BudapestCity.org | Budahegyvidéki református templom

Budahegyvidéki református templom

XII. kerület, Budahegyvidék, Böszörményi út 28.

Írta: Varga Máté 2021. augusztus

A Budahegyvidéki Református Egyházközséget 1931-ben alapították az akkortájt benépesülő budahegyvidék református lakói. Az istentiszteleteket kezdetben a Márvány utcai iskolában tartották, mígnem 1935-ben meg nem vásárolták a Böszörményi út és a Beethoven utca sarkán álló épületet, amely mindmáig a gyülekezet otthona.

A Böszörményi út és környéke az 1920-as évek utolsó éveiben kezdett el beépülni. A Böszörményi út és a Gaál utca (ma Beethoven utca) sarkán egy Amerikából hazatért magyar vállalkozó hozta lére Claridge nevű mulatóját, ahol étterem, kávéház, bridzsklub működött, valamint az épület tetején egy terasz várta a vendégeket. A hely a gazdasági világválság idején, 1933-ban csődbe ment, így az épületet eladták, amit 1935-ben vette meg a négy évvel korábban alapított Református Egyházközség.

Az egyházközség korábban különböző bérleményekben működött (az istentiszteleteket hosszabb ideig a Márvány utcai iskola tornatermében tartották), de az új szerzeményt sem tekintette véglegesnek, ugyanis a terveik szerint a közelben található egyik telken (a mai MOM Park helyén) építették volna fel a végleges templom, amint összejön hozzá a kellő fedezet.

Az első istentiszteletet 1935 május 5.-én tartották. A templom első lelkésze dr. Szabolcska László (Szabolcska Mihály költő fia) volt, egészen az 1957-ben bekövetkezett haláláig.

A terveknek a második világháború, majd a kommunista diktatúra szabott gátat: 1948-ban a II. Kerületi Tanács elvette a telküket, így maradtak az ideiglenesnek szánt egykori étterem épületében. Ekkor a hívek adományaiból fémvázas haranglábat emeltek hozzá.

Csak az 1980-as években, a diktatúra enyhülésével vetődhetett fel újra a gyülekezeti ház bővítésének, templom-jellegűvé formálásának gondolata. A templom látogatottsága ekkorra jelentősen megnőtt és a nem templom céljára emelt épület szűknek bizonyult. A presbitérium elhatározta, hogy az épületet átépítik. Az átépítés fő szempontjai a befogadóképesség megnövelése, az épület templom-jellegű kialakítása, a sok problémát okozó lapostető megszüntetése és az építkezés alatti folyamatos gyülekezeti működés lehetővé tétele voltak.

Az átépítésre a tervpályázatot 1990-ben írták ki. A 17 pályaműből a zsűri a "Genève" jeligéjű pályázatot nyilvánította győztesnek, Nyíri Mária és Varga László építész-házaspár tervét.

A kiviteli terveket Nyíri Mária 1994-ben készítette el. Időközben a rendezési terv lehetővé tette egy 33 m magas torony építését is. Ez utóbbi statikai terveit Wehner Péter készítette, a tervek általános statikai tervei Detre Dezső nevéhez fűződnek.

Egy teljesen új templom kialakítására ugyan nem volt lehetőség, elkészült viszont a karzatos templomtér, a sátortető a korábbi lapos tető helyén, valamint az erdélyi templomokra emlékeztető saroktorony. Ezt azért építették így, mert a harmincas évektől kezdődően elég sok Erdélyből elszármazott református telepedett le a környéken.

Az építkezés kivitelezését a szentendrei "Kámfor" építőipari kft. végezte el. A toronygömbben helyezték el az épület alapító okmányát. A belső berendezés (szószék, úrasztala, énekmutató táblák, világítótestek stb.) terveit Fekete György belsőépítész, a gyülekezet tagja készítette, aki annak kivitelezésében sajátkezűleg is résztvett. A szószéket és a világitótesteket díszítő fafaragások az 1999-ben elhúnyt Barabás József erdélyi fafaragó művész munkái.

Az átépítés anyagi fedezetét a gyülekezeti tagok adományai, a dordrechti holland testvérgyülekezet segítsége, a XII. kerületi önkormányzat hozzájárulása és a Dunamelléki Egyházkerület kiegészítése biztosították.

A templomban 2001-ben új, digitális orgonát állítottak fel. A gyülekezet tervezi az építés folytatását, mert a lelkészlakás fafödémének kicseréléséhez és a manzárdban tervezett helyiségek kialakításához az építkezés végére nem maradt forrás.

Az épülettel azonban sok probléma adódott. Egyrészt kevésnek bizonyult a 350 fő befogadására alkalmas tér (hiszen számtalanszor volt olyan esemény, amin legalább 500-an kívántak részt venni), másrészt a kilencvenes évek közepén lezajló bővítéskor, a meglévő elavult szerkezetek, nyílászárók, szigetelések és a gépészet korszerűsítése nem történt meg.

A templom ismételt átépítése - hosszas egyeztetések után - végül 2019-ben kezdődött.

Az építkezés során a templom alapterületét hatvankét négyzetméterrel növeték meg, így nyolcvannal több férőhelyet tudnak biztosítani. Az alagsori szint ugyanekkora területtel bővült, így négy korszerű hitoktatótermet alakíthattak ki és a cserkészek is nagyobb teret kaphattak. Bár nem lett magasabb, a jelenlegi saroktorony is átépült. Ennek helyén egy új, falazott torony készült el. További fontos változás, hogy az épület akadálymentes lett.

Az épület 2019. őszére készült el, de csak jövő tavasszal vehették birtokba a hívők. Az udvar rendbetétele még egy évet váratott magára.