Az idetervezett épület-komplexum egy templomból, s hozzácsatlakoztatva lelkészlakásból, illetve gyülekezeti házból állt volna eredetileg. Azonban mire Csaba Rezső építészmérnök-tervező által javasolt tervek elkészültek volna, s a kivitelezéshez is hozzá lehetett volna fogni, az országban a II. világháborúba való belépés következtében számos nehézséggel kellett szembenéznie az építtető gyülekezetnek. Maga a templom 1939. május 18-án, az alapkőletételt követően kezdett el épülni.
Az ősrákosi református gyülekezetrész egyháztagjai példásan adakoztak, s az építésben is segítettek, hogy legalább a templom felépülhessen. Az építkezést az akkori Kultuszminisztérium és a MÁV is támogatta.
Alapkőletétel 1939-ben
Az épület kétszintes, s egy kis harangtoronnyal épült
meg. Nagytornya 26 méter magas. Az alsó szinten gyülekezeti terem,
illetve színpadterem épült, míg a templomszintet két szimmetrikusan
épített lépcsősorral lehet elérni. Maga a templomtér 100 négyzetméteres.
A templomépület 1944-re készült el, s Dr. Ravasz László püspök valamint
Benkő István esperes részvételével illetve szolgálatával 1944. április
16-án került felszentelésre.
Az 1950-es években a világháborús időket követően az épület állaga
annyira megromlott, valamint a közművesítés elmaradt, így hosszú időn
keresztül csak a vasárnap 9 órakor kezdődő istentiszteletet tudták a
földszinti teremben megtartani, a felső szint évtizedekig üresen állt. A
sok-sok gyűjtést, adományszerzést követően végül csak 1994. október
31-én ünnepi istentisztelet keretében vehette birtokába a gyülekezet a
templomteret.
Itt található két nagyméretű márványtábla, melynek tanúsága szerint az
elmúlt 60 év alatt is megőrizte Isten az ő gyülekezetét a kezdetektől
máig. A templombelső szószék feletti falán Dr. Kertész Kálmán presbiter
1997-ben készített fafaragása látható: a Magyarországi Református Egyház
címere. A kistoronyban egy 80kg súlyú harang hívogatja a híveket
vasárnaponként az istentiszteletre. 1998-ban készült el a templom
főfalán látható márványtábla, mely az épület rendeltetését hirdeti.
Az istentiszteletek alkalmával egy Hollandiából kapott elektromos orgona
szolgáltatja a kíséretet a gyülekezeti énekléshez, de a gyülekezet
felújíttatta kicsiny harmóniumát is, amely évtizedekig szolgált.
Említésre méltó a tárgyi emlékek közül a Dr. Nagy József presbiter által
adományozott egyetlen tölgyfából készült úrasztal, melyet 1956-ban, a
forradalomban lelőtt fia emlékére készíttetett, s adományozott a
gyülekezetnek az 1970-es években.
A MÁV-telep területén belül a kommunizmus alatt egyes részeket
leromboltak, helyükre a Rákos út mentén a hét darab csúszózsalus pontház
1974–1979 között, beljebb a szegedi házgyár elemeiből a 4 és 10 emeletes
panelházak 1982–1987 között épültek (Rákos úti lakótelep). A telep
egységét leginkább az azt kettészelő M3 autópálya bevezető szakasza töri
meg, amely 1980-1982 között épült. A Széchenyi úti felüljáró 1984-ben
készült el. Jellemző, hogy míg az autópályától délkelet felé szinte
minden ház megmaradt, attól északkeletre 3 kivételével az összes régi
lakóépületet lebontották. A lebontott részeken a kisebb, egyszintes,
kétlakásos épületek álltak.
Képek