Rákosszentmihály község evangélikusait az első, 1870-bõl eredő adatok szerint cinkotai lelkészek gondozták. Istentiszteleteiket az állami elemi iskolában tartották. Fiókegyházzá 1911-ben alakultak. Már 1910-ben indítottak gyűjtést templomépítési alapra.
A hosszú évekig tartó tervezésben, munkában az
oroszlánrészt Csák Gusztáv felügyelő végezte. Fordulópontot 1931.
jelentett, amikor Zirmann János volt felügyelő özvegye végrendeletében
általános örökösének nevezte meg a fiókegyházat, s Ferenc József (ma
Hősök) terén lévő ingatlanait ráhagyta azzal a kikötéssel, hogy a
templom ott épüljön fel.
Sándy Gyula, legtöbb XX.századi (különösen pestkörnyéki) evangélikus
templom építője kapta a megbízást a tervek elkészítésére.
Az alapkövet 1933. október 8-án tették le, s a kész templomot 1934.
június 17-én szentelte fel Raffay Sándor püspök. 1941-ben anyaegyházzá
válva a gyülekezet - a sashalmi fiókegyházzal együtt - elszakadt
Cinkotától. A háború és az ostrom visszavetette a felpezsdült egyházi
életet. Mind Sashalmon, mind Rákosszentmihályon csak a létfenntartásra
szorítkozhatott minden igyekezet és munka. Ezért 1951-ben egyesültek és
megszületett a "Rákosszentmihály-Sashalomi Evangélikus Egyházközség".
A templomtér négyszögalapú, központi elrendezésű, előhajóval, nyitott
árkádos előcsarnokkal. Az előcsarnok fölött hatalmas, pártázatos oromzat
(a felvidéki reneszánsz kedvelt formája) emelkedik. A torony fali részét
ugyanilyen oromfal fejezi be, mely magyaros jelleget ad a templomnak.
Sgraffito-díszítése az idő folyamán elpusztult. A nyugalmat, harmóniát
árasztó belső tér a háborúban sem sérült, eredeti képét nyújtja. Padjai
200 hívő befogadására alkalmasak. A fafaragásos, aranydíszítésű oltár
Ronván Ferenc faszobrász műve és adománya. Az oltárkép: “Engedjétek
hozzám a gyermekeket” Spandraft Ágoston festménye. A szószék,
baldachinján fehér galambbal, Ewald Béla munkája. A templomot 1994-ben
kívül-belül restaurálták.
Sándy Gyula korának egyik legtevékenyebb építésze volt. Ő maga így írt
erről: "Részt vettem kiírt tervpályázatokban, belföldön és külföldön
is, számos sikerrel. Csupán néhány jelentősebbet emelek ki ezek közül: a
zágrábi, az újpesti és Buda-Krisztina körúti postapaloták, vasbeton
szerkezetű sportcsarnokok, a soproni evangélikus hittudományi kari
épület, több iskola, kórház, lakóépület, 50-nél több templom, kultúrház.
Kiterjedt szakirodalmi tevékenységet fejtettem ki és mint tanár 1000-nél
több okleveles építésznek a nevelésében vettem részt”.
Képek