1929. szeptember 22-én szentelte fel Shvoy püspök úr
az egyházközség két harangját, melyet a hívők által szervezett juniális
bevételéből vásároltak. 1930. április 2-án Shvoy Lajos megyéspüspök
letette a II. kerület templomának az alapkövét a Weiss Manfréd családja
által adományozott telken.
A vitéz Irsy László tervei szerint épített templom alig három év alatt
épült fel. A templom felépítése 42 ezer pengőbe került. A felszerelésre
további 12 ezer pengőt költöttek.
1944-ben a templom orgonája bombatámadás áldozata lett: az újonnan
elkészült, a plébánia híveinek áldozatos adományaiból vásárolt orgona
becsomagolva állt a pályaudvaron, mikor egy bombatalálat következtében
teljesen megsemmisült. A bombázások a templom és a plébánia épületében
is jelentős károkat okoztak. 1944. július 27-én 12 darab, 1000 fontos
láncos bomba esett a templom közelébe, amiből négy láncos bomba romba
döntötte a plébániát.
Az 1947-re helyreállított templomot Shvoy Lajos megyéspüspök a templom
felszentelésének évfordulóján megáldotta. 1956. január 12-én reggel
háromnegyed hétkor földrengés rázta meg Csepelt, melynek következtében a
templom falai megrepedtek. 1984 elejére készül el a templom fűtése.
1952. július 22. szomorú dátum az egyházközség életében. Az ÁVH házkutatást tart
a plébánián Dr. Füzy Sándornál, és Őt őrizetbe veszi - sorsáról és az ellene
emelt vádakról, egyelőre semmit sem tudnak. Előzőleg, mint ifjúsági és
ministráns lelkipásztor tevékenykedett. Végül 13 évi börtönre ítélték, amelyből
4 esztendőt nagyobbrészt Vácott letöltött.
1956 a magyar történelem kiemelkedő és szomorú esztendeje. Az egyházközség ez
évi első "jelentős" eseménye, hogy január 12-én reggel háromnegyed 7-kor igen
erős földrengés rázza meg a templomot. Az ekkor keletkező és már korábban
meglévő repedések a templom falon időszerűvé tették a renoválást. Június 1.-én
megkezdődik és szeptember 16.-ra elkészülnek a munkálatokkal. Október 14.-én
Füzy atya több társával (köztük Mécs Lászlóval) együtt amnesztiával szabadul és
újra elfoglalja kápláni helyét. Október 23-án kitör a forradalom. Október 31.-én
önállósítják Szabótelepet, Kertvárost és Királyerdőt. November 1.-én 17 halottat
temetnek közös sírba, akik a harcok következtében veszítették életüket. Talán
először Csepel történtében ökumenikus szertartásra került sor. A római
katolikus, református és evangélikus egyházközség vezető lelkészei együttes
szertartás keretében végezték a temetést, a halottakat a volt temető kápolna
előtt közös sírba helyezték. A temető kápolna lebontásával és a ravatalozó
fölépítésével ezt a sírt "eltüntették" /Ha valaki keresi a ravatalozó beton
feljárata, és részben a ravatalozó alatt van./ Helyi viszonylatban a legnagyobb
kárt a csepeli nagytemplom és annak környéke szenvedte. A nagytemplom sérülései
olyan komolyak, főleg a tető rongálódott meg, nagyon félő, hogy ha a tél beállta
előtt nem kap segítséget, nem lehet a pusztulástól megvédeni. Csepel II. híveit
is kérték, ha csak egy-egy cseréppel is de segítség a nagytemplom ideiglenes
helyreállítását. A mi templomunkat jelentősebb károsodás nem érte. November
24.-től az esti bizonytalan közlekedés és biztonság miatt az esti misét délután
4 órakor tartják. December 5.-én este fél 9 óra a plébánián házkutatás
tartottak, mert valaki feljelentette a plébánost fegyverrejtegetésért. A
vizsgálat eredménytelenül zárult. December 24-én a kijárási tilalomra való
tekintettel az éjféli misét délután 4 órakor kell megtartani. Ezen a napon volt
még egy különös "éjféli mise" is. Éjjel fél 12-kor 80 -100 fő gyűlt össze, akik
éjféli misét "követeltek". Végül a plébános atya - kérésüknek részben eleget
téve - a kivilágított templomban, szentségimádást és rövid szentbeszédet
tartott, míg a káplán atya az éneket vezette.
1969. május 9.-én a templom külső restaurálása kezdődik, a hívek társadalmi
munkával járulnak hozzá, közel 1000 órát dolgoznak a templom szebbétételéért.
Ezzel egy időben felújítják a toronysisak rézborítását is. Szeptember 1.-én
befejeződik a külső felújítás.
1971. május 10. és 19. között átalakították a szentélyt és az oltárt. Szeptember
14.-én megkezdik a szentély renoválását és festését. Szeptember 12.-re teljes
szépségében lenyűgöző pompájában látható a szentély freskó Kálvária is.
1974 óta a temetői kápolnában szertartást tartani nem lehet, mert azt lebontásra
ítélték.
1975. november 16.-án Kisberk Imre megyéspüspök a "Jézus Szíve" lelkészséget
plébánia rangra emelte.
1977 és 78 folyamán a templomot belülről teljesen felújították és a II. Vatikáni
Zsinat rendelkezései szerint alakították ki a szentéjt.
1978 októberében Kisberk Imre megyéspüspök megáldotta a felújított templomot és
felszentelte az új oltárt, melybe szent Gaudentius és szent Pius ereklyéit
helyezte.
1980 áprilisában megkezdik az egyházközség területének szanálását. A régi
csepeliek nagy részét Budapest más kerületeiben lévő lakótelepekre költöztetik.
Híveink nagy részét így elveszítettük.
1981 júniusában a passau egyházmegyei Caritas egy kétmanuálos 26 regiszteres
lábpedálos elektromos orgonát ajándékozott Thurzó Antalnak, aki az orgonát az
egyházközségnek ajándékozta. Novemberre elkészült a plébánia gázfűtése, amivel
megoldódott a teljes épület fűtése. Az évfolyamán elkészült és folyamatos
átadásra kerültek a plébánia területén épült új lakótelepi házak. Bár
szeretettel hívtuk és vártuk az új híveket, de nem nagyon találták meg a
templomajtót.
1984 elején szerelik fel a templomfűtést.
1986. július 27.-én egy erős vihar ledöntötte a templom homlokkeresztjét az esti
mise alatt, kis híja, hogy súlyos baleset nem történt. 1986 augusztusában a
püspök atya nyugdíjba helyezi Thurzó Antal c. prépost - esperes plébános atyát,
aki 38 éven át, vezette az egyházközséget, nem a legkönnyebb időkben. A hívek
megbecsüléssel és szeretettel vették körül, és bár az utolsó 2 évben súlyos
betegen, de mindig szeretettel és derűsen fogadta a hozzá fordulót. A
székesfehérvári Papi Otthonba került, ahol december 21-én meghalt. Temetésére 3
autóbusszal mentek Székesfehérvárra a hívek. Ezzel egyidőben plébánossá nevezte
ki Sebestyén Imrét.
1987-ben a plébánia egy részét tatarozni kellett, mivel majdnem életveszélyessé
vált.
1990-ben a rendszerváltás eredményekén ismét lehetőség nyílt az iskolai
hitoktatásra. A 40 évi kihagyás után most első alkalommal, a várakozásokhoz
képest is viszonylag nagy számban jelentkeztek a gyerekek az iskolai
hittanórára. Félő, hogy a legtöbb gyereknél csak az újdonság miatti kíváncsiság
a vonzó. Bízva Isten kegyelmében, megkezdődött reméljük nem csak egy - két évre
a munka.
1991 évben az egyházközség területéből kaptak a Kalocsai Iskola Nővérek, a
területért cserébe, a templomhoz kapcsolódó hittantermet építenek az
egyházközség számára.
1992 az Nővérek Zárdája elkészült, felszentelését Takács Nándor püspökatya
végezte.
1993. április. 24.-én egyházközségünkben volt az egyházmegyei ifjúsági
találkozó, délelőtt elhangzott elmélkedés, majd ezt követően a hallottak
megbeszélése, ebéd és összegzés szerepelt a programban Délután püspöki
szentmisével zárult az ifjúsági nap.
1994. szeptember 15.-én Csepel - belvárosi templomba érkezett a Fatimai
kegyszobor. Egyházközségünkből is nagyon sokan résztvettek a szentmiséken,
imádási órákon. Külön kiemelkedik a gitárosok közreműködése az ifjúsági
szentórán. Az egyházközség megalakulása óta szinte minden év nagyböjtjében és
ádventjébe lelkigyakorlatot tartottak. Hitoktatás plébániai keretben még a
legválságosabb években is volt. Az 1970-es évek közepéig rendszeresen neves
teológus és szakelőadók tartottak, felnőttek, házasok és külön férfiak számára
teológiai vagy más a keresztény életet érintő kérdéskörről előadást, vagy akár
előadás sorozatot. Rendszeresen megtartották a Lurdes-i kilencedet, és
bevezetése óta a keresztény egység hetét.
A Schola 1990-es megalakulása óta minden ádventben és nagyböjtben vesperást
énekel a hívekkel közösen. Minden évben két nap megtartják az egyházközség
szentségimádási napját ez sokáig november utolsó két napja volt, az utóbbi
években váltózó az időpont.
1954 óta szokás a karácsonyi éjféli mese előtti pásztorjáték, vagy Jézus váró
műsor, 1956-ban nem lehetett a kijárási tilalom miatt megtartani de utána minden
év karácsonyán megtartották.
2000-ben Takács Nándor püspök atya Kispál György c. esperes nevezte ki
plébánossá. Plébános atya kezdeményezésére újjá alakult a Cserkész csapat.
Képek