Fach Károly miniszteri tanácsos alapította, Munkás-Otthon Szövetkezet által 1897-ben megvásárolt területen kezdődött a mai település élete. A Rákosliget nevet 1937-ben kapta belügyminiszteri engedéllyel. A telep politikailag Rákoskeresztúrhoz, egyházilag Rákoscsabához tartozott, 1907-ben lett önálló nagyközség.
A hívek még 1903-ban megalakították a templomépítő
bizottságot, amely 1911-ben vette birtokba az akkori Fach téren a
templomépítésre szolgáló területet a nagyközség és a Szövetkezet
ajándékaként.
1913. november 1-jén Sztanek Pál építész templomtervrajzát elfogadták és
az alapkövet 1914. május 1-jén elhelyezték. 1915. augusztus 10-én
állították fel a Strizs István isaszegi oltárkészítő mester által
épített gót stílű főoltárt és 1915. augusztus 15-én az elkészült
templomot felszentelték.
A templom 1916-ban
Még 1910. szeptember 25-én az egyházközség és a
templom védőszentjéül Borromei Szent Károlyt választották. 1910-ben
lelkészlakot vásároltak, melyet 1928-ban, 1936-ban és 1984-ben
bővítettek.
Rákosliget 1915-ben alakult autonóm egyházközség, majd 1920. augusztus
3-i dátummal Hanauer Á. István váci megyéspüspök plébániai rangra emelt
és első plébánosává az eddigi expositust, a templomépítő Hillenbrand
Móriczot nevezte ki. A plébánia határait kétszer bővítették az ún.
Akadémia-teleppel és a Rákoscsaba-Újtelep vasúton túli terület egy
részével.
A templomot 1936-ban, majd 1984-ben sekrestyével és hittanteremmel
bővítették Dr. Kiss Barnabás tervei alapján. 1952-ben a lazarista rend
budai kápolnájából idekerült oltár a templom főoltára lett és ezzel
egyidejűleg a titulus Szent István király lett. A régi főoltár Szedres
községbe került. Az 1992-ben újjáalakult lazarista rend a főoltárt
visszakérte. Azóta az egyházközség és a templom titulusa Magyarok
Nagyasszonya. A templom jelenlegi alapterülete 360 m2.
Képek