Angyalföldön, a Váci út külső részén, a Tripolisznak nevezett területen 1917-ben alakul meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület. Egyházközséget szerveznek 1923-ban. Foerk Ernő tervei szerint 1929-ben kezdik el a templom (900 m2) építését. 1930. november 21-én szenteli fel Serédi Jusztinián hercegprímás.
Angyalföldön, a régi Váci út külső részén, a
Tripolisznak nevezett városrészben (a Terézvárosi plébánia területén)
1917-ben alakult meg a Hóvirág Kisegítő Kápolna Egyesület, és az itt élő
hívek számára a karmelita atyák a Tomori úti iskola két tornatermében
végezték a vasárnapi és ünnepnapi szentmiséket. Az egyházközösség
1923-ra a szervezték meg, s még ugyanebben az évben a fővárosi tanügyi
hatóság véglegesen átengedte a tornatermeket kápolnai célra. 1923.
december 1-jén az Érseki Főhatóság Mester Jenőt helyi lelkésznek nevezte
ki.
Foerk Ernő – aki a szegedi dóm építésze is – tervei szerint 1929-ben
megkezdődött a templom (900 m2) építése, a Budapest-Székesfőváros által
nyújtott támogatásból és a hívek adományaiból. A kivitelező a Paulheim
és Weninger cég volt. A neoromán stílusú, kéttornyú, latinkereszt
alaprajzú, bazilikás elrendezésű templomot 1930. szeptember 21-én
szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás. Három évvel
később plébániai rangra emelték a lelkészséget. 1940 elején elkészült az
egyházközség kultúrháza, ugyanezen év szeptemberében pedig, a plébánia
épülete is, Dr. Fábián Gáspár terve alapján.
A templom 1930-ban (kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
Budapest-képarchívum)
A templom üvegablakain a legnagyobb magyar szenteket láthatóak, két mellékoltárát Jézus Szíve és Szűz Mária tiszteletére készültek. A szentély freskóján a dicsőségesen uralkodó Jézus Krisztus, a szembemiséző oltár felett a kazettás mennyezeten a Bárány látható. Az orgonakarzat színes üvegablakain történelmi címereink veszik körül a fővárosi címert.
A templom 1930-ban
A második világháborús károk főhatósági segélyekből és a hívek adományaiból
fokozatosan eltűntek. 1955-ben a templom megkapta az esztergomi tanítóképző
orgonáját, melyet 1967-ben korszerűsítettek. 1972-ben Rácz Gábor kialakította a
templomban az új – süttői márványborítású – liturgikus teret. Ő készítette
1975-ben a szembemiséző oltár, az ambó és a kereszt tűzzománc lemezeit is. A
vízszintes kompozíció a központra, a lángok felfelé törése, az áldozat
bemutatására irányítja a tekintetet. Az ambó burkolata a fény és a víz
átszüremlését ábrázolja. A felül lévő fényforrás egybefonódó hármas köre a
Szentháromságot szimbolizálja. A fényforrásból lefelé ömlő fényzuhatag, mely
fokozatosan átvált csillogó vízfelületbe, a keresztség szentségére utal. A
kereszt kompozíció a hagyományos körmeneti lándzsás kereszt új értelemben való
felelevenítése.
1980-ban a korábbi Szent Mihály főoltárképet, egy sokak által bírált – mert a
templom összképétől elüt – tűzzománc képre cserélték, mely a három főangyalt
ábrázolja. A sekrestyében áll az eredeti faoltár, melyet annak idején a Kisegítő
Kápolna Egyesület használt.
1995. augusztus 15-én szentelték fel a templom alatt létesített urnatemetőt. A
’90-es évek folyamán a templom külső, belső felújításra került, többek között
megtörtént az ólomüveg-ablakok restaurálása. Az urnatemető második szárnya
2004-re készült el, a plébánia teljes felújítása 2005-ben fejeződött be.
2007-ben a templom tornyait restaurálták, 2008-ban pedig a templom teljes
elektromos vezetékhálózatának cseréje történt meg.
2022. szeptember 13-án befejeződött a Szent Mihály-templom külső felújítása. A
neoromán stílusú, vöröses téglából és fehér kőből épült templom 1930-ban épült
Foerk Ernő tervei szerint. Visszakapta régi fényét az angyalföldi Szent
Mihály-templom, a Babér u. 17/b alatti épület külső felújítása nemrég készült
el. Szeptember 11-én szentmise keretében került sor a templom megáldására, a
szentmisét Erdő Péter bíboros celebrálta. A felújításban az anyagi fedezetet
legnagyobb részben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, kisebb részben a
Köztársasági Elnöki Hivatal és a XIII. kerületi önkormányzat, illetve a hívek
adományai tették ki.
A homlokzat megtisztítása 2022-ben (kép: Szent Mihály plébánia)
Az egyházközségben két énekkar – egy klasszikus és egy gitáros – teljesít
szolgálatot. A plébánia többek között a fiatal házasok körének, óvodás
hittannak, felnőtt bibliaóráknak és vasárnaponként agapénak ad helyet. A környék
három iskolájában rendszeres hitoktatást folyik. A kerületben, az utóbbi
évtizedben, folyamatosan zajlanak építkezések, ennek következtében új lakók –
köztük fiatal családok is – nagy számban költöznek a plébánia területére. A templom búcsúnapját szeptember 29.-én
tartják, vagy a hozzá közelebb eső vasárnapon. A plébánia területén körülbelül
15.000 ember él, ebből katolikus 9.000 fő.
Képek