A kerületben egyetlen műemlék található, a kerület névadójának emelt Szent Lőrinc-kápolna. Grassalkovich Antal építtette az 1760-as években barokk stílusban, a hozzávezető diagonális Kápolna út tengelyében (a mai Margó Tivadar utca végén). 1830 körül klasszicista stílusban átépítették.
A barokk stílusú kápolnát Grassalkovich Antal építtette az 1760-as évek elején. Az épületet 1800 körül a Szent Lőrinc pusztát bérlő Mayerffy család újította fel klasszicista stílusban, emléküket a toronyban lévő harang felirata őrzi. Mayerffy Xavér Ferenc virágzó gazdaságot hozott létre a bérelt területen, sok időt töltött a kastélyban. 1856-ban az új birtokos, Sina Simon renováltatta a kápolnát (a Sina család története ihlette Jókait az Aranyember megírására).
A kápolna egykor majorsági épületek gyűrűjének közepén állt
Szent Lőrinc pusztát az 1860–70-es években
feldarabolták és a kisebb-nagyobb birtokokat eladták. A majorsági
központot egy nagyobb földterülettel együtt Cséry Lajos vásárolta fel.
Birtokát 1902-ben Szemere Miklós szerezte meg. Örököse, Szemere István
1932-ben felújítatta a kápolna épületét, és a család címerével
díszített, csavart oszlopú mellékoltárt emeltetett benne.
A mai Szent Lőrinc lakótelep felé eső oldalon állt a földszintes
vadászkastély, amit 1945-ben, a földosztáskor romboltak le. A templom
másik oldalán, az akkor még sík területen gazdasági és lakóépületek
voltak. A mai dombot az épületek bontása után hozták létre.
A romos kápolna 1945 után
A II. világháború után az épület egyre rosszabb állapotba került, a
majorsági központ építményeit lebontották.
1972 és 1976 között
renoválták a kápolnát, a ma látható Szemere-címeres freskók is ebből az
időszakból származnak. A toronyban eredetileg egy óra is volt, ezt
azonban a felújításkor nem állították vissza.
A kápolna hátuljának látványa a Cziffra György utca felöl 2006-ban (kép: Varga
Máté)
Képek