József nádor igen fiatalon meghalt leánya, Hermina főhercegnő emlékére 1856. szeptember 8-án szentelték fel a Hermina kápolnát, a Kassai téri templom jogelődjét. A kápolna adta a városrész nevét.
1919 áprilisában dr. Csernoch János bíboros
hercegprímás az Erzsébetvárosi plébániához tartozó Budapest-Herminamezőt
önálló plébániai rangra emelte és a vezetésével Mihalovics Zsigmondot
bízta meg. A következő években a hívek száma annyira megnövekedett, hogy
új, nagyobb templom építését kellett elhatározni.
Az 1924-ben plébánossá kinevezett Mihalovics Zsigmond megkezdte a
gyűjtést a költségekre, aminek eredményeképpen 1936. szeptember 20-án
Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás jelenlétében megtörtént a templom
alapkőletétele a Főváros által adományozott telken. Az építkezés
Petrovácz Gyula építészmérnök tervei szerint folyt. A következő év
elejére elkészült a huszártorony, nyárra felkerült a toronykereszt, majd
november 14-én Serédi Jusztinián felszentelte a templomot. Ekkorra a
szemben levő plébániaépület is elkészült.
A második világháború súlyos károkat okozott a templomban. A közeli
Rákosrendező pályaudvar bombázása miatt az ajtók és ablakok
megrongálódtak, a tető károsodott, sőt az eredetileg csúcsíves
toronysisak is ledőlt, amit később a templom stílusához jobban illő,
majdnem lapos tetővel állítottak helyre.
1948-ban pótolták a háborúban elvitt harangokat.
Az 1960-as évek elején Beszédes László és Kontuly Béla készítette el a
templom belső festését és freskóit.
1975 és 1986 között folyamatosan végeztek renoválási munkálatokat.
Rendbehozták az üvegablakokat, újjáépítették a tetőzetet, felújították a
teljes villamos hálózatot. A két oldalhajót könnyűszerkezetes üvegfallal
leválasztották, felújították a freskókat, a templomot kívülről
újjáfestették. A felszentelés 50. évfordulójára készült el a 3 manuálos,
48 regiszteres 3470 sípszámú orgona, melyet 1987. november 22-én áldott
meg dr. Paskai László prímás, esztergomi érsek.
A templomban gyakran tartanak egyházi és világi komolyzenei koncerteket,
kórusok, szólóénekesek (pl. Kertesi Ingrid), orgonaművészek (pl. Varnus
Xavér) részvételével.
A templom és környezete a magasból, az 1970-es évek végén
(kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár)
1990-ben új liturgikus tér került felszentelésre, az oltáron Szent László ereklyével. 1994-ben az altemplomban kolumbárium épült.
A kapu utáni előtér freskója, az ajtók fölött (kép: Varga Máté)
A neoromán stílusú templom téglahomlokzatán vörös és világos felületek
váltakoznak. A főkapu timpanonja a Szentháromság ábrázolását keretezi. A fölötte
magasodó torony két oldalán kerek lépcsőtornyok állnak. A bejárat feletti
oromzat első szintjén óriási, egyszerű mérműves rózsaablak látható, fölötte tíz
négyzetméteres vörös-arany színkompozíciójú mezőn olvasható Szentlélek hét fő
ajándéka.
Az előcsarnokban álló missziós keresztet 1935-ben ünnepélyes menettel vittek az
templom építésének helyszínére. Innen két kétszárnyú ajtó vezet a bazilikális
elrendezésű templom főhajójába, melyet egy-egy oszlopsor választ el a jobb és
bal oldali mellékhajóktól. A kereszthajó után következik a félkör alakú apszis,
melyet oszlopok zárnak le.
A szentélyben látható Keresztelő Szent János szobrával díszített keresztelőkút,
melyet a főoltárral együtt Fischer Ferenc és Fischer Ágoston szobrászművészek
készítettek ruskicai márványból.
Az északi mellékhajóban Szűz Mária tiszteletére, a déliben Jézus Szívének
szentelt oltár látható. Az északi kereszthajóban Szent Erzsébet-oltár, a déliben
Szent István-oltár áll.
A 85 színes ablak Zsellér Imre alkotása, magyar szenteket, a Szentlélek hét fő
ajándékát, továbbá a főváros címerét és Jézus Krisztust ábrázolják.
A templom belseje (kép: Thaler Tamás)
Képek