A Béke téri Szent László plébániatemplom Angyalföld első plébániatemploma volt, amikor 1929-ben átadták, és máig fontos szerepet játszik a városrész vallási életében. A neogótikus stílusban épült templom a XIII. kerület egyik központi helyén, a kerületi Önkormányzat épületének tőszomszédságában áll, parkkal körülvett területen.

AJÁNLÓ

1910-ben az akkor még a terézvárosi plébániához tartozó területen templomépítő egyesület alakult. 1912-ben megvették a Szent László utca 26. számú házat, és ennek üveggel fedett udvarán rendezték be az ideiglenes kápolnát. 1916-ban az önálló lelkészség szerveződött, majd 1919-ben a lelkészség elnyerte a plébániai rangot. Területén 1923-ra három új egyházközség alakult.

1928-ban telket kaptak templom és paplak építésére, és még ebben az évben elkezdték az építkezést. A Hallmann Pál vezetésével folyó munkálatok gyorsan haladtak, az alapkövet decemberben helyezte el Serédi Jusztinián bíboros, és ugyanő szentelte fel a templomot 1929. november 10-én, mikor az elkészült. Később a tőzeges talajon a fal egy része süllyedni kezdett, ezért a templomot betonoszlopokkal kellett stabilizálni, és a padlót is ki kellett javítani. 1939-ben a régi kápolnát kultúrházzá alakították.

A templom 1930-ban

A 633 négyzetméteres templom latin kereszt alakú, háromhajós neogótikus épület, félköríves apszissal. A bejárat felett emelkedő főtoronyhoz oldalról két kisebb torony kapcsolódik, valamint a fő- és kereszthajó metszéspontjában huszártorony is épült.

A templom belsejét három 1939-1942 között készült szárnyas oltár díszíti, Molnár C. Pál alkotásai. A főoltár képei Szent László életéből vett jeleneteket ábrázolnak. Bal oldali harmadában négy képen látható a király születése, a leányrabló kun üldözése és a leány megmentése, László csatája a kun Ákossal, valamint a Tordai-hasadék keletkezésének legendája. Az oltár jobb oldalának képein Salamon elleni háborúját, a váradi püspökség megalapítását, egyik csodatételét és halálát festette meg Molnár C. Pál. A középső nagy képen keresztes háború vezetésére kérik fel Lászlót, amire a király halála miatt nem került sor. A baloldali mellékoltár a Jézus Szíve oltár, míg a jobboldali a Rózsafüzér Királynőjének oltára.

1942-ben készítette el a Rieger Magyar Királyi Orgonagyár a templom a három manuálos, 33 regiszteres, összesen 2141 sípos elektro-pneumatikus orgonáját. Az orgonának sajátos hangzást kölcsönöz, hogy - az éppen dúló második világháború alatt jelentkező ónhiány miatt - az ónt cinkkel helyettesítették az alapanyagában.

A háború alatti bombázásban a templom és az orgona is súlyosan megsérült. Utóbbi helyreállítására 1945-ben átmeneti lépéseket tettek, átfogó felújításra sokáig nem volt pénz. Végül a járóasztalt és egyes sípokat is le kellett cserélni, az 1991-es felújítás kissé átrendezte a karzatot, több helyet hagyva a kórusnak

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ