A Batthyány utca 87-ben, a mai templomkert és plébánia területén minden bizonnyal már az Árpád-korban is állt templom, majd ennek helyére újabb lelkészséget és templomot építettek, melyek a török hódoltság során pusztultak el. Ezt a feltételezést az a tény támasztja alá, hogy a mai plébániaépület környékén régi temetkezési helyet tártak fel.
Az istentiszteleteket 1905-től a Wlassich Gyula utcai
iskolában tartották. 1923. szeptember 16-án letették az új
plébániatemplom alapkövét. Az új templomot Szűz Mária Szeplőtelen Szíve
tiszteletére 1925. augusztus 15-én szentelték föl.
A templom Kapuvári Gusztáv és Farkasvölgyi István tervei alapján, az
előirányzott 100 millió korona helyett végül 1,4 milliárd (!) korona
költséggel épült. Ezt az összeget központi egyházi keretből,
természetbeni és pénzadakozásokból, jótékony célú rendezvények (bálok,
hangversenyek) bevételéből, illetve a község által biztosított
kölcsönből fedezték.
Az épület háromtornyos, alapvetően a középkori román stílus jegyeit
viselő, egyszerű, áttekinthető kompozíció, de reneszánsz motívumok is
megfigyelhetőek rajta. Hossza 35, szélessége 15, belső magassága 9
méter. Tornya a kereszttel együtt 36 méter magas. 1926-ban szentelték
fel a két kisebb, új harangot, majd 1929 május 16-án a 9 mázsás
nagyharangot. A templom orgonája 1931-ben készült el Barakovits János
orgonaépítő-mester, és Lorenc János hangoló munkája nyomán, több mint
10.000 pengő költséggel.
1944-ben a plébánia papjai hamis keresztleveleket állítottak ki a
környékbeli zsidó lakosok számára, hogy azok elkerülhessék a
deportálást. Az ostrom során a templom szerencsére nem szenvedett komoly
károkat, csupán a színes ablakok törtek ki, ezeket 1947-ben, adakozásból
pótolták.
Képek