Rákospalotai evangélikus templom
XV. kerület, Rákospalota, Régi Fóti út 73.
XV. kerület, Rákospalota, Régi Fóti út 73.
A rákospalotai gyülekezet a reformáció terjedésekor alakult. Az ellenreformáció idején a fóti lelkészek gondozása alá került. 1749-tõl a hívek Cinkotára jártak istentiszteletre, s hivatalosan 1774-tõl önállóságukig a cinkotai gyülekezet leányegyházaként szerepeltek.
1794-ben II. Lipót császár engedélyével gróf
Galánthai Fekete Jánostól kapott telken iskolát építettek s itt
tartották vasárnapi könyörgéseiket előbb tót, majd magyar nyelven. A
gyülekezet 1871-ben önállósult és vált anyaegyházközséggé. 1894-ben egy
ideig Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fia volt az egyház felügyelője.
A kis templom (Juhos utca 28.) megépítése Károlyi gróftól kapott telken
a 45 évig itt szolgált tanító, Simon Pál nevéhez fűződik. Esztergályi
Mihály főesperes szentelte fel 1855-ben.
A hívek számának növekedésével új templom építése vált szükségessé.
Terveit László György készítette. Alapkőletételét 1936-ban ünnepelték
Pröhle Sándor templomépítő lelkész idejében, s a kész nagy templomot
(Régi Fóti út 73.) Kovács Sándor püspök szentelte fel 1941. december
21-én. Építésének költségeihez a gyülekezet tagjai nagy arányban
járultak hozzá. A II. világháború aránylag csekély pusztulást okozott.
A nagytemplom négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos épület (a
homlokzatiak jóval magasabbak a másik kettőnél), középen kupolával, dór
oszlopos előcsarnokkal.
A modern vasbeton épületben a reneszánsz stílus jegyeit alkalmazta a
tervező: központos elrendezés, kupolás középtér, a föléje helyezett
áttört hengeres, külön kis kupolával ellátott "lámpás", az antikizáló
bejárati oszlopsor. A tornyokon is ismétlődik a kupolalezárás, vasbeton
pilléreken. A homlokzatokat hosszú, keskeny ablakok tagolják. A vasbeton
anyag követelte egyszerűség a templomot világos szerkezetűvé teszi.
Arányaiban, felépítésében nagyszabású és ünnepélyes.
A belső teret a sok ablak előnyösen világítja meg. Az egy lépcsőfokkal
emelt oltárteret szépen kidolgozott kovácsoltvas rács választja el a
templomhajótól. Bak János oltárképe (1941) Jézus mennybemenetelét
ábrázolja. A kis templomból hozott orgonát Váradi Miklós építette át. A
keresztelőkút és szószék egyidős a templommal, utóbbit Luther-rózsa
díszíti, alatta aranybetűs faragás hirdeti: Boldogok akik hallgatják
Istennek igéjét és megtartják.
Az oldalfalak mentén 6 szekrényben a templom 50 éves jubileumára készült
állandó helytörténeti kiállítás látható. (1996)