Az 1711. évi nagy pestisjárvány után Pest város tanácsa egy kis kápolnát építtetett itt a járványok ellen védelmező Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére. 1741-ben bővítették ma méretére, tornya 1797-ből való.

AJÁNLÓ

A budapesti Szent Rókus-kápolna a csodatévő ferences szerzetesről, a pestisjárványokból kigyógyulók védőszentjéről, Szent Rókusról elnevezett kápolna. Mai formájában 1765 óta áll a Kerepesi, a mai Rákóczi út mentén, az út józsefvárosi oldalán.

A mai Szent Rókus-kápolna helyén egy XI. században épült temetőkápolna állt, körülötte pedig a pestiek temetője terült el.

Az 1710-es pesti pestisjárvány után 1711. szeptember 4-én avatták fel a Szent Rókus fogadalmi kápolnát, amely Pest első kápolnája volt a városfalakon kívül.

A következő nagyobb járvány idején (1739-40), a város tanácsa szükségesnek látta Pest városfalain kívül járvány-barakk-kórház létesítését, amely a pestis elmúltával is fennmaradt és évről évre bővült. A kórház építésével egyidőben Pollack Mihály tervei alapján a kápolnát is kibővítették. A homlokzat és a harangtorony végső kialakítása 1765-ra valósult meg.

A kápolna 1870-ben (Haske rajza)

A Kerepesi út 1897-ben

A templom szentélye mögötti barakkban élt a Rókus-kápolna és egyben Pest utolsó remetéje, András, aki 1806-ban hunyt el. Az 1798-ban megnyíló Pesti Polgári Köz Ispotály jelenleg is működik – a Szent Rókus Kórház Európa egyik legrégebbi, nagy múltú egészségügyi intézménye, 2001 óta a Magyar Örökség része.

A Szent Rókus-kápolna és környezete 1902-ben

Veszélyessé vált homlokzati díszeit a kórház bővítése és a kápolna lebontásának tervezete miatt 1907-ben eltávolították és bezúzták. Korábbi barokk szobrai a következő - "pestis ellen védő” - szentek voltak: középen Immaculata-ábrázolás (1822-ből), a toronyemeleten a sárkányt letipró Szent Mihály arkangyal szobra, a volutákon Alexandriai Szent Katalin és Szent Borbála, az alsó sorban középen a fülkében Szent Rozália, kétoldalt Nepomuki Szent János–Szent Rókus, átellenben Szent Sebestyén–Xavéri Szent Ferenc szoborpárosai állottak.

A homlokzatát díszítő szobrok: Szent Rókus, Szent István, Szent László, Erzsébet, Margit és Imre, Szent Rozália
(a Rákóczi út felé eső sarkon kis márványtábla emlékeztet az 1838. évi árvízre)

Az építkezés elmaradása miatt 1908–1909-ben új szobrokat készíttettek Levisch (Lewisch) Róbert szombathelyi kőfaragóval, müncheni stílusban. Ezek: középen, a torony attikazáró párkányán két imádkozó angyal között Jézus Szíve-szobor, alatta a középső fülkében Szent Rókus, a volutákon Szent József és Páduai Szent Antal, kétoldalt, az oldalfülkékben pedig Szent Rozália és Páli Szent Vince alakja.

A Szent Rókus-kápolna 1928-ban

1945 januárjában, Budapest ostromakor több bombatalálat is érte a műemlékkápolnát, barokk boltívei beomlottak. A templom helyreállításakor fedezték fel, hogy a szentély alapja eredetileg egy háromlevelű lóhere alakú, kora keresztény imahely, cella trichora volt. Ez ma a Lux Kálmán tervei alapján kialakított altemplomként látható.

A Szent Rókus-kápolna 1952-ben

A kápolna az 1956-os forradalom leverésekor is súlyosan megsérült, tornyát és homlokzatát újjá kellett építeni. Callmeyer Ferenc tervei szerint ekkor állították vissza az addig hiányzó homlokzati szobrokat is, de nem a korábbi szentek ábrázolásával.

Háborús sérülések 1956-ban

A sérült kápolna 1956-ban

A Józsefvárosi Önkormányzat adománya révén 2002-ben felújított szobrok fentről lefelé, attribútumaik szerint: Szent Rókus, lejjebb, a bal volután ismeretlen püspök, akit Szent Gellérttel azonosítanak, középen Szent István, a jobb volután ismeretlen püspök, akit Szent Adalberttel azonosítanak, a harmadik szinten Szent László, Szent Erzsébet, Palermói Szent Rozália (fekvő), Szent Margit és Szent Imre alakjait láthatjuk a mai homlokzaton balról jobbra. A szobrok közül többet (Szent Imréét biztosan) 1957 körül Ambrózy Sándor szobrászművész alkotott. A Szent Margit-szobor Dabóczi Mihály alkotása. Szent László alakját Turcsányi Árpád készítette, 1957-ben.

A helyreállított Szent Rókus-kápolna 1960-ban

Árusok a kápolna falánál 1961-ben

Szentélyében Mattioni Eszter 1963-tól készített hímeskő alkotásai láthatóak. Ugyancsak az ő művei az altemplom oltárképe és padlómozaikja.

Külső, műemléki tatarozása 2002-ben készült el. Urnatemető 2006 óta van benne.

A kápolna előtti téren 1867 óta áll az Immaculata-szobor, Lengyel Miklós, az egri prépost-kanonok ajándéka Pest városának. A második világháborúban nem sérült meg, 1949-ben mégis lebontották, újraállítására csak 1991-ben került sor, akkor is több kisebb-nagyobb módosítással, mintegy 10 m-rel arrébb korábbi helyétől, az eredeti öntöttvas kerítés nélkül.

A templom búcsúja augusztus 16-án van.

A piciny kápolna madártávlatból (kép: Google)

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ