Rákos mezején 1280-tól gyakran tartottak országgyűléseket, amelyek közül több a barátok templomában végzett ünnepélyes szentmisével fejeződött be. Egyesek véleménye szerint a jelzett templom a mai ferencesek temploma helyén állott, az országgyűlések pedig Pest város falán kívül, a templomtól nem messze zajlottak le.
Más vélemény szerint az országgyűlések központja a
mai rákosfalvai plébánia területén emelkedő Király-domb volt, amely
közelében Mátyás király vadaskertje is húzódott, a barátok temploma
pedig az ún. Gizella műemlék-kastély helyén (XVI., Egyenes utca) állt.
Ennek falában ősi épületrészek fedezhetők fel.
A török idő után a Festetics család birtokába került a terület. Ők
építették a Gizella-kastélyt is, feltehetőleg az ősi romon. Tőlük a
birtokot Zsivora György vásárolta meg, aki 1872-ben parcelláztatott egy
részt és ezen alakult ki Rákosfalva.
1919-ben alakul meg a helyi plébánia. Istentiszteleti célokra először
ideiglenes fatemplom szolgált, amelyet Král István épített 1874-ben.
Pucher József tervei szerint 1887-re készül el Szent István király
tiszteletére a neoromán kőtemplom, amelyet 1949-ben oldalhajóval
bővítettek a mai nagyságra (230 m2).
Az 1970-es évekre a régi település eltűnik. Helyén a Füredi úti
lakótelep épül. Ezzel a rákosfalvai plébánia Budapest egyik legnagyobb
lélekszámú plébániája lesz. A lebontott plébánialak helyett 1971-ben a
templommal összefüggően, egyházi tulajdonban lévő plébániaház épült. A
főhajó egy új kórussal bővült, amelyen helyet kapott az új orgona is. A
keresztút Nagy-Kovács Mária, a Szent Antal és Szűz Mária szobor Kopp
Judit alkotása.
Képek