kápolna zsúfolásig megtelt vendégekkel. A
mise után a Szeretet Misszionáriusainak alapítója egy angolul jól tudó
diák, Bérczy Zsuzsanna kérdéseire válaszolva így fogalmazta meg, mit vár
a magyar ifjúságtól: "Azzá legyetek, amivé az Úristen teremtett
benneteket. Mert az Isten szeretet, és szeretetre teremtett
mindnyájunkat, és azt akarja, hogy szeressük őt”)
Az 1989-es változás szelét érezve
az újjáéledés egyik pilléreként itt indult meg a női szerzetesközösségek
reorganizációja a Szociális Testvérek Társulata segítségével. Giovanni
Salerno atya a Harmadik Világ Szegényeinek Szolgái mozgalom alapítója is
többször látogatott el plébániánkra, és itt, az Őr utcában hozta létre
első magyarországi központját.
A plébániatemplom sokféle feladatot ellát, számos társadalmi réteg
otthonra talál falai között. A templomban vasárnap délutánonként
hajléktalanoknak tartanak szentmisét. A szomszédos Tömő utcában működnek
és a templommal szoros kapcsolatban állnak a hajléktalanokat gondozó
Teréz anya nővérei, és az épületben tartja összejöveteleit a szintén
hajléktalanokat, valamint szenvedélybetegeket, prostituáltakat segítő Új
Fészek csoport.
A plébánián HungaRió néven kávézót működtet a Shalom Katolikus Közösség.
A Brazíliából érkező misszionáriusok főként főiskolásokkal,
egyetemistákkal foglalkoznak, így a számos egyetemnek helyet adó VIII.
kerület alkalmas terep számukra az evangelizációra. Emellett a
plébániának van karitász- és KÉSZ- (Keresztény Értelmiségiek Szövetsége)
csoportja, valamint nyugdíjasklubja is.
2016. szeptember 10-én Kalkuttai Teréz anya szentté avatásáért mutatott
be ünnepi hálaadó szentmisét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti
érsek a Szent József templomban. A misén részt vettek a Teréz anya által
alapított Szeretet Misszionáriusai rend nővérei, meghívott papok és
szerzetesek, barátok és hajléktalanok. Boldog Kalkuttai Teréz anyát,
Nobel-békedíjas apácát, a Szeretet Misszionáriusai rend alapítóját
Ferenc pápa, a katolikus egyház vezetője szeptember 4-én avatta szentté
a vatikáni Szent Péter téren.
A szentmise elején Michels Antal plébános köszöntötte a jelenlévőket.
Ezt követően Erdő Péter celebrálta a misét, aki kiemelte Teréz anya
nővéreinek az egyházközség életében betöltött fontos szerepét és
segítségét.
"Az Istennek járó totális szeretet kifejezése az embertársak iránti
önfeláldozó, nagylelkű szeretet. Ennek volt a hőse Szent Kalkuttai Teréz
anya, aki magának Krisztusnak a felhívására válaszolt egész életében.
Tanúságtételének olyan ereje volt, hogy ennek a hivatásnak a követésére
már életében ezrek és ezrek vállalkoztak. Rendje elterjedt az egész
világon. Teréz anya szeretetszolgálata szükséges az egyház missziójának
teljességéhez” – mondta Erdő Péter. A bíboros úgy fogalmazott: „nemcsak
nagy példakép ő mindnyájunk számára, de szellemi erőforrás is. Személye
és műve a hitelesség pecsétjét jelenti korunk egyháza számára".
Erdő Péter szentbeszéde után elhangzottak a hívek könyörgései,
amelyekben a békéért, a szenvedőkért és szerzetesi hivatásokért is
imádkoztak. A misén közreműködött a felső-krisztinavárosi Capella
Christina kórus.
A templom 2018-ban, a felújítása előtt
A Horváth Mihály tér madártávlatból (kép: Google)
2020. áprilisának végén befejezték a Szent József-plébániatemplom felújítását. Kopott, sárgás színe helyett krémszínűre festették át, lecserélték a tetőt és restaurálták a homlokzati szobrokat, díszítőelemeket. A templom átadása május 1-én volt Michels Antal plébános vezetésével, aki elmondta, hogy az ezután következő belső felújítással együtt a templom megújulása 1,2 milliárd forintból valósult meg. Elmondta, hogy a műemlékvédelem alatt álló, teljes körűen legutóbb az 1950-es években felújított épületre ráfért már a tatarozás. A homlokzatról lehulló faldarabok két autóban is kárt tettek, az épületet díszítő Szent Adalbert-szobor leszakadó bal karja pedig kis híján eltalált egy kerékpárost. Az épület színéről elárulta azt is, hogy azért lett krémszínű, mert a Horváth Mihály téren álló Fazekas Mihály Gimnázium sárga épülettömbje mellé nem szerettek volna még egy ugyanolyan színű épületet.
A felújított józsefvárosi Szent József-plébániatemplom (kép: Mohai Balázs, MTI)
A külső felújítás után 2020. szeptemberében kicserélték a víz-, gáz- és
elektromos vezetékeket és korszerűsítették a hangosítást. Ezután került sor az
oltárkép restaurálására, amely az esztergomi bazilika oltárképe után a második
legnagyobb ilyen kép Magyarországon. Megújult a "téli kápolna", a hittantermek
is, majd kialakítottak a templomban egy kiállítóteret is.
A domborművek, az oszloptartó részek és a szenteket ábrázoló szobrok fehér
színt, a keresztek, a timpanon és a szentek attribútumai – mint például Szent
Adalbert pásztorbotja és Árpád-házi Szent Margit kezében a liliom – pedig új
aranyozást kaptak.
Ugyancsak restaurálták a templom óráit. A két torony négy-négy oldalán összesen
nyolc számlap mutatja a templom bármelyik oldaláról látható pontos időt.
A felújított józsefvárosi Szent József-plébániatemplom (kép: Mohai Balázs, MTI)
Képek
Hamarosan!
Horváth Mihály, a magyarok történelmét kutató püspök
A józsefvárosi plébániatemplom elötti tér Horváth
Mihály nevét viseli, akiről a legtöbb járókelőnek semmiféle ismerete
nincs.
Ki volt ő?
Az éppen 142 évvel ezelőtt, 1878. augusztus 19-én elhunyt Horváth
Mihályt a történetírók egyik legkiválóbbjának tartották kortársai.
Munkássága révén a tudományos akadémia tagja lett, és részt vett az
1848-49-es szabadságharcban, egy ideig vallás és közoktatási miniszter
is volt.
A tér és környéke 1785-ben (templom ekkor még nem volt, viszont a helyét már
bejelölték)
A XVIII. században még Pacsirtamezőnek nevezték azt a területet, ahol most Józsefváros főtere található. A tér már akkor is központi helye volt a folyamatosan benépesülő környéknek: 1780 körül itt állították fel a Szent József plébániatemplom ősének titulált haranglábat.
Józsefváros 1828-ban (a képen jobbra felül a templom)
Józsefváros 1850-ben, amikor a Nagykörút még nem létezett
A tér – amelynek legmeghatározóbb épülete a Szent
József templom – 1872-ig a Templom tér nevet viselte. A templom
alapkövét még 1788-ban rakták le, ám a tényleges munka csak 1797-ben
kezdődött el, és még két év telt el mire az első szentmisét
megtarthatták benne. 1872-ben a teret a Fővárosi Közmunkák Tanácsa
átnevezte a Habsburg-házi magyar királynő után Mária Terézia térré. Az
itt álló templom – csak ezt követően – 1895-re nyerte el mai formáját.
Legutóbbi felújítása idén fejeződött be, amelynek során új színt kapott
a homlokzat.
A Mária Terézia téren keresztül járt a második világháború végéig
Budapest első normál nyomtávú villamosvonala, amellyel 1899-ben egyik
irányban az Egyetem térig, a másik irányban az Orczy térig utazhattak az
emberek. A tér másik jelentős épülete az 1910-16 között épült
telefonközpont, amelynek alapítása Puskás Ferencnek és testvérének,
Puskás Tivadarnak, a telefonhírmondó feltalálójának köszönhető.
Ez az épületegyüttes egy beruházásnak köszönhetően hamarosan
szállodaként fog működni. Ugyancsak a XX. század elején (1910-1911)
épült a téren az ország egyik legnevesebb iskolája, a Fazekas Mihály
Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Az épületben egykor
gyermekvédelmi központ, sőt, óvoda is működött.
A teret 1949-ben a forradalom és szabadságharc 100 évfordulója
alkalmából nevezték át Horváth Mihály térre. A Friss Újság 1949.
márciusi lapszámának beszámolója szerint 14-én délután 3 órakor a
kerület lakói küldöttségének jelenlétében a Mária Terézia téri Horváth
Mihály emlékoszlopot, egyúttal a teret Horváth Mihály névre keresztelték
át. Az 1956-os forradalom sem kímélte a teret, a templom és a
környékbeli épületek is súlyos károkat szenvedtek. Hosszú évek teltek el
mire 2014-ben megszépült a tér, ahol harangjáték és szökőkút is helyet
kapott.
A kerület főterén rendezték a ’48-as megemlékezéseket, itt állították
fel a Józsefváros karácsonyfáját, és az elmúlt években korcsolyapálya is
működött a téren telente.
Horváth Mihály, a magyar történetírás jeles alakja
Horváth Mihály 1809-ben született a Csongrád megyei Szentesen. Mindössze
5 éves volt, amikor a család Szegedre költözött. Itt végezte elemi
iskoláit és a közép tanodát, később a váci papneveldében teológiát és
történelmet tanult.
1831-ben pappá szentelték és előbb segédlelkészként, majd grófi
családoknál nevelőként szolgált. A történelem már fiatal kora óta
érdekelte, 30 éves korára pedig már elismeréseket szerzett a történeti
irodalom terén. A Magyar Tudományos Akadémia 1841-ben rendes taggá
választja. Három évvel később a neves bécsi Theresianumban tanított
magyar nyelv és irodalmat, szabadidejében pedig a bécsi, soproni és
kismartoni könyvtárakban végzett kutatómunkát. 1847-ben hatvani plébános
lett, innentől Hatvani Mihály álnéven jelentek meg írásai.
A forradalom kitörését megelőzően Csanádi püspöknek nevezték ki,
1849-ben vallás és közoktatásügyi miniszter lesz. A szabadságharc
leverését követően bujdosók kenyerét kénytelen enni. Tizennyolc év
külföldön tartózkodást követően térhet csak haza báró Eötvös József, az
Akadémia elnöke közbenjárására. A köztiszteletben álló Horváth Mihályt
szegedi országgyűlési képviselővé, a Magyar Történelmi Társulat és az
Akadémia második osztálya elnökévé választják.
Gazdag munkásságának jelentősebb művei Az ipar és kereskedés története
Magyarországon, A magyarok története, Magyarország függetlenségi
harcának története, valamint A kereszténység első százada
Magyarországon. A megromlott egészségi állapota miatt 1878-ban a
csehországi Karlsbadba utazott és ott is hunyt el augusztus 19-én
tüdőszélhűdés következtében. A test hazaszállítását követően a Kerepesi
temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetésén részt vett Arany János
is. A síremlékét Huszár Adolf és Dunaiszky László készítette.