Eredetileg a templom részére 1100 négyszögöl szolgált, melyet Nuofer Károly saját telkéből adományozott 1885-ben.
Az egykori Grassalkovich-, majd Sina-birtokot az
1860-as években a Belga Bank vásárolta meg, később az érdeklődő
birtokosoknak részletekben tovább adta.
1868-ban a Nagytétényben is birtokos Lővy Mór vásárolt egy 123 holdas
birtoktestet, amely a későbbi Kossuthfalva területe lesz, s amely nevét
a számüzetésben élő Kossuth Lajos engedélyével kapta 1870-ben
(ugyanakkor, amikor Erzsébet királynéról Erzsébetfalva), és megkezdték a
parcellázást. Első lakói többségükben mezőgazdasággal foglalkozó németek
voltak, de akadtak köztük pesti polgárok is.
1885-ben az itt lakó Noufer Károly 1100 négyszögöl területet
adományozott a saját telkéből templomépítés céljára. Az építkezés
költségeit gyűjtésből fedezték, a főadakozó I. Ferenc József király
volt. A templom első alapkőletétele 1885. október 11-én,
szentelése 1886. augusztus utolsó vasárnapján volt.
A kápolnát 1886-ban szentelték fel, amit 1919-ben kibővítettek, két kis
oltár és egy szószék is helyet kapott benne. Ez a kápolna a ma is álló
templom szentélye és sekrestyéje.
Noufer Lajos - a telket adományozó fia - 1926-1930 között részben saját
költségén, részben adományokból, Óváry Artúr műépítész tervei szerint
kibővíttette a templomot (1926. február 23-án mutatták be a jelenlegi
templom alaprajzát).
1930. augusztus 31-én Hanauer Á. István váci megyéspüspök szentelte fel.
1937-ben expositura, 1938-tól önálló lelkészség.1943-ban plébánia lett.
A II. világháborúban megrongálódott, s Ottó László, az akkori plébános
is a bombázások áldozata lett - ezt a tényt emléktábla örökíti meg a
templomban.
1993-ban kívül-belül renoválták. 1994-ben a bejárat közelében lévő
Lourdes-i kápolnában urnafal készült.
A templom 2004-ben (kép: Varga Máté)
Képek