A századfordulón a helybeli reformátusok Rákospalotára jártak gyülekezeti alkalmakra. 1901. augusztus 11-én érett meg a helyzet, hogy önálló gyülekezetté formálódjanak, amikor Benkő István rákospalotai lelkész vezetésével "értekezleti gyűlést" tartottak és megállapították, hogy 380 református lélek igényli a fiókegyházközséggé alakulást.

AJÁNLÓ

Ezt egyhangúlag elhatározták és a rákospalotai gyülekezethez, mint anyaegyházközséghez való csatolásukat kérték az illetékes egyházi hatóságoktól.

Megválasztották a nyolctagú presbitériumot, s az első gondnok Karácsony Lajos lett. Kérést intéztek a tanügyi hatóságokhoz, hogy a református gyermekek számára legyenek hittanórák az elemi iskolákban. Intézkedtek a Rákosszentmihályon tartandó istentiszteletek rendjéről, amelyeket a mai Árpád utca egyik házában bérelt helyiségben tartottak. Megindult a gyűjtés terítők és kegytárgyak vételére is, melyben élen járt Hetessy Sándorné, aki úrasztali terítőt ajándékozott.

A gyülekezet fejlődését mutatja, hogy 1903-ban missziói egyházközséggé nyilvánították, Csömör, Rákosliget, Cinkota és Mátyásföld szórvánnyal. Összesen 891-en tartoztak ide. Keresztesy Sámuel lett a gondozó lelkész, aki tanító is volt, így a hitoktatást is elvégezte. 1904. novemberétől Benke István vette pártfogásába a gyülekezetet. Ő Budapestről járt ki a szolgálatok elvégzésére.

1903-tól fogva vannak jegyzőkönyvi nyomai a templomépítésre vonatkozó terveknek. 1904. január 31-én imaház céljára szolgáló házat akartak venni, a házvétel nem sikerült, ezért egy 823 négyszölöges telket vettek Rákosszentmihályon. Itt kívántak építkezni, de a gyülekezet szervezetlensége miatt az építkezés elmaradt. Próbálkoztak gyűjtőívek kibocsátásával is, de ez sem hozott jelentős eredményt.

1913-tól Kovács Zoltán lett a helyettes lelkész. 1913. november 9-én templomépítő bizottságot neveztek ki. Minden eszköz megragadásával megindult a gyűjtés. Az építkezéshez 30.000 koronával rendelkezett a gyülekezet. 1914. július 5-én elhatározták, hogy templomot és külön paplakot építtetnek 48.000 koronáért, de közbeszólt a háború. Az összegyűlt pénzt jóhiszeműen hadikölcsönbe fektették, mely a világháború elvesztése miatt el is úszott.

Biberauer Tivadar vezetésével 1915. november 28-a után újraindult a gyűjtés. A templomépítési álom 1927. augusztus 1-vel elindult a megvalósulás felé, ezen a napon megjelentek a templomtelken az építő munkások.

1928. április 1-én presbiteri díszülést tartottak, amikor a jelenlegi orgona helyén elhelyezték az alapító okiratot. Árkay Aladár terveit fogadták el, aki a magyar (erdélyi) népi romantika stílusában svájci építészeti elemek beépítésével tervezte meg az épületegyüttest. Az architektónikus kiképzés művészien és olcsón megoldható volt. Az épület monumentális, de festői hatást nyújtott. A hozzá épített 18 méter magas torony a Gellért-heggyel egyvonalban van. Harangjai 1928-ban születtek a Pesterzsébeti Harangművek RT. öntödéjében. 580 és 280 kg-osak.

A templom 1928-ban (kép: Szabó Ervin Könyvtár)

A gyülekezeti ház 1929-re megépült, de az egyházközség állandó pénzhiánnyal küszködött, így az örömbe üröm keveredett. Bizonyos visszaélések is történtek. 3 alkalommal volt kitűzve árverés az ingóságokra. Egyik alkalommal az elárverezett 240 db széket egy baptista könyvkötő mester vette meg, aki azonnal visszaajándékozta a székeket a gyülekezetnek. A helyzet rendezésére Biberauer Tivadar minden vagyonát ráköltötte, eladva szülői házát. Az állandó feszültségbe teljesen belefáradt, és egészsége megromlott az átélt izgalmak miatt. 1932. júniusától felfüggesztették állásából és 1933-ban meghalt.

Hörömpő Dezső 1933. év végén lett a templom lelkipásztora. Elképzelhetetlenül nehéz körülmények fogadták: széthúzás a presbitériumban és a gyülekezetben, kölcsönös vádaskodások, és bármennyire fontosnak tartották a lelki munkát, az egyházközség feje felett ott lebegett az aranypengőben megszabott banktartozás réme. Hörömpő Dezső a Konvent számvevőjeként jó pénzügyi szakember volt, aki átlátta a gazdasági helyzetet és következetes munkával helyreállította a gyülekezet anyagi helyzetét. Mi sem mutatja jobban, mint az, hogy 1940-ben a Rieger cégtől a ma is használatos orgonát megrendelték.

A második világháború nem végzett nagy pusztítást az épületben, a károkat rövid időn belül helyrehozták.

A templom 2011-ben

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ