Az Október 23-a út mentén találjuk ezt az építészetileg megragadó templomot a Magyar Advent templomát, mely a zsúfolt budai bérházak, lakótelepek és üzletközpontok között messzebbről alig észrevehető.

AJÁNLÓ

A trianoni határszabás után az elcsatolt országrészekről tömeges bevándorlás indult az anyaországra, így Budapestre is. A megnövekedett számú reformátusságot a már meglévő templomok nem tudták befogadni, az egyházközségek nem tudták megfelelően ellátni lelki gondozásukat. Így az 1920-as és 1930-as évek Magyarországára egy tömeges templomépítés és vallási fellendülés volt jellemző.

A Budapest-Lágymányos-Kelenföldi Missziói Egyházközség 1926. január 1–én alakult meg, amely addig a Budapest-Budai Református Egyházközség részét képezte. Ünnepélyes keretek között tették le az egyházközség templomának alapkövét, az akkori Fehérvári út és a Lenke út sarkán. Az épületnek a Magyar Advent Temploma nevet adták Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének javaslatára. A költségeket több minisztérium, Budapest székesfőváros, továbbá holland református hívek adományai biztosították. Az építkezés fővédnöke Magyarország kormányzója, vitéz nagybányai Horthy Miklós volt.

A templomot és az azt közre fogó két bérházat Medgyaszay István (1877-1959) építész tervezte. A négyemeletes bérházak 1929. november 1–re készültek el. Magát a templom épületét 1930. november 16-án nagy ünnepi külsőségek között szentelték fel. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Horthy Miklós, akit katonazenekar és díszszázad köszöntött. Ez volt az egyetlen budapesti református templom, amelynek a felszentelésen a kormányzó részt vett.

A felszentelési istentiszteleten a résztvevők sokasága miatt, az altemplomban helyet foglaló hívek számára a prédikációt megafon segítségével kellett kihangosítani. Az eseményről a Magyar Rádió helyszíni közvetítést adott. A templom és a bérház együttese a két világháború közötti építészet kiemelkedő alkotása, amelyre a terméskő és a vasbeton használata mellett a népi építészet formakincsének tudatos alkalmazása jellemző.

A templom 1947-ben

A templom főhomlokzatát a bejárati árkádsor és a monumentális torony együttese határozza meg. A belső tere a kétszintes karzattal együtt ötszáz ülőhellyel rendelkezik. Különleges figyelmet érdemel a liturgikus tér kialakítása, amelyben szép egységet képez az úrasztala – szószék - és az orgonaházat tartó „kopjafaszerű" oszlopok fából faragott együttese.

A toronyban két harang található. Az egyiket még a templom felszentelése előtt, 1930 virágvasárnapján, a másikat, a Horthy Miklós-emlékharangot 1934. november 16-án szentelték fel. A harangokat Szlezák László (1870-1953) aranykoszorús öntőmester készítette.

Anyaegyházközségé 1932. január 1-én a Budapesti Református Egyházmegye megalakulásával egy időben vált a gyülekezet. 1935. december 22-én adták át rendeltetésének az orgonát, amely a németországi Walker-gyárban készült. A hangszert egyházi használat előtt néhány évig egy budapesti moziban használták, néma filmek zenei aláfestéséhez.

Az épület a II. világháborúban jelentősen megrongálódott, a károkat 1955-re állították helyre.

A templom 1953-ban

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ