Budán a XIX. században egyetlen evangélikus gyülekezet volt, amelyet Mária Dorottya evangélikus hitű főhercegnő, József nádor felesége alapított 1819-ben.

AJÁNLÓ

Az istentiszteleteket először a főhercegnő várbeli otthonában tartották, majd 1847-től a Dísz téren felépült első budai evangélikus templomban. Ezt a templomot 1895-ben lebontották, és helyette a Bécsi kapu téren épült fel a Budai ágostai hitvallású Evangélikus Egyház új temploma. A budai evangélikusok számának növekedésével a 20. század elején megalakult az önálló Óbudai és Kelenföldi Evangélikus Gyülekezet.

Az első istentiszteleti helyiségben, a Németvölgyi úti elemi iskolában 1936. április 14-én Glatz József vallástanár igehirdetésével kezdődött el a gyülekezet élete. Hét évi utánjárás után a Lelkészi Kör megkapott egy közeli telket templomépítési célra. A háború miatt azonban az építkezés nem kezdődött el.

A katonaság 1944 októberében lefoglalta a polgári leányiskolát, ezért az istentiszteleteket 1944. december 26-ig a Böszörményi út 28. számú református imateremben tartották. Budapest ostroma alatt nagyon sokan vesztették életüket. A Budai Egyházközség lelkészei közül négyen meghaltak. A budahegyvidéki hívek lélekszáma 2000 alá csökkent.

Többszöri üldöztetés, valamint költözések után a gyülekezet 1958-ban templomépítési célra megvette a XII. ker. Királyhágó u. 16. számú telket, amelyre azonban nem kapott építési engedélyt. A gyülekezet működése fenntartása érdekében 1961-ben kénytelen volt eladni az értékes Királyhágó utcai telket. A gyülekezetnek ettől kezdve több mint 3 éven át nem volt felügyelője és tisztikara.

1993-ban lehetőség adódott a fél évszázad óta várt templom felépítésére. 1994-ben a gyülekezet állami kárpótlásként templomépítési ingatlanhoz jutott a XII. kerületi Kék Golyó utcában. A telekkönyvileg rendezetlen telken hatlakásos, háborús sérülésekkel tarkított, rossz állagú, önkormányzati kezelésű lakóház, 22 elhanyagolt képű, rendezetlen tulajdonú garázs és egy barakk raktárépület állt. 8 év áldozatos munka árán az épületeket elbontották, majd felépítették a jelenleg is látható templomot.

Erről így ír az Építészfórum 2001-ben: "A tervezés már 1994-ben megkezdődött, de a szomszédság tiltakozása miatt tucatnyi vázlaton és elképzelésen akkor nem jutottunk túl. A műemlékház nyomorúságos állapotban lévő 7 lakásának, valamint a keskeny telken szabálytalanul felépített, összetákolt garázssor kiváltásának története nemcsak a XII. kerületi Önkormányzat, de a tervezők munkáját is nehezítette. A szabálytalan beépítések felszámolására készített új telekszabályozás, a telekegyesítési eljárás és a szomszédban élő lakossággal folytatott, véget érni nem akaró huza-vona az 1998-ban jóváhagyott RRT elfogadásával zárult".

A templom tervezője Benczúr László építészmérnök volt. Benczúr László és munkatársai több tanulmány- és vázlattervet, engedélyezési tervet és kiviteli tervet készítettek el, a beépíthető alapterületen a lehető legjobb funkcionáls megoldással, esztétikailag igen szép külső és belső megjelenítéssel, a 21. századnak megfelelő épületgépészeti, elektromos és elektronikus berendezésekkel, akadálymentes közlekedés biztosításával.

A gyülekezet a templom felépítése után 1 évvel, 2002-ben orgonával gazdagodott. A kétmanuálos, pedálműves, 17 regiszteres, 1053 fém- és fasípos, francia barokk hangzású orgonát Gálos Miklós tervei alapján a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra építette.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ