Rákoskerten a városrész 1933-as alapítása óta mutatkozott igény katolikus templom építésére, ám a kijelölt telket a szocializmus évtizedeiben más célra használták fel. A templom megépítésének újabb konkrét tervét 2013-ban karolta fel az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, ehhez a Zrínyi utca 269. szám alatti telket kapta tartós használatba Rákosmente Önkormányzatától.
A nemcsak misézőhelyként, hanem közösségi házként és
urnatemetőként is funkcionáló Szent XXIII. János-kápolnát Major György
tervezte, alapkövét 2016. május 1-jén helyezte el Snell György
esztergom-budapesti segédpüspök. Az épület sajátossága a központi
helyiségben található mozgatható fal, melynek segítségével elválasztható
a szentély és a közösségi tér. „Főként a családokat és a fiatalokat
szeretnénk megszólítani: a válaszfal segítségével a közösségi tér akár
nagyobb zajjal járó családi és ifjúsági programok, például
asztalitenisz-verseny helyszíneként is szolgálhat” – tájékoztatott Szőke
Lajos rákoscsaba-újtelepi plébános. A szentély, mivel külön bejárattal
is rendelkezik, állandó szentségimádásra alkalmas szentségi kápolnaként
funkcionálhat, így segítve a környék lakóit a 2020-as Nemzetközi
Eucharisztikus Kongresszusra való felkészülésben.
Az október 15-i ünnepi szentmisén részt vett Dunai Mónika, Rákosmente és
Kőbánya országgyűlési képviselője, Riz Levente, a XVII. kerület
polgármestere, valamint mindazok, akik segítették a kápolna létrejöttét,
illetve részt vettek a megvalósításban. A számos érdeklődő miatt a közel
száz fő befogadására alkalmas épület szűknek bizonyult, sokan annak
kertjéből, illetve az utcán állva tudták csak követni a szertartást.
A szentmisén Erdő Péter bíborossal koncelebrált Galambossy Endre
rákoscsabai plébános, kerületi helyettes esperes és Szőke Lajos
rákoscsaba-újtelepi plébános. A szentmise kezdetén Szőke Lajos háláját
fejezte ki Erdő Péternek és a főegyházmegyének a támogatásért, melyből a
kápolna felépülhetett. A köszöntő szavak után következett az épület
megáldása, majd a prédikációt követően a kápolna oltárának
felszentelése.
1. Szent XXIII. János pápa tiszteletére hazánkban ma áldjuk meg az első
templomot. XXIII. János pápa úgy vonult be a történelembe, mint a zsinat
és a megújulás pápája. Ő maga és a II. vatikáni zsinat is ezt a
megújulást nem társadalmi elméletek alapján kereste, hanem az üdvösség,
a lelkek üdvösségének szolgálatában. A szent pápa megválasztása után ezt
írta lelki naplójában: „Most arra választottak ki, hogy a lelkek és az
Egyház igazi érdekeit képviseljem, azaz, hogy az Egyház végső célja: a
lelkek üdvössége, az égbe vezetése megvalósuljon. Ez elég számomra és
hálát adok érte az Úrnak”. Ez az a cél, amire az Egyház egész
igehirdetése, közösségi élete és liturgiája irányul. Ezt az örök életet
vagy örök boldogságot Krisztus egy nagy mennyei lakoma képében tárja
elénk, ahol a Mennyei Atya a házigazda.
2. A most felolvasott evangéliumi szakasz példabeszéd. Hangsúlya pedig
azok magatartásán van, akik Isten Országának örömhírét elutasítóan
fogadják. Magatartásuk forrása a büszkeség, a saját igaz voltukban való
bizakodás. Egy olyan igazság birtoklásának tudata, amelyet a törvény
megtartásának személyes igyekezetével, saját erőből meg lehet szerezni.
Ennek a magabiztosságnak az alapján utasítják el a valódi megigazulást,
amely az Istentől eredő megváltás.
Máté evangéliumában ez a példabeszéd az üdvösség történetének
allegóriája. A király, aki menyegzőt készít fia számára és szolgáit
küldi, hogy meghívják a vendégeket, maga a Mindenható. Ő az, aki a
prófétákat küldi, ő az, aki fiának ünnepi asztalához akarja leültetni az
egész emberiséget. Először hívja a választott nép tagjait. De sokan
közülük, akik már a törvények részletes értelmezésén alapuló farizeusi
lelkületet követik, elutasítják a meghívást. Nem fogadják el Jézus
személyét és tanítását. Az elbeszélés mögött ott húzódik egy másik
történet is. Magának Jézusnak a története, akit azzal vádolnak, hogy
bűnösökkel és vámosokkal ül egy asztalhoz. A törvénytudók köréhez nem
tartozó, hajdan rossz hírben álló, de megtérő egyszerű emberek méltók
arra, hogy részt vegyenek a Jézus tiszteletére rendezett lakomán. Akik
viszont ezért szemrehányást tesznek neki, magukat zárják ki nem csupán
egy földi vacsora, de a mennyei lakoma közösségéből.
3. Mert megtelhet a lakodalmas ház vendégekkel úgy is, hogy a világ
minden tájáról, ha tetszik az utcákról és a terekről hívják meg őket.
Így kapnak meghívást Krisztus egyházába és az üdvösségre a világ összes
népei. De az örök boldogság isteni lakomájában való részvételnek
feltétele van. Menyegzős ruha szükséges hozzá. Ez pedig ugyanazt
jelenti, mint Jézus életében a vámosokkal elköltött lakomákon:
bűnbánatra van szükség. Bármilyen volt is az életünk, bárhonnan jövünk
is, meghívást kaptunk az örök üdvösségre. De csak akkor juthatunk el
oda, ha megújítjuk az életünket, ha a keresztségben és a bűnbánat
szentségében vagy a tökéletes bánat titkos útjain kiengesztelődünk
Istennel és embertársainkkal, és életünket az Isten- és emberszeretet
legfőbb parancsa szerint igazítjuk. Amikor a Jelenések Könyve beszél a
menyegzős ruháról (Jel 19, 8; 22, 14), a megszentelő kegyelem állapotát,
az életszentséget érti rajta.
Legyen ez a templom és közösségi ház a megtérésnek, az imádságnak, a
Krisztussal való asztalközösségnek a helye. Újítsa meg, töltse el
fényével az itt élő közösség egész életét.
Szent XXIII. János pápa, könyörögj értünk! Amen.
A szentmisét agapé követte, melyen részt vett Erdő Péter bíboros is. A
kötetlen beszélgetés során szóba került, miért esett a választás Szent
XXIII. János pápára. A bíboros emlékeztetett, ha egy egyházmegyében
boldoggá avatás történik, illendő a soron következő, épülő templomot az
új boldog tiszteletére szentelni: így épült templom Boldog Salkaházi
Sára, illetve Boldog Meszlényi Zoltán püspök tiszteletére.
Szent II. János Pál és Szent XXIII. János szentek és egyházfők,
tiszteletük az egész világra kiterjed. II. János Pál pápa tiszteletére
már szenteltek kápolnát a főegyházmegyében: elérkezett az ideje, hogy
XXIII. János pápa is védőszentje legyen egy közösségnek – fogalmazott
Erdő Péter.
Képek