Már 1914-ben megalakult a Kelenföldi Evangélikus Templomépítő Egyesület, de a háborús évek ítéletnapjai s lelki dermedtsége miatt csak 1924-ben ért be az építkezés gondolata.

AJÁNLÓ

A templom Kelenföld és Lágymányos határán található. Mivel a két városrész területét nehéz megállapítani, ezért a Déli vasúti híd vasúti töltésének vonalát tekinthetjük határvonalnak. E vonaltól északra van Lágymányos, míg délen Kelenföld. A régi térképeken ugyan Kelenföld szerepel - a középkori település neve után -, de a Lágymányosi-tó feltöltésével kialakult új városrész miatt e terület inkább tartozik Lágymányoshoz. A templom magát Kelenföldi Evangélikus Gyülekezetnek nevezi, a Wikipédia Lágymányosról szóló cikke alapján viszont elmondhatjuk, hogy Lágymányos déli határa maga a vasútvonal. Kérdés, hogy a Fehérvári úttól nyugatra eső rész melyik városrész területébe tartozik?

Már 1914-ben megalakult a Kelenföldi Evangélikus Templomépítő Egyesület, de a háborús évek ítéletnapjai s lelki dermedtsége miatt csak 1924-ben ért be az építkezés gondolata. A főváros 1925-ben adományozta a jelenlegi telket az egyháznak. A tervek elkészítésével Schulek Jánost (a Halászbástya és a Mátyás templom építészének, Schulek Frigyesnek a fiát) bízták meg. Az alapkő letételét 1926. szeptember 19-én ünnepelték, a templomot 1928-ban avatták fel.

Kelenföld városrész 1928-ban

A templom és környezete 1929-ben (megdöbbentő látvány az akkor még beépítetlen városrész - háttérben a Gellért-hegy lankái)

A templom neoromán stílusban épült, a bejárat kapubélletes megalkotásában és az ajtók, ablakok lezárásának félkörívében érezteti román jellegét. De a templomtér nem különül hajókra, és a dongaboltozat csak a karzati és a szentélyrészre szorítkozik. Hármastagolású főhomlokzata a mellékutcára néz. Középen emelkedik a harangtorony, mellette kétoldalt 1-1 hatszögalapú, belül kerek alaprajzú melléktorony, karzatra vezető lépcsőkkel. A 31 méter magas főtorony harangházát széles kettős ablakok díszítik. Az előtérből néhány lépcső vezet az 1989-ben kialakított kolumbáriumba.

A templom 1937-ben

Ez az egyházi épület Magyarországon az elsők között adott helyet egy épülettömbben a gyülekezeti munka különböző tevékenységeinek. Schulek János egységes stílusban kialakított épületcsoportjának magva a templom, ehhez csatlakozik kétoldalt 1-1 épületszárny.

A templom 1939-ben (jobbra halad a mai Bocskai út - akkor Lenke út)

Eredeti módon, a tanácstermet a mellette levő templomtérrel két hatalmas ajtó köti össze, amelyeket ünnepeken kinyitnak. A belső teret ritmikusan tagoló vasbeton ívekhez kapcsolódik a fából készült mennyezet. A karzat két vékony pilléren nyugszik. A Rieger-cég orgonáját 1934-ben avatta fel az egyházközség. Az orgonát 1974-ben átépítették Sulyok Imre tervei szerint.

A templom belső berendezése magyaros jellegű – így a színes ablakok virágmotívumai, a széles padok és székek fafaragásai, az ajtók, az alacsony, nyolcszögalapú szószéknek és a papi ülőhely támlájának virág- és csillag-alakzatai. A szentélytől balra áll a vörösmárvány keresztelőmedence (1932). Eredeti szép megoldás, ahogy a szarkofágalakú, kétszínű márványoltár támlájának teteje lépcsőzetesen emelkedik. Raksányi Dezső oltárképe (1933) Hitetlen Tamás történetét eleveníti meg, amint Krisztus megmutatja sebeit a kételkedőnek.

1957-ben Dr. Kotsis Iván építészmérnök vezetésével felújították a templombelsőt. Azóta díszíti a bejárattól balra a falat vallási szimbólumok sorozata: Andrássy Kurta János szobrászművész kovácsoltvas munkája. A templom külső falán a clevelandi Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia ajándéka: márványtábla Kúr Csaba szobrászművész bronzdomborművével. Az arckép az ötvenes években püspökségétől kétszer törvénytelenül megfosztott, koholt vádak alapján börtönbe zárt püspöknek állít emléket: “Itt szolgált Ordass Lajos, 1941-1945″.

A templom belseje (kép: Pádár László)

1998-ban, a templom felavatásának 70. évfordulóján a templomtérben leleplezték Ordass Lajos emléktábláját. Az évforduló alkalmából kiadott könyvből megismerheti az egyházközség részletes történetét is. 2005-ben templomunk berendezése – Győri Tamás és családja ajándékaképpen – egy keresztelőtállal bővült, mely Madarassy István munkája. Jelentős kelenföldi egyéniségekkel készített riportok olvashatók a MEVISZ által készített “Nem voltak egyedül” című könyvben.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ