Az 1950-es években egy házból lett kialakítva a jelenlegi kápolna-plébánia. A plébánia melletti telken épülő új templom alapkövét Paskai László bíboros 1996. június 13-án áldotta meg. A kolumbárium céljára megépült altemplomban az első szentmisére 1996. november 1-jén került sor. A templom teljes felépítése 2000-ben történt meg.

AJÁNLÓ

Pestszentlőrinc Szent Imre Kertváros parcellázásakor már gondoltak a templomépítésre. A tér közepére egy Fadrusz János feszület másolat került, ami a majdanii katolikus templom mögé került volna. A talaj előkészítéseként az alapot szintbe hozták, az így kialakult templomalap formáról ma is bárki meggyőződhet, aki a tér felső felén áthalad.

A második világháborút megelőzően a hívek a Szemere-telepi szalézi templomba jártak misézni. A Szent Imre Kertvárost 1944-ben Budapest ostroma előtt kiürítették, innen minden mozgathatót a németek és az oroszok elvittek. Az 1945 tavaszán visszatelepültek teljesen lepusztult állapotban találták házaikat. Még a villamos sem járt, amikor már a kertvárosiak tucatszor jártak küldöttségben Budapesten, hogy állandó lelkigondozást kaphassanak. Végül a Fogaras utca 16. szám alatti házat szükségkápolna és lakás céljára bérbevette a kertváros-szövetkezet, és 1945 május 6-án volt a szuterénban az első szentmise.

Időközben a szentmisék már nem a szuterénban, hanem a magasföldszinten három szoba összenyitásával kialakított kápolnában folytak. De lassan ez a hely is szűknek bizonyult, ezért Elemér atya a melegebb napokra egy kerti szentély kialakítására gondolt, amihez az egyházi hozzájárulást megszerezte. Az anyagiak előteremtéséhez a tanuló ifjúsággal egy mesejátékot akart a Szemere-telepi Szalézi Kultúrotthonban előadatni. Ennek bevételéből szerette volna a kerti szentélyhez szükséges anyagiakat előteremteni. Az előadást azonban betiltották, és ez volt az előszele a későbbi meghurcoltatásoknak. A kerti szentély, gyűjtéssel összeadott adományokból mégis elkészült.

Ezután következett a szerzetesrendek elleni támadás: 1950 július 13-án éjjel Elemér atyát és a többi ferencest teherautókon egy kelet magyarországi kényszertartózkodási helyre szállították, majd a rendeket feloszlatták. Szerencsére a váci püspök közreműködésével világi áldozópapként Elemér atya visszakerülhetett, de csak egyedül.

A kápolna önálló lelkipásztori állomássá nyilvánítása 1957. április 21-én történt meg. Az 1947-ben Szent Imre tiszteletére szentelt harang fa állványzata annyira meggyengült, hogy életveszély miatt a harangozást be kellett szüntetni, a harang elnémult. 1963-ban új betonalap és vas állványzat készült a haranghoz, és húsvétkor újra megszólalt villamos működtetéssel.

A kápolna újabb bővítésének igénye már 1967-ben felmerül, de a tényleges kivitelezés csak 1971 augusztusában indul meg Dobos Pál mérnök tervei alapján. A újjáalakított kápolnát 1971. október 31-én dr. Liptay György vikárius adjutor benedikálta. A kápolna új padjai később, 1974-ben lettek készen, a két kerámia oltárképet pedig dr. Nencsics Antal 1975. július 20-ára készítette el.

A kápolna további bővítésére már csak az épület átépítésével volt lehetőség. A terv 1977-ben készült Dobos Pál és Kemény Zoltán építészmérnökök tervei alapján. Az átalakítás az egész épületet érintette (pl. új tetőszerkezet). A kápolna hátsó része jelentősen bővült, új feljáratot kapott, és az alagsor is átalakult (hitoktató terem). A kivitelezés 1978 novemberére befejeződött, de a kápolna festése és az alagsori munkák 1979-re maradtak.

A rendszerváltást 1989 áprilisától érzékeltük, amikor Kalliszt atya ismét ferences szerzetesruhában jelent meg, jelezve a szerzetesrendek visszaállítását. A Szemere-telepen is ismét a szaléziánus atyák kapják meg a plébániát és templomot.

A templomépítés gondolata az 1989-es rendszerváltozás előtt semminemű realitással nem bírt. A 90-es évek már biztosították az építés lehetőségét. Induló összegnek Longauer Dénes templomépítésre hagyatékozott 7 M Ft-ja állt rendelkezésre, de ez a kezdetben is kb. 50 M Ft-ra becsült beruházáshoz kiindulásnak is kevés volt. A templom (és plébánia) tervei Almásy Sándor építész keze alatt megszülettek. Urnatemető létesítésével, s az urnatárolók eladásával elindult a templomépítésre szánt pénzek gyarapodása.

1996. június 5-én elkezdődtek az alapozási munkálatok. 13-án dr. Paskai László bíboros atya letette az alapkövet. Az Altemplom építése, az urnatemető (kolumbárium) létrehozása első lépésben 552 urnahellyel, az alapkő letétele után "teljes gőzzel" folytatódott. Ezen év végén az Egyházmegye végül 13 millió forint támogatást nyújtott a templomépítéshez.

Átmeneti szünet után a felső templom építése 1998. Július 25-én folytatódott a templom építése az oldalfalak felhúzásával. Nemsokára tető is került az épületre, majd 1999. második felében már a fűtési, épületgépészeti kivitelezés folyt, kiegészülve a világítási, hangosítási és biztonságtechnikai kábelezés elkészítésével.

A templom 1999. december 23-ára, az első szentmisének idejére készült el.

A templom madártávlatból (kép: Google)

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ