Szent Domonkos szerzetesrendje Budán 1221-ben, Pesten 1230-ban telepedett meg. A tatárjárás, majd a török megszállás alatt a templom és a kolostor ismételten elpusztult. 1701-ben mindkettőt újjáépítették, de II. József elvette a rendtől (1785). A dominikánusok 1903-ban telepedtek le ismét Budapesten, jelenlegi helyükön, a Thököly úton.
A Szent Domonkos szerzetesrend 1905-ben nyilvános
kápolnát nyitott Budapesten, a Thököly úton, majd ugyanitt felépült
1912-1915 között a templom is a Rózsafüzér Királynéja tiszteletére
Hofhauser Antal tervei szerint, Paulheim Ferenc kivitelezésében.
1915. október 3-án Csernoch János hercegprímás szentelte fel a
templomot, mint a rózsafüzér ima országos szentélyét. A plébánia
1919-ben alakult.
A templom 1915-ben
A templomban a háborús sérülések rendbehozatala után,
1977-ben került sor az új liturgikus tér kialakítására Perczel Dénes
tervei szerint. A kommunizmus miatt, 40 éves kényszerű szünet után 1989.
szeptember 1. óta ismét domonkos szerzetesek látják el a plébánia és
templom szolgálatát. 1989 és 2007 között a Domonkos Rendhez, 2007.
augusztusa óta ismét az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik a
templom és a plébánia (Rózsafüzér Királynéja Plébánia néven).
Möller István tervezte a carrarai márványból faragott főoltárt, amelyen
a Rózsafüzér Királynéja látható a kis Jézussal, balra Szent Domonkos,
amint átveszi a szentolvasót, jobbra Sienai Szent Katalin, lejjebb külön
fülkében Szent V. Pius pápa és Nagy Szent Albert püspök és egyháztanító
szobra áll. A két kis mellékoltáron álló Jézus Szíve és Szent József
szobor Ligeti Lajos műve. A kereszthajó oltárait az Árpád-házi Szent
Margit és Szent Domonkos oltárokat Petrovácz Gyula tervezte. Fölöttük
Kontuly Béla 1940-es években készült freskói láthatók: a szent
királyleány és a rendalapító életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A
színes üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek, a szentélyben a hét
szentség, a hajóban ó- és újszövetségi jelenetek, a freskókba foglalt
ablakokon pedig Szent Margit és Szent Domonkos életéből vett jelenetek
láthatók. Az orgonakarzat alatt álló Pieta-t Antal Károly, Páduai Szent
Antal szobrát Krausz I. készítette.
A templom 1960-ban
A bejárat melletti hatalmas feszület a "tiroli
kereszt", Andreas Crepaz munkája, amelyet tiroliak hoztak 1930-ban
Budapestre a Szent Imre év alkalmából, és az ünnepségek után
templomunknak adományozták. Ez a kereszt ékesítette II. János Pál pápa
1991-ben, a Hősök terén tartott szentmiséjének oltárát.
Az 1997-ben keletkezett tűz hatalmas károkat tett a templomban. A
templom kincse Árpád-házi Szent Margit csontereklyéje, Csernoch János
ajándéka. Orgonáját a pécsi Angster cég készítette.
1997-ben egy nagy tűzeset következtében teljesen kiégett az orgona és
környéke, valamint jelentős károkat szenvedett a templom, melyet ezt
követően életveszélyessé nyilvánítottak és használaton kívül helyeztek.
A templom 2007-ben került az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez,
amelynek jelentős anyagi támogatásával (és egy-két "állami" pályázat
segítségével) 2008. tavaszán megkezdődhetett a templom belső felújítása.
A munkálatok során megerősítették a meggyengült mennyezetet, kicserélték
az elektromos vezetékeket, majd a sok kőműves munka után újrafestették
színes ill. díszítő festéssel a falakat. Az orgona újjáépítése is - mely
évekkel korábban kezdődött az erre a célra létrehozott alapítvány
segítségével � a befejezéséhez közeledik.
A Róth Miksa által készített ólomüveg ablakok, és a két monumentális
Kontuly Béla szekkó felújításához azonban még nincs meg a szükséges
anyagi forrás, így csak az adakozó lelkű testvérek segítségére
számíthatunk.
Képek