A templom a Baross Gábor utca és a Kalitka utca sarkán található, a bejárat a Baross Gábor utcáról nyílik. Parkolni a Kalitka utcában lehet, melynek a templommal szembeni fele zsákutca.

AJÁNLÓ

Mátyásföld község reformátussága a Rákosszentmihály Sashalom Egyházközséghez tartozó együlekezet részét képezte. Istentisztelet tartására - alkalmi megoldásként - a Baross Gábor utcai iskola egyik osztályterme szolgált. Nagyobb, jelesebb alkalmakra a mozit, vagy valamilyen más termet vettek igénybe.

1930. november 9-én megalakult a Mátyásföldi Protestáns Egyesület, mely szervezeti szabályzatában az alábbi célokat tűzte ki:
1. A mátyásföldi protestáns egyházközség megalakulásának előkészítése.
2. A vallásosságnak, evangéliumi erkölcsnek, hazafiságnak és a felebaráti szeretetnek ápolása.
3. Mátyásföldön templom és paplak építése.

A fentiekből kiderül, hogy elsődlegesen nem református, hanem protestáns templom építése volt a cél, vagyis közös evangélikus-református templom. Az akkori idők igen nagy vívmánya lett volna, ha ennek épül. Az elképzelések megvalósításában sokat segített a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének nagyvonalú felajánlása, miszerint a templom építésének helyéül odaajándékozza a tulajdonában lévő, báró Szurmay Sándor utca sarkán lévő telket.

A közérdek úgy kívánta azonban, hogy a leendő templom inkább új-Mátyásföldön legyen, tekintettel arra, hogy az elemi iskolán kívül semmilyen középülettel nem rendelkezett e terület. A Nyaralótulajdonosok Egyesülete osztotta ezt a véleményt, és felajánlotta, hogy az elajándékozott telket 4000 pengőért visszavásárolja 1940. évtől félévi 600 pengős részletekben.

A Mátyásföldi Protestáns Egyesület a községi elöljáróságnál igényt nyújtott be a Baross Gábor és a Gyár utca sarkán lévő telekre, melyet akkor piacként használtak. Mivel a piac körül minden telek villaszerű házakkal volt már beépítve, sokan szerették volna annak megszűntetését egészségtelen és szűkös mivoltára hivatkozva. A telek megszerzésének mégis igen sok akadálya volt. Talán a legnagyobb, hogy azt maga a községi főjegyző ellenezte. A főszolgabíróhoz, majd az alispánhoz beadott fellebbezés után 1936 végére sikerült a telket templomépítés céljára megszerezni. Az ügyben igen sokat tett az akkori Protestáns Egyesület két nagy alakja, Farkas Sándor alelnök és Földes Géza nyugdíjas tanító, elnök. Az Egyesület választmányának már az 1935. november 30-án tartott ülésén jelentette Jaczkó Károly ellenőr, hogy 16.692 pengő áll rendelkezésre a templom megépítéséhez.

Az elnök vezetése alatt Templomépítő Bizottságot hoztak létre, s megbízták az építési tervek beszerzésével, a költségvetés összeállításával és a vállalkozókkal való tárgyalással.

Sándy Gyula műegyetemi tanártól kértek építési terveket, aki azokat elkészítette és a választmány el is fogadta. A Nyaralótulajdonosok Egyesülete azonban, mint a mátyásföldi viszonyokhoz nem meg felelőt, elutasította.

Az 1936. december 30-i gyűlésen a Protestáns Egyesület húsz tagjának indítványára kimondták az egyesület feloszlatását. Ennek oka többirányú nézeteltérésekben keresendő. Személyi ellentétek is felmerültek, de a legsúlyosabb ellentét az építendő templombelső kultikus célra történő berendezése körül alakult ki.

A reformátusok nehezményezték az állandó oltárlétesítését a templomban, az evangélikusok meg nem voltak hajlandók lemondani eziránti igényükről. Végül is a nézetkülönbség oda vezetett, hogy két külön templom építését határozták el. A költségekre már összegyűlt összeget arányosan elosztották.

Mátyásföldön 1937. január 1-vel megalakult a Mátyásföldi Református Fiókegyház. Ezután önálló szervezetként működött a Rákosszentmihály-Sashalmi gyülekezet mellett. Közös lelki pásztoruk Hörömpő Dezső volt.

A frissen megalakult fiókegyház kimondta templomépítési szándékát és a Csaba Rezső budapesti építőművész által benyújtott tervet fogadta el. A költségekhez szükséges fedezet egy részét (9.700 pengő) a feloszlott Protestáns Egyesülettől kapták, a többi különféle megajánlásokból, szeretetvendégségek szervezéséből, téglajegyek eladásából, házi perselyek gyűjtéséből, államsegélyből, főhatóságok adományaiból tevődött össze.

1937 őszén elkezdődött az építkezés, novemberre álltak a falak és a tető is. 1939 elején a torony is elkészült, csak a sisak hiányzott még. Ez utóbbit pénz hiányában csak később, 1940-ben sikerült megcsináltatni. A belső burkolat, valamint a bútorzat nagy része 1939 nyarán készült el miközben állandó pénzzavarral küzdött a kicsi alig 280 lelkes fiókegyház gyülekezete.

1939. október 1-re készen állt a templom a felszentelésre. Az október 2-án megjelent Magyar Értesítő így jelentette be az eseményt: A Pestkörnyék kedves villa városában, Mátyásföldön vasárnap szentelte fel a protestánsok közös áldozatával épült új református templomot és a Petrencs Miklós nyugdíjas alezredes hadbíró ás felesége által (gyermekük halálának emlékére) adományozott új harangot Dr. Ravasz László dunamelléki püspök.

A háborús idők ezt a vidéket sem kerülték el. A templom megsérült tetőszerkezetét ideiglenesen helyrehozták, néhányszor kisebb renováláson esett át. 1980-ban a toronysisak újult meg, 1989-ban új fedélszerkezetet és fedést kapott.

Az épület belső felújítása 1989-ben történt meg az egyházközség tagjainak adományaiból. Az új, vörösfenyőből készült szószék és úrasztala, valamint a Református Egyház címere Szőcs Albert mátyásföldi fafaragó munkája.

A külső és belső stílusában az erdélyi fatemplomokra emlékeztető szép épület tornyát 1993 tavaszán-nyarán hozták eredeti állapotba, szintén önerőből. A templom teljes külső tatarozására 1994-ben a belső felújításra pedig 1996-ban került sor.

1999-ben karzattal bővült a templom, majd 2000-ben következett az ablakok cseréje.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ