A XIX. században megindult nagyarányú bolgár betelepülés egyik jelentős központjává vált Budapest, különösen a főváros déli határán jelentő Ferencváros. Itt kezdte meg működését 1914-ben a Magyarországi Bolgárok Egyesülete, s 1916-ban a Lónyay utcában alakult meg a bolgár egyházközség. Szintén a kerületben nyitotta meg kapuit az első bolgár iskola 1918-ban.

AJÁNLÓ

Ezek az intézmények azonban hamarosan szűknek bizonyultak az egyre gyarapodó bolgár kisebbség számára. Ekkor kezdeményezte a Magyarországi Bolgárok Egyesülete az új iskola és templom építését. A székesfőváros 1930-ban telket adományozott a bolgároknak céljaik megvalósításához. Ezután kezdtek hozzá a Vágóhíd utcai templom építéséhez, amely 1 év múlva el is készült.

Az építkezés költségeit teljes egészében a Magyarországi bolgárok fedezték, adományaikból hetvenezer pengő gyűlt össze. Az ortodox templom megépülésével a Középső-Ferencváros vált a bolgár kisebbség kulturális és szellemi központjává. A templom alkotója a századelő nagy építésze Árkay Aladár.

Munkásságában jelentős helyet foglal el a templomépítészet. Hét temploma közül a Vágóhíd utcai bolgár templomot fejezte be utolsónak. A tervezéshez több, kiemelkedő bulgáriai templom szolgált mintául, köztük a híres szófiai Alekszander Nevszki székegyház és a bacskovói kolostortemplom.

1931-ben készült el a Vágóhíd utcai bizánci stílusú templom, melyet Árkay Aladár tervezett, több kiemelkedő bulgáriai templom, köztük a híres szófiai Alekszander Nevszki-székesegyház és a bacskovói kolostortemplom alapján. Árkay Aladár háromhajós, bizánci alaprajzú, kupolás imaházat tervezett, melyben megtaláljuk az ortodox liturgia helységeit is. A templom sajátos építészeti értéket képvisel, hiszen nem csupán Budapest egyetlen bizánci stílusú épülete, de egyben a bolgár ortodox egyház legnyugatibb kapuja is.

A templom 65 éve a magyarországi bolgárság összetartozásának megtestesítője, egy élő, tevékeny kisebbség szimbóluma. Az építészettörténetileg fontos műemlék egyben a bolgár ortodox egyház Közép- és Nyugat Európai egyházmegyéjének központja, Simeon metropolita székhelye. A templom a bolgár egyház szentjeinek, a szláv írásbeliség megteremtőinek - Szent Cirill és Metód - nevét viseli, akiket a római katolikus egyház Európa védőszentjeivé avatott.

2020. október 19-én, hétfőn, Rilai Szent János (Iván), Bulgária védőszentje ünnepén, a magyar–bolgár barátság napján átadták a felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templomot, és a templomkertben felavatták a kommunizmus idején vértanúhalált halt Borisz metropolita, a magyarországi bolgár közösség lelkivezetője szobrát.

2020. október 19-én, hétfőn, Rilai Szent János (Iván), Bulgária védőszentje ünnepén, a magyar–bolgár barátság napján átadták a felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templomot, és a templomkertben felavatták a kommunizmus idején vértanúhalált halt Borisz metropolita, a magyarországi bolgár közösség lelkivezetője szobrát.

A bolgár közösség ugyan kicsi, de megmaradása fontos Magyarországnak – hangoztatta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a magyar–bolgár barátság napján Budapesten, amikor ünnepélyesen átadták a felújított Szent Cirill és Szent Metód-templomot, és a templomkertben felavatták a kommunizmus idején vértanúhalált halt Borisz nevrokopi metropolita szobrát.

Soltész Miklós hozzátette: Borisz metropolitát, a magyarországi bolgár közösség lelkivezetőjét éppen 60. születésnapján gyilkolták meg a kommunisták – szobra emlékeztet a kommunizmus valamennyi bolgár, magyar és közép-európai áldozatára.

Az államtitkár kitért arra is: a közösség megmaradását a kormány támogatja, ezért adnak 2,6 milliárd forintot, hogy a IX. kerületi templom szomszédságában felépülhessen egy bolgár kulturális központ, amelyben helyet kap a nemzetiségi óvoda és iskola is.

Valeri Szimeonov, a bolgár Nemzetgyűlés alelnöke a magyar kormány támogatását megköszönve kiemelte: az elmúlt években volt alkalma megismerkedni valamennyi, az anyaországon kívül élő bolgár közösséggel, és sehol sem találkozott olyan hozzáállással, annyi kormányzati segítségnyújtással, mint Magyarországon. Megjegyezte,

az öt évvel ezelőtti megállapodás, amely szerint október 19. a bolgár–magyar barátság napja, azért is fontos, mert Bulgáriának egyetlen más nemzettel sincs ilyen közös ünnepe.

Muszev Dancso, a magyarországi Bolgár Országos Önkormányzat elnöke Borisz nevrokopi metropolitát méltatva felidézte: 1915-ben, egy évvel a Magyarországi Bolgárok Egyesületének megalakulása után érkezett Magyarországra, így ő lett a közösség lelki, szellemi vezetője, és ő állt annak a törekvésnek az élére, hogy saját egyháza és iskolája legyen a magyarországi bolgároknak.

A többnyire kertészettel foglalkozó bolgárok Bulgária török uralom alóli felszabadulása után, a gazdasági válság miatt, a jobb megélhetés reményében érkeztek az Osztrák–Magyar Monarchia területére. A 19. század végén megindult, több hullámban lezajlott betelepülés egyik jelentős központjává Budapest vált, különösen a főváros akkori déli határát jelentő Ferencváros.

A több tízezer bolgárkertész eleinte ingázott, csak a nyári időszakot töltötte Budapesten, később azonban végleg letelepedtek a fővárosban. A közösség 1914-ben alapította meg a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, majd 1916-ban a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat. A közösségnek 1930-ban ajándékozott telket a főváros a Vágóhíd utcában, hogy felépíthessék templomukat.

A templom és a kertjének felújítását, valamint a szoborállítást 24,5 millió forinttal támogatta a magyar kormány.

A magyar és a bolgár parlament 2016-ban nyilvánította október 19-ét, Rilai Szent János, Bulgária védőszentjének ünnepét a két állam barátsága napjának. A bolgárok a Magyarországon hivatalosan elismert tizenhárom nemzetiség egyike; a legutóbbi, 2011-es népszámlálás alkalmával 6500 vallották, hogy van valamilyen bolgár kötődésük.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ