Pesterzsébet egyik legszebb kis temploma nem hivalkodó, ám valódi ékszerdoboz szépsége és közösségének hangulata miatt is.
Az eredetileg római katolikus templomot a Jézus
Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Apácarend építtette: 1910-ben telket
vásároltak, és itt építették fel otthonukat Rupp építőmester tervei
szerint. Az első világháború és a pénz elértéktelenedése miatt az
építkezés elhúzódott, így csak 1924-re készült el a templom és a hozzá
tartozó árvaház, iskola. Az apácák a felső szinten laktak, ott volt
saját kis oratóriumuk, s a szentélyre is ráláttak. A többi helységben
volt mintegy 150 árvának tanuló-, és hálószoba, játszótermek és ebédlő.
1950-ben a kommunista vezetés feloszlatta a szerzetesrendeket, elkobozta
vagyonaikat és őket szélnek zavarta.
Ezt az iskolát is „államosították”, az iskolakápolnából pedig
tornatermet szándékoztak csinálni (másutt istállót, raktárt rendeztek be
a templomban…). A kármelita szerzeteseknek is menekülni kellett, így
hagyták a templomot a római és a görög katolikus hívekre, hogy legalább
templomként funkcionálhasson. 1950 óta a görög és a római katolikus
közösen használják a templomot, 1995-től hivatalosan is a görög
katolikus egyház tulajdonába került, a címünnepe Urunk színeváltozása
lett. Az egykori iskola közgazdasági iskola lett, teljesen leválasztva a
templomtól, de Búza Barna domborműve emlékeztet az iskola és a templom
összefonódására. Máig térnek vissza egykori növendékek, s meghatódva
lépnek be az iskolakápolnába, ahonnan indult egykor az életük, s ahol
annyi szeretetet kaptak.
A templom neogótikus stílusban épült, klasszikus íve végig kíséri az
egész templomot, egységes harmóniát ajándékozva neki. A nagyméretű
főoltár az erzsébeti főtemplomból került ide, neogótikus formája,
rátétes fafaragása művészi kézre vall. A főoltáron 2008-ban helyezték el
Szocska Ábel bazilita szerzetes gyönyörű szép Pantokrátor Krisztus
ikonját. Az ikon nemes színei, kiegyensúlyozott alakja, élénk tekintete
meghatározza az egész templom hangulatát, az imádságok fennköltségét. A
mellékoltárok szintén neogótikus stílusban készültek, jelenleg egy
bolgár festő ikonjait tárják az imádkozók elé. Az üvegablakok Palka
József üvegfestő munkái, a szentségeket ábrázolják, hangulatossá és
színessé teszik a belső légteret.
A templom hátsó részében lett kialakítva egy imádságos sarok a
máriapócsi kegykép másolatával és a keleti hagyományokra jellemző
mécsesekkel. Az Istenszülő képe előtt mindig égnek a gyertyák, imádkozva
mindannyiunkért. A templomban számos szobor, kép is volt, amit a
visszatérő kármelita apácák könnyek között kértek és kaptak vissza: őket
számos emlék köti ezekhez a szent tárgyakhoz, méltó helyük náluk van. A
templom így egyre inkább keleti jelleget ölt, a régi római szobrok és
képek helyére keleti ikonok kerülnek, ami sokkal jobban megfelel a
keleti szertartásoknak, a keleti lelkiségnek. A templom felújítása most
is folyik, bőven van tennivaló: belső festés, freskók, karzat, sekrestye
– minden segítő kéz jól jön.
Az itt lakó görög katolikus híveket először a kispesti papok látták el,
majd Tóth Ferenc parókus áldozatos szervezésével 2004-ben alapította Dr.
Keresztes Szilárd püspök úr. A rendkívül leromlott állapotú templom
felújítása nagy erőket igényelt, melyhez a hívek összefogására és a
polgármesteri hivatal segítségére is szükség volt. Végül a templom külső
felújítása, a főoltár festése és aranyozása, a tető és a villamos
hálózat, a riasztórendszer kiépítése széppé és méltóvá tették a szent
helyet a szertartásokhoz. A templom megújulásával párhuzamosan folyt a
közösség egységbe kovácsolása a szép szertartásokkal, a minőségi
énekléssel, a közösségi programokkal. A templom alatt közösségi terem,
kis konyha és irodahelyiség lett kialakítva, ami a közösségi
programokat, a hittanórát nagyszerűen szolgálja.
A görög katolikus közösség nagy részének gyökerei az ország keleti
felében találhatók, kicsit „szemről” ismerjük egymást, „földiek” vagyunk
egymásnak. Ettől varázslatos hangulata van a templomnak és a
közösségnek, a budapesti tengerben és a római katolikus nagyegyházban
kicsiny sziget, ahol sajátos otthonra találnak a görög katolikusok és
mindenki, aki betér hozzánk.
A templom 2004-ben (kép: Varga Máté)
Képek