A központ közelében a két világháború között, 1929-ben épült a település 200 főt befogadó református temploma. Egy régi lakóház átalakításával és egy torony hozzáépítésével jött létre a templom. Az épületben a bejárat feletti magyaros faragású fakonzolokra érdemes odafigyelni.

AJÁNLÓ

Tétényben keresztyén egyház (templom) egyedüli bizonyítékát az Árpád-kori Szent Mihály (mai Nagyboldogasszony) templomról szóló 1295-beli iratban találjuk. 1517-ben Luther fellépése után elterjedt a reformáció. Werbőczi Tripartituma szerint az: „ördögi vallás”. II. Lajos király felesége, Mária is evangélikus volt. Mohács után a török elfoglalta Tétényt, a katolikus plébános elmenekült, a megtizedelt hívek pásztor nélkül maradtak: Ráckevéről hívtak protestáns prédikátorokat, akik 1686-ig a római katolikus templomban tartottak istentiszteletet. Köztük volt Szegedi Kis István reformátor ősünk is. 1710-ben Habsburg rendeletre adatott vissza a templom a katolikusoknak, amelyet 1755-ben újraszenteltek.

A török kiűzése után az „akié a föld, azé a vallás” elve alapján a császár és király jutalomképpen a Grassalkovich család érdekkörébe tartozó Száraz Györgynek adott birtokot, kastélyt. Ő hithű katolikusként kijelentette, hogy birtokán csak katolikus dolgozhat. A hűséges hívek inkább lemondtak megélhetésükről és szétszéledtek. A földbirtokos ottmaradt munkaerő nélkül.

A rekatolizáció során számos német telepest hoztak be a kálvinista magyarok helyett. Egészen az 1851-es népszámlálásig Tétényben nem volt protestáns lakos. A katolikusokon kívül 16 zsidó család élt itt. 1880-ban már volt 83 református, az 1900-as évek elején jelentek meg nagyobb számban a szomszédos területekről is.

Ekkor alakult önálló református fiókegyházközség, de még imaház nélkül. 1926-ban gyűjtést kezdtek, melynek eredményeképpen 1929-re felépült, a jelenlegi templom helyén, a református imaház a lelkészlakással együtt.

A templomot Göde Lajos püspöki megbízott szentelte fel 1929. június 30-án.

Az imaház a templommal méretében és elrendezésében megegyezik a mai állapotával. Változás csupán, az 1956-os toronyépítés, –azóta tartják számon templomként - valamint a belső elrendezésben és berendezésben történt. Az imaházban ugyanis nem voltak presbiteri padok, sem szószék. A toronyba egy 250 kg-os harang került, melyet az Ecclesia Harangművek 1924 - ben öntött.

Az imaház az 1920-as évek lakóházainak stílusában épült. Alaprajza téglalap alakú, szépsége egyszerűségében rejlik. Falai fehérre meszeltek, ablakai lakóház ablakok.

Berendezése: megemelt szószék, úrasztal, faragott padok, elektromos orgona Hollandiából. Az úrasztalon nyitott, illusztrált Károli „Nagy Biblia” 1805-ből. Alatta és a szószéken aranyrojtos, vörös bársonytakaró, fehér csipketerítővel. A két perzsaszőnyeg Vitéz Szepessy Árpád adománya.

A szépen faragott padok, környékbeli iparos művei, a 30-as évekből, a szószék és négy presbiteri pad utólag készült 1939-ben. A Mózes-székek nem külön, hanem a szószékkel kombinálva jelennek meg. A hangvető tetején kehely.

A világításról 3 nagy ablak, csillár és hat kettős fáklyaformájú világítótest gondoskodik. Csigalépcső vezet fel a befalazott karzatra, ami jelenleg a gyermek-istentiszteleteknek ad helyet.

A parókia és a templom egybeépült.Bejárata fölött a felirat: „Békesség néktek”. Ápolt kertje szeretetvendégségeknek ad otthont. A gyülekezet első lelkésze Kutassy Gyula volt.

Az ő lelkipásztorkodása alatt lett önálló Tétény, és vált külön Budafoktól 1937-ben.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ