Ez a település keletkezésétől kezdve, Vecsés-Ganz-telep néven a második világháború végéig Vecséshez tartozott. Azután Pestszentlőrinchez csatolták (XVIII. kerület), így a főváros, Budapest része lett.
Az első istentiszteleti hely 1935-től egy szegényes
iskolakápolna volt. 1938-ban, mint önálló egyházközség elkezdte a
templomépítéshez szükséges építési anyagok gyűjtését, amely azonban a
háború folyamán részben elveszett. Az itt beépített téglamennyiség a
bombázások idején, 1944-ben óvóhelyekbe építve a lakosság védelmét
szolgálta.
1947-ben kezdődött el a templomépítés és 1949-ig megépült a templom alsó
része a sekrestyével és az ideiglenes tetővel ellátott szentéllyel,
amely 15 esztendőn át istentiszteleti helyül szolgált.
Nyáron a tető nélküli nagytemplom falai között jöttek össze a hívek. 15
éven át befejezetlenül, félig kész állapotban állott a templom, kitéve a
pusztulásnak, az időjárás viszontagságának. 1964-től 1966-ig épült és
fejeződött be a félben maradt épület és 1966. október 16-án volt a
templom felszentelése. A templom Straubinger József építészmérnök tervei
szerint készült.
Külső magassága: 11 méter, a belső 8 méter. A főhajó hossza: 28,80
méter, szélessége 15,75 méter. A szentély hossza: 8,20 méter,
szélessége: 9,48 méter.
Képek
A templom eleje (kép: Thaler Tamás)