A Budapesten letelepedett és főképp a kőbányai üzemekben dolgozó lengyel katolikusok 1907-ben kérik, hogy az óhegyi (Kápolna téri) fogadalmi kápolnát használatba vehessék. 1908-ban Danek Vince lengyel származású papot nevezik ki lelkésznek, aki az itteni, valamint a lengyelországi és amerikai lengyel katolikusok adományaiból felépítteti Árkay Aladár tervei szerint a templomot (198 m2) és mellette (Óhegy utca 11.) a lengyel szociális otthont.
"Ezt a templomot Hlond Ágoston lengyel bíboros
hercegprímás 1930. augusztus 15-én szentelte fel. Tízéves évfordulóján a
Nagy Varsói Csatának, amelyben a lengyel vitézség visszaverte a Vörös
Hadsereget. A lengyel-magyar ezeréves barátság jegyében a Magyar-Lengyel
Egyesület" - olvashatjuk a kőbe vésett történelmet a lengyel templomban.
Még a XIX. század utolsó harmadában sok lengyel jött Magyarországra,
akiknek nagy része a kőbányai téglagyárakban dolgozott, és itt Kőbányán
telepedett meg. A mélyen vallásos lengyelek számára első templomul az
apró, kőbányai Conti-kápolna szolgált.
Önálló templomuk felépítésének - akkor már régóta feszítő - kérdése
1914-ben került a főváros törvényhatósági bizottsága elé. Határozat
született a kőbányai lengyel templom megépítéséről, és a helyéül
kijelölt telket 1915-ben a hívek rendelkezésére bocsátották. A
világháború azonban keresztülhúzta a számításokat.
Mivel a helyi lengyelség zömmel a szegények rétegébe tartozott, bizony
az építkezésre fordítható pénz is csak vékonyka erekbe csörgedezett. Egy
Danek nevű lengyel pap kezdte a gyűjtést.
Gyűjtőperselyével a két világháború között még Amerikában is szerencsét
próbált. Ám amikor visszaérkezett, kiderült, hogy még az onnan hozott
pénz sem elegendő. A templom építéséhez tehát jókora késéssel, csak
1925-ben foghattak hozzá. Felszentelésére 1930-ban került sor.
Valamivel később, a templom mellett a Lengyel Ház is felépült. Mindkettő
Árkay Aladár tervei szerint. A Házban lengyel apácanővérek, gyermekek és
idősek gondozásával foglalkoztak.
A II. világégést követően a kommunisták feloszlatták
a szerzetesrendeket. 1952-ben a Lengyel Házat is elvették, a nővéreket
hazaküldték. Ezután öregek otthonaként működött. A templomot is elvették
a lengyelektől, és magyar papra bízták. Így a használatban maradt
templomot a magyaroknak sikerült épségben megőrizniük.
1989-ben kezdődhettek itt újból a lengyel misék. Ezeket eleinte
lengyelül beszélő magyar papok- legelőször Leszkowski Pál - celebrálták.
Majd azután Lengyelországból érkeztek papok, akiket a "Jézus Társaság a
Külföldön Élő Lengyelekért" szerzetes rend küldött. 1998-ban
visszakapták a Lengyel Házat is.
2015. szeptember 20-án Szent II. János Pál-vérereklyét kapott a
budapesti Mindenkor Segítő Szűz Mária-plébánia. Az alkalomból Erdő Péter
bíboros mutatott be II. János Pál pápa életszentségéért hálát adó
szentmisét, és vette át a Krakkóból érkezett ereklyét.
Koncelebrált Edmund Druz SChr, a Societas Christi pro Emigrantibus
tartományi főnöke, Grzegorz Piotr Bielaszka atya, a magyarországi
Apostoli Nunciatúra tanácsosa, Balogh Attila, a Szent László-templom
plébánosa, továbbá a Krisztus Társasága papjai, akik az elmúlt 25 év
során plébánosként szolgálták a lengyel-magyar híveket.
A szentmisén jelen volt Roman Kowalski lengyel nagykövet, Csúcs
Lászlóné, a magyarországi lengyelek parlamenti szószólója, továbbá a
városvezetés több képviselője. Közreműködött a lengyel Szent Kinga
Kórus.
A liturgia végén Danek Vince-emlékéremmel köszönték meg a lengyel
közösség szolgálatában végzett kiemelkedő munkát.
Képek