E területen már a plébánia megalakulása előtt Páli Szent Vince szerzetesei működnek. A Szeretet Leányai (Vincés Nővérek) Ranolder János veszprémi püspöktől 1875-ben alapított és hatalmassá nőtt (óvoda, elemi, polgári, tanítónőképző, ipari középiskola) leánynevelő intézmény-együttest vezetik.
A Gát utcai templomból induló és 1923-ban alapított
plébániának 1930-ban a főváros egy telket jelölt ki az akkori Vásártér
(mai Haller-park) területén. Az telekadományozásnak kikötései között
szerepelt, hogy a területet kizárólag templom és plébánia építésére
lehet majd felhasználni, illetve az, hogy az építendő templom
legjellegzetesebb része, a tornya, a Mester utca belső szakaszának
tengelyvonalába, a templom főtengelye pedig a Haller- és a Mester utca
szögfelező vonalába essen.
A templom építésének munkálatai 1935. április 29-én kezdődtek meg dr.
Fábián Gáspár műépítész tervei szerint. A kereszthajós, latin kereszt
alaprajzú, neoromán plébániatemplom 1936-ra el is készült, és ugyanazon
év október 18-án Serédi Jusztinián hercegprímás Páli Szent Vince
tiszteletére felszentelte.
A szentély két oldalán található a sekrestye és a depositorium, melyek a
szentély mögött körfolyosóval vannak összekötve. Az épület összes
boltozata vasbeton, tetőzete eternitpala, a torony fedése pedig kőből
készült.
A templombelső a román stílusnak megfelelően van kialakítva. Fábián
Gáspár tervezte többek között a főoltárt, a szószéket és több
berendezési tárgyat is. A főoltár oszlopfejei carrarai márványból, az
oszloptörzsek zöld márványból, az oltárlap siklósi szürke márványból, a
többi rész pedig piszkei vörös márványból készült a Weisenger cégnél.
A főoltár homlokzatán öt mozaik látható, amelyek Krisztussal
kapcsolatosak (bárány, hal, kereszt, búza, szőlő). A mozaikok Zsellér
Imre munkái. A szószék alapja és lépcsője haraszti kőből és márványból,
felső része pedig színes márványból készült, felette hangfogó tetőzet
van.
A padokat Domoky József, a négy gyóntatószéket Topor Endre, a
sekrestye-szekrényeket pedig Percze asztalos készítette.
A szentély öt üvegablaka Palka József műve: a középső Páli Szent Vincét,
a többi négy pedig a tevékenységét ábrázolja (a lazaristák missziós
munkája, a Szeretet Egyesület, az irgalmas nővérek iskolai és kórházi
működése). A kereszthajó hat nagy ablakán magyar szentek láthatóak: az
egyik oldalon Szent István, Szent Imre és Szent László, velük szemben
pedig Szent Erzsébet, Boldog Gizella és Szent Margit. Ezek a
felszentelés után folyamatosan, egészen 1941-ig készültek. A mellékhajók
ablakait Zsellér Imre bűnbánattal és gyónással kapcsolatos 1939-es képei
díszítik, mivel itt találhatóak a gyóntatószékek is.
A kápolnában látható a főváros 1938-as adománya, Feszty Árpád Krisztus
siratása című festménye. A templom bejárata fölött egy 220 cm-es
haraszti mészkőből készült Szent Vince-szobor áll. Az alkotás 1920-ban
készült 210 cm-es gipsz változata a székesfehérvári Bory-várban látható.
A bejárati szobor Bory Jenő 1936-os alkotása. Az orgonát 1943-ban az
Angster gyár építette, majd 1985-ben Gyöpös László átépítette.
A templombúcsút minden év szeptember 27-én, Szent Vince halálának napján
tartjuk.
A templom látványa 1942-ben, az egykori ferencvárosi Vásártérről nézve
Az egykori Vásártér és a templom jelölése egy 1948-as térképen
A templom (a Haller utca és a Mester utca kereszteződésének) látványa a magasból
(kép: Google)
Képek