A templom a zugligeti Római Katolikus Plébánia temploma. 1913 és 1917 között épült a Szent Család tiszteletére. Építtette: Almássy Mária az Angolkisasszonyok akkori főnöknője a Rathfarham-i (Írország) intézeti templom mintájára. Tervezője: dr. Hültl Tivadar Kivitelező építész: Havel Lipót. Stílusa: újromán stílus.
A templom kereszthajós. A négy hajó találkozásában
van a liturgikus tér. A szentségi oltárt Del-Amico olasz művész faragta.
Az oltár alsó részén elhelyezett fájdalmas Szűz dombormű, az örökmécsest
tartó két evangéliumi okos szűz és a templom bejárata fölötti dombormű,
- amely Jézust a gyerekek barátját ábrázolja - Vass Viktor magyar
szobrászművész munkája. Az oltárkép a szentély falát burkoló mozaik. Ez
Kelet-Európa legnagyobb mozaikalkotása, Zsellér Imre munkája.
A templom falát burkoló márvány Dalmáciából való, a két zöldes oszlop
siklósi márvány. A templom előtti két sötétszürke oszlop Csehországból
való porfír. A Szentségi oltár egy része, a lépcsője és a liturgikus tér
padlózata magyar ruskicai márvány, míg a domborművek, és az okos szüzek
szobrai karrarai márvány. Ugyancsak karrarai márvány a főhajónál Páduai
Szent Antal és Szent Júdás Tádé apostolok szobra.
A templom kereszthajós. A négy hajó találkozásában van a liturgikus tér.
A szentségi oltárt Del-Amico olasz művész faragta. Az oltár alsó részén
elhelyezett fájdalmas Szűz dombormű, az örökmécsest tartó két
evangéliumi okos szűz és a templom bejárata fölötti dombormű, - amely
Jézust a gyerekek barátját ábrázolja - Vass Viktor magyar szobrászművész
munkája.
Az oltárkép a szentélyfalát burkoló mozaik. Ez
Kelet-Európa legnagyobb mozaikalkotása, a meráni zárdatemplom mozaikja
nyomán készült. Zsellér Imre munkája. A Szent Családot ábrázolja:
középen a megdicsõült Krisztus, a családok királya, balra édesanyja, a
boldogságos Szűz, jobbra nevelőatyja, Szent József. Előttük Szűz Mária
szülei: Szent Joachim és Anna. Angyalok veszik őket körül, akik Krisztus
kínszenvedésének eszközeit tartják kezükben. Három angyal, a Hit, a
Remény, és a Szeretet jelképei szalagra írva tartják: Quid quid Deus non
est, nihil est et pro nihilo computari debet. Magyarul: Ami nem Isten,
az semmi és semminek is kell tartani. Azaz: Csak Isten bírja a létet
önmagában, és Õ ad minden létezőnek értelmet.
A fõhajóban a négy oltárkép a Szent Családra vonatkozik. A szentélyből
nézve jobb oldalon a kis Jézus születése, és menekülése Egyiptomba. Bal
oldalon a munkájában elfáradt Szent József homlokáról Jézus letörli a
verejtéket. Végül Szent József halála Jézus és Mária jelenlétében. A
jobboldali mellékhajóban a magyar szenteket láthatjuk. Az első ablakon
Szent Margit, IV. Béla király leánya, amint a domonkos apácák
kolostorába lép. A másodikon Boldog Gizella, Szent István király
felesége, amint a koronázási pSzentlélekalástot hímezi. A másik oldalon
Szent Erzsébet, II. Endre kis leánya, amint a koronáról lemondva a
szegények szolgálatára szenteli életét. A mellette lévő ablakképen Szent
Imre herceg, Szent István király fia, amint a visegrádi templomban
szüzességi fogadalmat tesz. A kórus feletti rózsaablak Szent Cecíliát
ábrázolja. A liturgikus tér feletti rozetta pedig a Szentlélek Úristent
ábrázolja galamb képében.
Képek